CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110309
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A szisztémás lupus erythematosus immunopatogenezise / Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Bodoki Levente, Gyetkó Zsuzsanna, Horváth Ágnes, Pethő Zsófia, Tari Dóra, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella
Dátum:2023
Megjegyzések:A szisztémás lupus erythematosus egy rendkívül összetett patogenezis©u, multifaktoriális kórkép, melynek kialakulásában genetikai és epigenetikai eltérések, valamint környezeti tényez©ok egyaránt részt vesznek. A kórkép etiopatogenezisének megértéséhez nagyban hozzájárultak a kísérletes állatmodellek, a génexpressziós és az epigenetikai vizsgálatok ered ményei. Az immuntolerancia áttöréséhez az immunológiai eltakarító mechanizmusok hibás m©uködése, a neutrophil extra celluláris csapdák, a nukleinsav-érzékelés, a lymphocyta szignalizáció zavara és az interferon-útvonal kóros aktivációja is hozzájárul. Az innate és adaptív immunrendszer egyaránt részt vesz a folyamatban, melynek eredményeképpen a T-sejtek és az autoreaktív B-sejtek aktivációja figyelhet©o meg. A szövetekben lerakódott immunkomplexek és az autoimmun gyulladásos kaszkád következtében igen változatos klinikai képpel jellemezhet©o limitált vagy szisztémás, több szervet is érint©o formákban manifesztálódik a betegség. A patogenezis részleteiben történ©o megismerése vezetett ahhoz, hogy ma már több célzott immunterápia is elérhet©ové vált a korábbi standard kortikoszteroid, antimaláriás és hagyományos im munszuppresszív kezeléseken túl.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szisztémás lupus erythematosus
immuntolerancia
autoreaktív T- és B-lymphocyták
immunkomplex
célzott immunterápia
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 15 : 1 (2023), p. 34-46. -
További szerzők:Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Bodoki Levente (1986-) (PhD hallgató) Gyetkó Zsuzsa Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Pethő Zsófia (1981-) (reumatológus, immunológus) Tari Dóra Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM073693
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:Tocilizumabterápiával szerzett tapasztalataink / Szamosi Szilvia, Szabó Zoltán, Váncsa Andrea, Bodnár Nóra, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle 2 : 5 (2010), p. 15-19. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM054417
Első szerző:Szamosi Szilvia (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A golimumabterápia hatékonyságának felmérése gondozott betegeink körében / Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Gulyás Kata, Horváth Ágnes, Soós Boglárka, Szabó Zoltán, Szántó Sándor, Szűcs Gabriella, Váncsa Andrea, Végh Edit, Szekanecz Zoltán
Dátum:2014
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 6 : 1-2. (2014), p. 4-9. -
További szerzők:Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Gulyás Katalin (reumatológus) Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM113085
Első szerző:Szántó Sándor (belgyógyász, reumatológus)
Cím:A TNF-α-gátló kezelés hatása a kardiális komorbiditásokra gyulladásos reumatológiai betegségekben / Szántó Sándor, Bodnár Nóra, Végh Edit, Pethő Zsófia, Szekanecz Zoltán
Dátum:2023
Megjegyzések:A TNF-α-gátlók a XXI. század elején forradalmasították a gyulladásos reumatológiai kórképek kezelését. Alkalmazásukkal nemcsak a mozgásszervi betegségek tünetei javulnak, hanem gyulladáscsökkentő hatásuk révén mérsékelik a kardio vaszkuláris morbiditást és mortalitást is. A TNF-α-inhibitorok egyik potenciális mellékhatása a súlyos szívelégtelenség további romlása. A randomizált kontrollált vizsgálatok és a regiszterek adatai igazolták, hogy ezzel a szövődménnyel enyhébb esetekben nem kell számolnunk, NYHA I. és II. stádiumú szívelégtelenség esetén a TNF-α-gátlók biztonságosan alkalmazhatók. A közleményben ebből a két szempontból kerül áttekintésre a biológiai terápia klasszikus képvisel©ojének szerepe
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
TNF-gátlók
szívelégtelenség
kardiovaszkuláris betegségek
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 15 : 2 (2023), p. 34-40. -
További szerzők:Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Pethő Zsófia (1981-) (reumatológus, immunológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM051198
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Biológiai terápia váltások rheumatoid arthritisben : a személyre szabott orvoslás útján / Szekanecz Zoltán, Váncsa Andrea, Soós Boglárka, Szabó Zoltán, Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Gulyás Katalin, Horváth Ágnes, Németh Ágnes, Gaál Veronika, Pethő Zsófia, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor
Dátum:2012
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 4 (2012), p. 29-39. -
További szerzők:Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Gulyás Katalin (reumatológus) Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Németh Ágnes Gaál Veronika Pethő Zsófia (1981-) (reumatológus, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM016911
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Akcelerált atherosclerosis és vasculopathiák reumatológiai betegségben / Szekanecz Zoltán, Soltész Pál, Kerekes György, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Tímár Orsolya, Dér Henrietta, Bodolay Edit, Kiss Emese, Zeher Margit, Bodnár Nóra, Szamosi Szilvia, Szabó Zoltán, Váncsa Andrea, Szegedi Gyula
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 2 : 2 (2010), p. 4-14. -
További szerzők:Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Kerekes György (1973-) (belgyógyász, kardiológus, angiológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Tímár Orsolya (1980-) (belgyógyász) Dér Henrietta (1977-) (orvos) Bodolay Edit (1950-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Kiss Emese (1960-) (belgyógyász, immunológus) Zeher Margit (1957-2018) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM030136
Első szerző:Váncsa Andrea (orvos)
Cím:Rheumatoid arthritises betegek rituximabterápiájával szerzett hosszú távú tapasztalataink / Váncsa Andrea, Szabó Zoltán, Szamosi Szilvia, Bodnár Nóra, Gergely Lajos, Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2010
Megjegyzések:Rheumatoid arthritisben (RA) a B-lymphocyta-depléció minden rituximabbal (RTX) kezelt betegben bekövetkezik, de a klinikai válaszok változóak. Célunk volt saját RTX-szel kezelt betegeink retrospektív vizsgálata, a hatásosság megítélése a laboratóriumi paramétereket és klinikai választ illetően, és a mellékhatásprofil vizsgálata. Összesen 77 aktív RA-ban (férfi : nő arány 65 : 12) szenvedő beteg két alkalommal 1000 mg (0., 15. nap) RTX infúzióban részesült, amely infúziókat 6 ha-vonta ismételtük (" retreatment"). Olyan betegeket választottunk be, akik betegsége konvencionális DMARD terápia mellett is aktív volt (DAS28 >5,1), illetve anti-TNF-a-terápiára nem reagált. Vizsgáltuk a laboratóriumi paraméterek alakulását, a gyulladásos markereket (We, CRP), valamint az IgM reumatoid faktor (RF) és a ciklikus citrullinált peptid (CCP) elleni antitest koncentrációkat a terápia előtt, a 15. napon, majd az újabb ciklusok előtt 6 havonta a 6., 12., 18., 24. hónapban. Klinikai válaszként a DAS28-értékek javulásán alapuló EULAR-kritériumokat rögzítettük. Közülük 50 beteg esetében a CD19+ abszolút B-lymphocyta-számot áramláscitometriás analízissel, magas szenzitivitású metodikával határoztuk meg szintén a terápia megkezdése előtt, illetve a 15. napon, majd az újabb ciklusok előtt 6 havonta. A CD19+ B-sejt-szám perifériás vérben mért 0,0001 G/I alatti értékét tartottuk komplett depléciónak. Vizsgáltuk, hogy hány beteg esetén kellett az RTX-terápiát megszakítani, illetve vizsgáltuk a terápiamegszakítás okait is. A betegek átlagéletkora 52,8+-12,8 (20-79) év, az átlagos betegségfennállási idő 12,5+-11,1 (2-41) év volt. Átlagosan 3,9 (1-6) ciklus RTX-terápiában részesültek. Az átlagos utánkövetési idő 23,1+-9,8 (6-36) hónap volt. Az RTX-terápia elkezdése utáni 15. napon, 6., 12., 18. hónapban sor-rendben a betegek 51,6, 51,9, 73,3, 83,8%-a mutatott jó EULAR-választ, a DAS28-értékek a kiindulási időponthoz képest minden időpontban szignifikáns csökkenést mutattak a teljes betegcsoportban. Az RF-IgM-koncentrációkban a 6. hónaptól, az anti-CCP antitest szintekben a 12. hónaptól kezdve észleltünk szignifikáns csökkenést. CD19+ B-lymphocyta az RTX-terápia előtt a betegek 100%-ának perifériás vérében volt mérhető, a 15. napon a betegek 76,7%-ában (n = 23) volt detektálható CD19+ B-lymphocyta, tehát inkomplett depléció alakult ki a perifériás vérben. A szeropozitív betegekben a szeronegatív betegekhez képest nagyobb mértékűnek bizonyult a CD19+ B-sejtek számának csökkenése. Mellékhatásokat elenyésző számban észleltünk. Saját eredményeink alapján az RTX biztonságosan volt adható betegeinknek, kiemelkedő hatásossággal a szeropozitív betegeket illetően, jó eredményekkel és mellékhatásprofillal. Az RTX-kezelés csökkenti az RFIgM- és anti-CCP-termelést, aminek szerepe lehet a szer hatékonyságában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 2 : 5 (2010), p. 21-26. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Bodnár Nóra (1980-) (reumatológus) Gergely Lajos (1965-) (belgyógyász, haematológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.