CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM117588
035-os BibID:(Scopus)85184766009
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:Humorous advertisement categories / Babinszki, Emese; Balázs, Katalin
Dátum:2023
ISSN:2307-700X
Megjegyzések:Humour is a prevalent strategy in advertising, but research findings are contradictory regarding its effectiveness. A potential resolution of the contradictory findings could be to create a category system distinguishing between the basic types of humorous advertisements, which could systematically be used in future research. Several classifications have been reported and some typologies have been suggested, but none is based on the audience's representations. Our aim was to identify the basic types of humorous advertisements with an approach that considers both the previous typologies and the non-experts' representations. In the present study, 18 humorous advertisements were assessed based on a questionnaire study with 13 questions and 246 adult participants. Based on the cluster analyses of the empirical data, three basic types of humorous advertisements were identified: taboo-breaking, exaggeration, and cute or sentimental humour. Eight items were differentiated most clearly among the humorous advertisement types. Both the humorous advertisement categories and the applied items are worth consideration in further studies. Conscious use of the identified categories in future research could help to develop a more comprehensive model of humorous advertising effects.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
humour
advertising
advertisement types
typology
humorous advertisements
Megjelenés:European Journal of Humour Research. - 11 : 4 (2023), p. 31-53. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM114893
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:A humoros reklámok napos és sötét oldala: A humoros reklám potenciális hatásainak szakirodalmi áttekintése / Babinszki, Emese; Balázs, Katalin
Dátum:2023
ISSN:1219-0349 2786-3395
Megjegyzések:A tanulmány célja a humoros reklámok szakirodalmának áttekintése, aminek apropóját a magyar szakirodalomban még kévéssé tárgyalt humorelmélet, a Szelíd Támadás Elmélet (The Benign Violation Theory) (McGraw & Warren 2010) adja. A célunk a klasszikus humormodellek, a humoros reklámok modellek és az új elmélet integrálása. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmányban az általános humorelméletek és a humoros reklámokra vonatkozó tanulmányok elméletei kerültek összefoglalásra. Az áttekintés újdonsága a humor potenciális negatív hatásainak kibővítése. A feldolgozott anyagok között klasszikus elméletek és frissebb publikációk is megjelennek. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A humor általános elméleteiben és tipológiáiban már kezdetektől megjelentek a humor offenzív formái, és a humor alkalmazásának negatív következményei. Bár a humoros reklámok vizsgálatai sok esetben mutattak negatív hatásokat is, a humoros reklámok hatásmechanizmusára vonatkozó modellek szinte kizárólag a pozitív hatásokat írták le. A humorra vonatkozó újabb kutatások azonban rámutatnak arra, hogy a humor vizsgálata esetén a negatív hatások figyelembevétele kifejezetten fontos lenne. Ez kiemelten igaz a humor offenzív típusai esetében. A pozitív és a negatív hatások integrált vizsgálata a következő logikus lépést jelenthetné a humor hatásának tudományos vizsgálatában. GYAKORLATI JAVASLATOK A humor sokat vizsgált pozitív hatásain túl a negatív aspektusoknak is hangsúlyt kell kapniuk a humoros reklámok vizsgálataiban. A humoros reklámok hatásainak vizsgálata esetén egy integrált szemlélet előrevivő lenne, mert a humoros reklám nemcsak figyelemfelkeltő, de sértő, megbotránkoztató is lehet. A kiváltott hatás függ a reklám típusától, a márkától és a kultúra normáitól is. A hatásvizsgálatok során mind pozitív mind negatív érzéseket keltő humor típusokat alkalmazni kellene. Így válhatna elérhetővé az a cél, hogy az eddigieknél komplexebb módon modellezzék a reklámok hatását. Ez pontosabb predikcióhoz vezethetne egy-egy reklám vagy egy marketingkampány tervezése során.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Szelíd Támadás Elmélet
Reklámhatás
Humoros reklám
Negatív humor
Megjelenés:Marketing & Menedzsment. - 57 : 2 (2023), p. 37-49. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM110697
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:A humoros reklámok alkategóriái és közvetett hatásosságuk / Babinszki Emese, Balázs Katalin
Dátum:2015
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A tanulmány célja a humoros reklámok kategóriáinak empirikus alapon történő elkülönítése és azok főbb jellemzőinek feltárása. Elméleti kiindulópontja a reklámok kategorizációira vonatkozó tapasztalatok (Goldenberg, Mazursky és Solomon, 1999; Goldenberg, Mazursky, 2008; McQuarrie és Mick, 2003), illetve a humoros reklámok korábbi csoportosításai (pl. Kelly és Solomon, 1975; Weinberger és Gulas, 1992). Módszer: A kategóriarendszer kialakításának fontos részét képezték a laikus véleményeket feltáró kvalitatív elővizsgálatok. A fővizsgálat ingeranyagának kialakítását kérdőíves elővizsgálat segítette. A kérdőíves fővizsgálat célja a kategóriarendszer empirikus ellenőrzése, és a kategóriák tulajdonságainak feltárása volt. A fővizsgálat során a vizsgálati személyek 17 reklámot értékeltek 13 szempont alapján. Továbbá egy felidézési feladattal, és szekunder adatelemzéssel a reklámok közvetett hatásvizsgálatára is sor került. Eredmények: A fővizsgálatban 138 résztvevő vett részt. A reklámok megítélésein alapuló hierarchikus klaszteranalízis alapján az eredeti kategóriarendszer módosult. Négy humoros reklámkategória különül el: túlzás; aranyos; fiatalos/trendi; és tabukat feszegető. A túlzás kategória jellemző tulajdonsága a valószerűtlenség, illetve kismértékben morbid és irritáló is. A túlzás kategória reklámjait gyakran idézték fel a résztvevők. Az aranyos kategória reklámjai valószerűtlenek, és aranyosak, ezek átlagos felidézése a leggyakoribb. A fiatalos trendi kategória reklámjai széles körben ismert márkaneveket jelenítenek meg valóságos képi világgal, ugyanakkor újszerűség jellemzi őket. A tabukat feszegető kategória főbb jellemzői a polgárpukkasztó mivoltuk és a morbidság. Következtetések: A humoros reklámok új kategóriarendszere került meghatározásra
ISBN:978 963 318 528 5
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
humoros reklám
kategorizáció
reklámhatás
Megjelenés:Alkalmazott pszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára / szerk. Balázs Katalin. - p. 133-149. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM110681
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:A humoros reklámok és hatásosságuk / Babinszki Emese, Balázs Katalin
Dátum:2022
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A humor a meggyőző kommunikáció, a marketingkommunikáció és azon belül a reklám gyakran használt eszköze. Ennek ellenére a szakirodalomban a humor hatásmechanizmusára vonatkozóan ellentmondásosak a megállapítások. A jelen tanulmány célja a humorra, a humoros reklámra vonatkozó főbb elméletek és empirikus alapú következtetések összefoglalása. Módszer: A tanulmány összefoglalja a humoros reklámstratégia elterjedésére vonatkozó ismereteket; a humoros reklám hatásosságára alkalmazható általános és specifikus elméleteket; valamint a hatást moderáló tényezőket és reklámtipológiákat. Eredmények: A szakirodalmat áttekintve jól látható, hogy a humoros reklám típusainak ismerete alapvető fontosságú a hatásmechanizmusának megértéséhez. Ehhez azonban szükséges lenne egy átlátható, integrált tipológia kialakítása. Következtetések: Elméleti és gyakorlati szempontból is fontos előrelépés lenne a humoros reklám egységes tipológiájának létrehozása és az empirikus kutatások ezen keretben való kialakítása, eredményeik ehhez a tipológiához igazodó értelmezése.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 22 : 3 (2022), p. 59-79. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM110678
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:Humoros reklámok vizsgálata: musicalszerű reklámok tanulságai / Babinszki Emese, Balázs Katalin
Dátum:2021
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A tanulmány a humoros reklámok alkategóriának megismerését szolgáló vizsgálatsorozat része, amelynek célja a humoros reklámok típusainak azonosítása, szintetizálva a korábbi elméleteket a laikus vélekedésekkel és reprezentációkkal. A jelen vizsgálat célkitűzése egy, a 2010-es évek végén népszerű, humoros elemeket tartalmazó reklámtípus megismerése, és ezáltal új szempontok feltárása a humoros reklámok típusainak kutatásához. A kutatás fókuszában vírusként terjedő, mémmé váló (Csordás, 2018; Tamás, 2018) áruházlánc-reklámok állnak, amelyekben musicalszerű elemek találhatók. Módszer: Az elővizsgálatban kérdőíves módszerrel, négy videóreklámot 13 jellemző mentén 142 felnőtt értékelt. Az ezek közül választott két videóreklámot fókuszcsoportos beszélge- tések keretében értékelt és elemzett 38 vizsgálati személy. Mindegyik ingerként alkalmazott reklám élelmiszerláncot reklámoz, és musicalszerű, valamint humoros elemeket is tartalmaz. Eredmények: A kérdőíves vizsgálat alapján ezek areklámok leginkább az "aranyos" reklám- kategóriába illenek, de nem tökéletesen: szívmelengető és valószerűtlen elemeik mellett negatív érzéseket is hordoznak. Számos olyan sajátosságot azonosítottunk az elemzés során, amely a humorhatás kiváltását segítik elő, ugyanakkor jellemző volt az ?annyira rossz, hogy már jó" jelenség leírása is. A vizsgálatban résztvevők közül többen a trash (szemét) meg- nevezést használták erre. Következtetések: A feltáró vizsgálat elősegítette a laikus reprezentáció megismerését ezekre a specifikus humoros reklámokra vonatkozóan. A bemutatott musicalszerű reklámok közös jellemzője, hogy a kínosan furcsa és a humoros határán egyensúlyoznak. Valószínűleg szarkasztikus, parodisztikus, bohókás jellemzőik mentén váltak megkülönböztethetővé. Ezen jellemzők lekérdezése a vizsgálatok során tovább differenciálhatja a humoros reklámok csoportját.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
reklám
meggyőzés
Humor
Fókuszcsoport
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 21 : 2 (2021), p. 7-31. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM080300
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:Aranyos és humoros reklámok hatásvizsgálata (Az érzelmek iránti igény függvényében) / Babinszki Emese, Balázs Katalin, Hidegkuti István
Dátum:2016
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A vizsgálat célja három reklámkategória: az aranyos, a humoros és a semleges (se nem humoros, se nem aranyos) reklámok hatásának vizsgálata a befogadók érzelmek iránti igényének függvényében. A humoros és aranyos reklámkategória a pozitív érzelmeket prezentáló reklámok közé tartozik, ami indokolja vizsgálatukat az érzelmek iránti igénnyel összefüggésben. A vizsgálat fő kérdése, hogy a magas és alacsony érzelmek iránti igénynyel rendelkező személyekre másként hatnak-e ezek a reklámok; illetve a különböző reklámkategóriák hatását tekintve vannak-e különbségek. Módszer: A humoros és az aranyos reklámok hatásossága egymással és az érzelmek szempontjából semleges reklámokkal is összevetésre került egy online kérdőíves vizsgálat adataira alapozva. A vizsgálatban a tetszés, figyelemfelkeltő erő és meggyőzőerő megítélésén túl a prezentált reklámok közül három felidézését kértük. Továbbá az érzelmek iránti igény is felmérésre került. Eredmények: Az empirikus vizsgálat alapján, az alacsonyabb és a magasabb érzelmek iránti igénnyel rendelkező személyek értékelései között nincs jelentős különbség a reklámkategóriák hatásosságában. Az összes vizsgálati személyt tekintve az aranyos reklámok megítélése jelentősen pozitívabb mind a humoros, mind a semleges reklámoknál. Ugyanakkor a vizsgálati személyek gyakrabban idéznek fel az aranyos reklámkategóriába eső reklámokat. Következtetések: Az eredmények az érzelmek iránti igénnyel kapcsolatban a tartalom alapú összeillést nem igazolták, viszont az aranyos reklámok dominanciájára felhívják a figyelmet.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
reklám
hatásvizsgálat
humoros reklám
aranyos reklám
érzelmek iránti igény
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 16 : 1 (2016), p. 43-59. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár) Hidegkuti István (1974-) (pszichológus, pszichológia szakfordító)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM110679
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:"Dühítő ez a reklám!" : Érzelmi reakciók mérése társadalmi célú reklámok esetén / Balázs Katalin, Babinszki Emese, Gerhát Réka
Dátum:2019
Megjegyzések:Háttér és célkitűzés: Jelen szekunder adatelemzés célja az érzelmi válaszreakciók mérésére szolgáló eljárások empirikus alapú összehasonlítása Az érzelmi válaszok rögzítése különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok (TCR) esetén történt. Módszer: A vizsgálatban 125 fő adatait vetettük össze, akiknek reakcióit kérdőíves formában, illetve 31 fő esetén az arckifejezésükről készült videó segítségével rögzítettük. A vizsgálatban alkalmazott érzelmek mérésére alkalmas módszerek: a (1) verbális és vizuális önbevalláson alapuló módszerek; (2) nyitott kérdések (érzelemmegnevezés rövid szöveges válasz formájában); valamint (3) viselkedéses válaszokat mérő eljárás (videofelvétel az érzelemmegnyilvánulásokról, majd azok kódolása). Eredmények: A rövid szöveges válaszok tartalomelemzése árnyaltabb képet adott a Likert- skálás méréseknél, azonban kirajzolódtak az érzések és érzelmek közti különbségtételbeli nehézségek. Ugyanakkor az arckifejezés-vizsgálat alapján a befogadók több érzelmet éltek át egy reklámfilm megtekintése alatt, mint amennyit utólagosan meg tudtak fogalmazni. Következtetések: Az érzelemmegnyilvánulásokat mérő videofelvételes eljárás differenciáltabb képet mutat, mint a Likert-skálán explicit módon megválaszolható kérdések vagy vizuális önbevalláson alapuló módszerek esetén, illetve a nyitott kérdések alkalmazása. Viszont az arckifejezések vizsgálata sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint az önbevalláson alapuló mérések. Összességében a két önbevallásos módszert egyidejű alkalmazását javasoljuk.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
érzelmek
mérés
érzelmi válaszreakciók
reklám
társadalmi célú reklám
félelemkeltés
humor
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 4 (2019), p. 7-34. -
További szerzők:Babinszki Emese (1992-) (pszichológus) Gerhát Réka (1989-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.