CCL

Összesen 18 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM070256
Első szerző:Bársony Péter (agrármérnök)
Cím:A kolin-klorid hatása a barramundi növekedésére / Bársony Péter, Fehér Milán, Csorvási Éva, Juhász Péter, Szűcs István, Borbély Gyula, Stündl László
Dátum:2012
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
kolin-klorid
barramundi
Megjelenés:XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás : Szarvas, 2012. május 23-24. - p. 42. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Borbély Gyula Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM070386
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:The Comparison of Carcass Parameters of Table Size Common Carp (Cyprinus Carpio) at Different Feeding Technologies / Eva Csorvási, Péter Juhász, Milán Fehér, Gyula Pintér, Laszló Stündl, Péter Bársony
Dátum:2015
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
ponty
Megjelenés:World Aquaculture Society Meetings. - p. 103
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Pinter Gyula Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM070984
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2017
ISSN:1219-4816
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ponty
Bioaktív takarmány-kiegészítők
Megjelenés:Halászatfejlesztés 36 (2017), p. 53-64. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM070982
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
takarmány-kiegészítők
pontyivadék
Megjelenés:XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2015. május 20-21. / szerk. Rónyai András. - p. 28. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM070981
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Különböző tartástechnológiákban nevelt kétnyaras pontyok vágási paramétereinek összehasonlítása / Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
kétnyaras ponty
Megjelenés:XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2015. május 20-21. / szerk. Rónyai András. - p. 45. -
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM070156
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:A kísérleti akvapónia rendszer tervezésének és működtetésének gyakorlati tapasztalatai / Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán Nemes Ildikó, Stündl László, Takácsné Hájos Mária, Bársony Péter
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az akvapónia a haltenyésztés (akvakultúra) és a talaj nélküli, hidrokultúrás növénytermesztés (hidropónia) kombinációja. Rendszere egy mesterséges, recirkulációs ökoszisztéma, amelyben a bakteriális folyamatok alakítják át a halak nevelésére használt vízben lévő hulladék anyagokat növényi tápanyagokká, emiatt a rendszerben keletkező hulladék hővel együtt alkalmas gazdaságilag értékes növények termesztésére, ezáltal csökken az intenzív haltermelő rendszerek elfolyó vizének tápanyagterheltsége és mennyisége.12 önálló egységből álló akvapónia rendszerünk üzemeltetésének elsődleges célja a tapasztalatszerzés volt. Megtalálni azon növényfajokat, melyek ilyen közegben jól nevelhetők, termésük értékesíthető. A növények mellett figyelmünk a halakra összpontosult, két halfajt vontunk be kísérletünkbe, a pontyot és a barramundit. Nem kis feladat volt megteremteni számukra az életteret, mindezt egy nyílt, állandóan változó hőmérsékletű és vízmennyiségű kádban, az optimális feltételek hiányában. Gondot okozott az előbb említetteken kívül a kádankénti egyedszám, a halak testdeformitása és a túl magas pH (folyamatosan 8,4 felett értékeket regisztráltunk). A pontyok esetében 15 hét alatt 4,7 gramm súlygyarapodást ér tünk el, aminek oka az előbb felsorolt körülmények együttes jelenléte volt.A növényeknél a fő gondot a levéltetvek és a napégés elleni védelem jelentette. Ennek ellenére egyes növényfajok esetében a szántóföldi termésátlag többszörösét is elértük. Saláta esetében majdnem kétszerese termett a szántóföldi átlagoknak, paradicsomnál másfélszerese, karalábénál 3,5-szerese. A többszörös termésátlagok oka, a növények folyamatos, kiegyenlített víz- és tápanyagfelvételében rejlik.Kísérleti akvapóniánk működtetése és a mérések eredményeképpen kijelenthető, hogy az ültetett növényfajok mindegyike kiválóan alkalmas az akvapóniában történő nevelésre és termésük ízletes, vegyszermentes, tehát biztonságos és értékesíthető. Az ültetett növénykultúrák sűríthetőek, a víz tápanyagtartalma ezt megengedi, erre utal a túl magas pH érték is. A kísérletünk lefolytatása után megállapítható, hogy a ponty alkalmas az akvapóniába, de feltehetően nagyobb tömeggyarapodást lehetne elérni a nevelőegységek méretének optimális megválasztásával.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
akvapónia
hal
ponty
barramundi
növények
saláta
paradicsom
karalábé
paprika
nitrit
foszfor
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 57 (2014), p. 27-32. -
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Nemes Ildikó Stündl László (1970-) (agrármérnök) Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM058655
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Saboura Zaheri, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ponty
táp
probiotikum
huminsav
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 65 (2015), p. 35-41. -
További szerzők:Zaheri Abdehvand, Sabouran (1977-) (agrár) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM070261
Első szerző:Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére / Fehér Milán, Baranyai Edina, Bársony Péter, Juhász Péter, Csorvási Éva, Stündl László
Dátum:2013
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
óriás édesvízi garnéla
Megjelenés:XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás, 2013. május 22-23. - p. 17. -
További szerzők:Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM070254
Első szerző:Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:Két melegigényes halfaj (afrikai harcsa, Clarias gariepinus és barramundi Lates calcarifer) termelési paramétereinek vizsgálata különböző termálvizekben / Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Csorvási Éva, Bársony Péter, Szűcs István
Dátum:2012
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
afrikai harcsa
barramundi
termelési paraméterek
Megjelenés:XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás : Szarvas, 2012. május 23-24. - p. 49. -
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM070040
Első szerző:Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:Esszenciális nyomelemek alkalmazása a barramundi (Lates calcarifer) ivadéknevelésében / Fehér Milán, Baranyai Edina, Simon Edina, Juhász Péter, Csorvási Éva, Bársony Péter, Stündl László
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A barramundi (Lates calcarifer L.) egy Dél-Kelet Ázsiában és Ausztráliában őshonos, melegvízi, ragadozó halfaj, amely geotermikus adottságainknak köszönhetően Magyarországon is sikerrel nevelhető. A halfaj lárvanevelése során a különböző nyomelemek, mint a kobalt, a cink és a mangán alkalmazásának kiemelt jelentősége van. A természetben előforduló táplálékszervezetek ásványianyag-tartalma ugyanis nagymértékben különbözik a nevelés során etetett élőeleségek nyomelem-összetételétől. Habár a kobalt esszenciális a halak számára, a takarmányozásban betöltött szerepe kevésbé vizsgált. Ugyanakkor a takarmány Co-kiegészítése nemcsak lárvakorban, hanem a nevelés későbbi szakaszaiban, a száraz tápok dúsítása által is kedvezően befolyásolja a termelési mutatókat. A Zn és a Mn, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az optimális növekedés szempontjából, gyakran alkalmazott mikroelemek a haltermelésben.A 8 hetes kísérletünk során arra kerestük a választ, hogy a száraz táp különböző kombinációkban történő nyomelem-kiegészítése hogyan befolyásolja a barramundi ivadékok termelési paramétereit és egyöntetűségét. Ennek érdekében a kontroll mellett 5 kezelést állítottunk be, a takarmányt különállóan 50 mg/kg CoCl2-dal (Co-50), ZnSO4-tal (Zn-50) és MnCl2-dal (Mn-50), valamint kombinációban 50?50 mg/kg CoCl2-dal és ZnSO4-tal (Co-Zn-50), illetve CoCl2-dal és MnCl2-dal (Co-Mn-50) dúsítottuk. Az adatok azt mutatták, hogy ellentétben a lárvanevelés során általunk elért eredményekkel, a száraz táp nyomelem-kiegészítése nem befolyásolta a barramundi ivadékok termelési paramétereit (p>0,05). Ugyanakkor, míg az élő táplálék nyomelem dúsítása a kobalt és a mangán együttes alkalmazása esetén az állomány nagymértékű szétnövéséhez és kannibalizmus kialakulásához vezetett, addig az említett nyomelemek száraztakarmányhoz történő hozzáadása a kontrollhoz képest egyöntetűbb ivadékokat eredményezett.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
barramundi
ivadéknevelés
nyomelemek
takarmány-kiegészítés
termelési paraméterek
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 57 (2014), p. 33-38. -
További szerzők:Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Simon Edina (1981-) (ökológus) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
"Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program"
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM071208
Első szerző:Juhász Péter (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:The effect of the nano-selenium supplemented feed to the production parameters and body composition of the red drum (Sciaenops ocellatus) / Juhász Péter, Prokisch József, Sztrik Attila, Remenyik Judit, Csorvási Éva, Bársony Péter, Stündl László
Dátum:2013
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok nem besorolt
red drum
Megjelenés:Aquaculture conference : To the Next 40 Years of Sustainable Global Aquaculture. - (2013), p. 43.
További szerzők:Prokisch József (1966-) (vegyész) Sztrik Attila (1983-) (táplálkozástudomány) Gálné Remenyik Judit (1965-) (kémia tanár, okleveles vegyész) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM070383
Első szerző:Juhász Péter (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Nanoszelénnel dúsított artemia alkalmazása a vörös árnyékhal (Sciaenops Ocellatus) lárvanevelésében / Juhász Péter, Fehér Milán, Csorvási Éva, Bársony Péter, Stündl László
Dátum:2014
ISSN:0230-8312
Megjegyzések:A szelén az állatok számára létfontosságú, antioxidáns hatású elem, ezért a takarmányozásban való alkalmazása mikroelem kiegészítés formájában általánosan elterjedt. Azonban a nyomelemek közül talán a szelénnél legszűkebb az a határ, ami az esszenciális volta és toxicitása között húzódik. Korábban már több állatkísérlet igazolta, hogy az elemi szelént nano méretben adagolva az eddig használt formáknál jobb antioxidáns hatású, és nagyobb dózisban sem toxikus. Az élőeleségek közül a Rotatoria sp. tartalmazza a legkevesebb szelént, ezért ennek a nyomelemmel való dúsítása elfogadott. Köztudott tény, hogy a mesterségesen nevelt zooplankton mikroelem tartalma általában alacsonyabb, mint a természetben élőké, ezért szelénnel is érdemes az artémiát dúsítani. Kísérletünkben 5 kezelésben, három ismétlésben (1, 5, 10, 50, 100 mg/l Se) gazdagítottuk a sórákot nanoszelénnel, melyet követően vörös árnyékhal lárvákkal végeztünk etetési kísérletet a kiválasztott 4 kezelésben (1, 5, 10, 50 mg/l Se) szintén három ismétlésben. A 9 napos kísérlet végeztével vizsgáltuk a lárvák túlélését, növekedését (testhossz,testtömeg), K faktort számítottunk, megmértük a lárvák szervezetében felhalmozódott szelént, illetve a glutathion-peroxidáz enzim aktivitását. A lárvák által akkumulált szelénminden kezelésben különbözött, és szoros (r=0,789; p<0,01)kapcsolatot mutatott az artémia szelén-tartalmával. Az összes többi mutató statisztikai elemzése során szintén találtunk szignifikáns (p<0.05) eltéréseket az egyes kezelések között.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
vörös árnyékhal
lárvanevelés
Megjelenés:XXXVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás Programfüzet : Szarvas 2014. május 28-29. - p. 20. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.