CCL

Összesen 4 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM082245
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeverékekkel kapcsolatos tapasztalatok / Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra, Tóthmérész Béla
Dátum:2015
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
agro-biodiverzitás
biodiverzitás
ökoszisztéma szolgáltatások
talajvédelem
gyomvisszaszorítás
sorköztakaró növényzet
szőlőtermesztés
ökológiai gazdálkodás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 160-169. -
További szerzők:Donkó Ádám (1988-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP - 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010
TÁMOP
OTKA-100192
OTKA
OTKA-111807
OTKA
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM104976
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala / Tölgyesi, Csaba; Bátori, Zoltán; Deák, Balázs; Erdős, László; Hábenczyus, Alida Anna; Kukla, Luca Sára; Török, Péter; Valkó, Orsolya; Kelemen, András
Dátum:2021
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Duna-Tisza közi homokhátságon az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt "tabunak" számít. Jelen munkánkban a homokhátság erdeinek hidrológiai hatásait tekintjük át, és levezetjük, hogy negatív vízmérleget generálnak, így szárító hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Míg több, a szárazodásban közrejátszó tényező szerepe csökkenő tendenciát mutat, a homoki erdőké arányában növekszik, így új erdők telepítése nem ajánlott, sőt, az erdőborítás csökkentése indokolt a letermelésre kerülő faültetvények újratelepítésének mellőzésével. A fásítás súlypontját folyóink ártereibe érdemes áthelyezni, melynek együtt kellene járnia azok kibővítésével, azaz az árterek részleges restaurációjával.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Duna-Tisza közi homokhátság
erdősítés
erdős sztyepp
Kiskunság
szárazodás
talajvízszint-csökkenés
regionális vízháztartás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 126-144. -
További szerzők:Bátori Zoltán Deák Balázs (1978-) (biológus) Erdős László Hábenczyus Alida Anna Kukla Luca Sára Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-PD-132131
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM094498
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Avar-felhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában / Török Péter, Kelemen András, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Vida Enikő, Deák Balázs, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Vizsgálatainkat a Hortobágyi Nemzeti Parkban, az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén végeztük. Alacsony diverzitású magkeverékekkel gyepesített lucernások esetében vizsgáltuk az avarfelhalmozódás, a kétszikű fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatát. Az alábbi hipotéziseket teszteltük: (1) A vetett gyepekben felhalmozódó avar mennyisége nagyobb, mint a vizsgált természetes gyepekben. (2) A gyepesedés során zajló avar-felhalmozódással párhuzamosan csökken a gyepesített területek fajgazdagsága. (3) A kétszikű fajok biomasszájának mennyisége negatívan korrelál az avar, illetve a vetett füvek mennyiségével. A gyepesítést követő második évre a kétszikűek fitomasszája erőteljesen lecsökkent, ezzel párhuzamosan a holt fitomassza mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Ezen frakciók tömegében a második és harmadik év között azonban nem volt szignifikáns különbség. A vetett füvek fitomassza tömege a vizsgálat három éve során egyre növekedett. A holt és a kétszikű fitomassza mennyisége között erős negatív korrelációt mutattunk ki. Eredményeink azt mutatják, hogy az évelő füvek kompetíciója, de főleg az avar-felhalmozódás akadálya lehet a kétszikű fajok csírázásának, betelepedésének és a területen való fennmaradásának, ezért természetvédelmi szempontból fontos hagyományos kezelési módok (kaszálás, legeltetés) alkalmazásával csökkenteni az avar mennyiségét. The relationship between litter accumulation, herbaceous phytomass and species richness was studied on ex-alfalfa fields restored with low diversity seed mixtures. The following hypotheses were tested: (i) Accumulated litter is higher in the restored grasslands than in the reference ones. (ii) With increasing amounts of litter, species richness decreases. (iii) The phytomass of herbaceous species is negatively correlated with the amount of litter and graminoid phytomass. In 10 stands (4 sown with Festuca pseudovina and Poa angustifolia and 6 sown with Festuca rupicola, Poa angustifolia and Bromus inermis) aboveground phytomass samples were taken in June 2006, 2007 and 2008. In the first year after sowing, the vegetation was dominated by annual weedy species. Weedy assemblages were replaced by communities dominated by clonal grasses in the following vegetation period. In the second year after sowing, significantly lower herbaceous phytomass was sampled, while the amount of litter were increased significantly. The amount of the sown graminoid phytomass was increasing from year to year. We found strong negative correlation between litter and herbaceous phytomass. Our results suggest that litter accumulation and the competition of perennial graminoid species can negatively affect the germination, survival and colonisation of herbaceous species. Sustaining management by mowing or extensive grazing can be an appropriate tool to reduce the amount of accumulated litter.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fitomassza
kompetíció
Egyek-Pusztakócs
Hortobágy
fajgazdagság
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 160-170. -
További szerzők:Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1