CCL

Összesen 51 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM058350
Első szerző:Albert Ágnes Júlia (ökológus)
Cím:Secondary succession in sandy old-fields : a promising example of spontaneous grassland recovery / Ágnes-Júlia Albert, András Kelemen, Orsolya Valkó, Tamás Miglécz, Anikó Csecserits, Tamás Rédei, Balázs Deák, Béla Tóthmérész, Péter Török
Dátum:2014
ISSN:1402-2001
Megjegyzések:Question: Based on the spontaneous vegetation development of old-fields in the Nyírség and Kiskunság sand regions (Hungary), we aimed to answer the following questions using the chronosequence method: (1) how do the proportionsof different functional groups change during succession; (2) which target species establish successfully in the old-fields during the course of succession; and (3)how successful is spontaneous succession in the recovery of target grasslands-Location: Two sand regions of the Great Hungarian Plain: (1) the Nyírség sand region (East Hungary, acidic sand, moderately continental climate) and the Kiskunság (Central Hungary, calcareous sand, continental climate).Methods: Altogether 24 old-fieldswere classified into young (<10-yr-old),middle-aged (10-20-yr-old) and late-succession (20-40-yr-old) old-fields; four fields in each age category. For baseline vegetation reference, three open and three closed sand grassland stands in both regions were sampled in the vicinity of the old-fields. The percentage cover of vascular plants was recorded in five 2 X 2-mplots in each field, in early May and late June 2012. We used life forms, clonal spreading traits and Ellenberg indicator values for nutrients in the analysis. Speciesof Festuco-Brometea class were considered as target species.Results: The cover of hemicryptophytes and geophytes increased, the cover of short-lived species decreased with time. Cover of species without clonal spreadingability decreased, while cover of species with clonal spreading ability increased with increasing field age. The cover of invasive species decreased with increasing field age. The majority of target species had established already in the young and middle-aged old-fields, although their cover was significantly higher in the two older age groups.Conclusion: Spontaneous succession can be a vital option in recovery of sand grassland vegetation in Central Europe; the majority of the species pool of sandy grasslands can be recovered in the first 10-20 yrs. However, the success of grassland recovery can be strongly influenced by the surrounding species pool and can be slow if seed dispersal is limited. Spontaneous succession is most promising when the target species of grasslands immigrate at the very beginning of the succession, within the first few years.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
abandonment
acidic sand
calcareous sand
clonal traits
grassland restoration
invasion
spontaneous succession
Megjelenés:Applied Vegetation Science. - 17 : 2 (2014), p. 214-224. -
További szerzők:Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Csecserits Anikó Rédei Tamás Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM093530
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Consumption rate and dietary choice of cattle in species-rich mesic grasslands / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Miglécz Tamás, Kelemen András
Dátum:2021
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:bioRxiv. - [Epub ahead of print] (2021), p. 1-23. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM081441
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Micro-topographic heterogeneity increases plant diversity in old stages of restored grasslands / Balázs Deák, Orsolya Valkó, Péter Török, András Kelemen, Tamás Miglécz, Szilárd Szabó, Gergely Szabó, Béla Tóthmérész
Dátum:2015
ISSN:1439-1791
Megjegyzések:It is a truism in ecology that environmental heterogeneity increases diversity. Supporting field studies are mostly concerned with a large-scale topographic heterogeneity, ranging from a couple of metres to landscape-scale gradients. To test the role of fine-scale micro-topography on plant diversity, we studied the initial vegetation of recently filled (1-year-old), and established vegetation on old (7-year-old) soil-filled channels in an alkali landscape, East-Hungary. We hypothesised that (i) recently filled channels are characterised by a high cover of ruderal species and high species diversity and (ii) high micro-topographic heterogeneity increases the diversity of species and plant strategy types (mixed C-S-R categories) in early stages but later on this effect diminishes. We found that diversity of species and plant strategy types was higher in recently filled channels compared to old filled channels. Micro-topographic heterogeneity had no effect on the studied vegetation parameters in recently filled channels. Conversely, in old filled channels higher micro-topographic heterogeneity resulted in higher diversity and lower cover of the dominant grass Festuca pseudovina. Higher micro-topographic heterogeneity resulted in increased ruderality and decreased stress-tolerance, but it did not increase the diversity of plant strategy types. In contrast with former studies, we found that a couple of centimetres of micro-topographic heterogeneity had no effect on vegetation in recently filled channels, but supported a high diversity in old filled channels. An important practical implication of our study is that in grassland restoration projects, micro-topographic heterogeneity has a crucial role in sustaining biodiversity.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Alkali landscape
C-S-R strategies
Elevation
Functional diversity
Grassland restoration
Plant trait
Soil disturbance
Succession
Topography
Megjelenés:Basic And Applied Ecology. - 16 : 4 (2015), p. 291-299. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Szabó Szilárd (1974-) (geográfus) Szabó Gergely (1975-) (geográfus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1./B-09/1/KONV- 2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/C-11/1/KONV-2012-0010
TÁMOP
OTKA PD 100192
OTKA
OTKA PD 111807
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM059843
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Reed cut, habitat diversity and productivity in wetlands / Balázs Deák, Orsolya Valkó, Péter Török, András Kelemen, Katalin Tóth, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész
Dátum:2015
ISSN:1476-945X
Megjegyzések:There is a conflict between nature conservation and thatching industry regarding the management of reedbeds. On one hand, reedbeds are of an economical importance by providing thatching material, on the other hand, they harbour several endangered species. Reedbeds are typically managed by winter cutting, but its impacts on biodiversity are poorly understood. Our aim was to study the effects of winter cutting on the habitat diversity and structural heterogeneity of wetlands in a lowland alkali landscape (East-Hungary). We tested the following hypotheses: (i) Both diversity of plant species and habitat diversity are lower in winter cut wetlands compared to unmanaged stands. (ii) The distribution of biomass (green biomass, litter and standing dead biomass) is more homogeneous in winter cut wetlands compared to unmanaged ones. We found that winter cutting decreased habitat diversity and structural heterogeneity at multiple scales. Number of plant species and all measures of habitat diversity (number of patches, vegetation types and the length of vegetation margins) had lower scores in cut wetlands than in unmanaged ones. We found that unmanaged wetlands harboured high amount of accumulated biomass and they also maintained high habitat diversity likely due to the heterogeneous distribution of the biomass. In unmanaged wetlands, biomass accumulation did not decrease habitat diversity and also contributed to a higher structural heterogeneity. In cut wetlands, expansion of reed was an important driver of the decrease in habitat diversity and structural heterogeneity. Reed expansion likely overrode fine-scale edaphic conditions (hydrology and salinity) in shaping vegetation patterns; thus we suggest to avoid intensive winter cutting.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Ecological Complexity. - 22 (2015), p. 121-125. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM030537
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration / B. Deák, O. Valkó, A. Kelemen, P. Török, T. Miglécz Ph.D., T. Ölvedi, S. Lengyel, B. Tóthmérész
Dátum:2011
ISSN:1126-3504
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Egészség- és Környezettudomány
Biomass
Hortobágy National Park
species richness
weed control
competition
Megjelenés:Plant Biosystems. - 145 : 3 (2011), p. 730-737. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Ölvedi Tamás (1986-) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM105176
035-os BibID:(Scopus)85019622833
Első szerző:Donkó Ádám (agrármérnök)
Cím:Comparison of species-rich cover crop mixtures in the Tokaj wine region (Hungary) / Ádám Donkó, Tamás Miglécz, Orsolya Valkó, Béla Tóthmérész, Balázs Deák, András Kelemen, Péter Török, Gábor Zanathy, György Zsigrai, Dóra Drexler
Dátum:2016
ISSN:1879-4238 1879-4246
Megjegyzések:Intensive agricultural practices of past decades-such as mechanical cultivation on steep vineyard slopes-can endanger soil fertility. In addition, climate change scenarios predict heavier rainstorms, which can further accelerate soil degradation. Therefore, the use of cover crops in the inter-row has a special importance, particularly on steep slopes and in organic agriculture. A species-rich cover crop mixture helps not only in preventing erosion and providing easier cultivation, but has also positive effects on soil structure, soil fertility and ecosystem functions (Bauer et al. 2004; Hofmann et al. 2008). We began to develop and test several species-rich cover crop mixtures in spring of 2012 in Hungarian vine regions. During the experiments, three species-rich cover crop mixtures (Biocont-Ecovin mixture, mixture of legumes, mixture of grasses and herbs) were compared in vineyards of the Tokaj vine region. Each mixture was sown in three subsequent inter-rows at each site of the experiment. In the control blocks, unsown inter-rows and mechanically cultivated inter-rows were located subsequently next to each other. We studied weed control, yield quantity and must quality in every treatment. We found that the cover of weeds was lower in every treatment compared to the unsown control plots for 2013; thus, cover crops suppressed the weeds of the inter-rows effectively. Most examined indices of grapevines were not significantly affected by the applied cover crops. However, the yield loss results show that under Hungarian climate, the soil coverage in every second inter-row is more recommendable than subsequent seeding, where total erosion control is not required. The interest of the vine growers shows the importance of the topic; thus, we involved other wine regions of Hungary in our further experiments.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Cover crop
Vineyard
Erosion
Organic
Megjelenés:Organic Agriculture. - 7 : 2 (2016), p. 133-139. -
További szerzők:Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Zanathy Gábor Zsigrai György (1962-) (agrármérnök-kutató) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM081409
Első szerző:Donkó Ádám (agrármérnök)
Cím:Jelentősebb potenciális takarónövény-fajok a szőlősorközbe / Donkó Ádám, Miglécz Tamás, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Török Péter, Zanathy Gábor, Tóthmérész Béla, Zsigrai György, Drexler Dóra
Dátum:2015
ISSN:1788-5884
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrofórum. - 61 (2015), p. 48-52. -
További szerzők:Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Zanathy Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Zsigrai György (1962-) (agrármérnök-kutató) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM083240
Első szerző:Fantinato, Edy
Cím:Pollination and dispersal trait spectra recover faster than the growth form spectrum during spontaneous succession in sandy old-fields / Edy Fantinato, Judit Sonkoly, Giulia Silan, Orsolya Valkó, Béla Tóthmérész, Balázs Deák, András Kelemen, Tamás Miglécz, Silvia Del Vecchio, Francesca Bettiol, Gabriella Buffa, Péter Török
Dátum:2019
ISSN:1402-2001 1654-109X
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Applied Vegetation Science. - 22 : 3 (2019), p. 435-443. -
További szerzők:Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Silan, Giulia Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Del Vecchio, Silvia Bettiol, Francesca Buffa, Gabriella Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:NKFI KH 130338
egyéb
NKFI K 116239
egyéb
NKFI KH 126477
egyéb
NTP-NFTÖ-18-B
egyéb
NKFI FK 124404
egyéb
NKFI KH 126476
egyéb
NKFIH K 119225
egyéb
NKFI KH 129483
egyéb
NKFI PD 124548
egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM084383
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben / Kelemen András, Török Péter, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla
Dátum:2013
ISSN:0006-8144 2415-9662
Megjegyzések:A fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata kulcsfontosságú a gyepek vegetációdinamikai folyamatainak megértése szempontjából. Kutatásunk során ezért az egyes fitomassza-frakciók fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú gyepekben. Hipotéziseink a következők voltak: (i) A teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (egy csúcsú) görbével írható le. (ii) A teljes fitomassza növekedésével párhuzamosan a kompetítor fajok aránya növekszik, a stressz-tűrő és a ruderális fajok aránya csökken. (iii) Az avar felhalmozódása kis mennyiségben pozitívan, nagy mennyiségben negatívan befolyásolja a fajgazdagságot. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; összesen nyolc szikes és löszgyep típust vizsgáltunk. Eredményeink azt mutatják, hogy hortobágyi szikes és löszgyepek esetében a teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális görbével írható le. A fajgazdagság maximumát 750 g/m2 teljes földfelszín feletti fitomassza értékeknél találtuk. Minél nagyobb volt teljes földfelszín feletti fitomassza, a kompetítorok aránya annál magasabb, míg a stressztűrők aránya annál alacsonyabb volt. A ruderálisok arányának eloszlása unimodális görbét követett és a fajszámhoz hasonlóan a löszgyepekben volt a legmagasabb. Bizonyos avarmennyiség (kb. 400 g/m2 ) alatt pozitív, ennél nagyobb avarmennyiségek esetén negatív korrelációt találtunk az avar mennyisége és a fajgazdagság között. Az élő fitomassza és a fajgazdagság pozitívan korrelált a teljes gradiens mentén. Vizsgálataink alapján valószínűsíthető, hogy alacsony produktivitású gyepekben az abiotikus stressz, a produktivitás növekedésével pedig biotikus interakciók (pl. kompetíció) játszanak meghatározó szerepet a fajgazdagság kialakításában. Az avar mennyisége a teljes produktivitási gradiens mentén meghatározó volt. A produktívabb közösségekben az avarfelhalmozódás és a kompetíció együttesen lehet felelős a fajgazdagság csökkenéséért, bár vizsgálatunk szerint az avarfelhalmozódás játszik fontosabb szerepet ebben. Several possible mechanisms were suggested to explain the relationship between biomass production and species richness, but complex analysis of plant strategies, main biomass and species richness components along a long productivity gradient is still necessary. Explaining production?species richness relationship is a key aspect in understanding mechanisms of vegetation dynamics. The authors provided a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total aboveground biomass, green biomass and litter), plant strategies and species richness in eight types of alkali and loess grasslands in an alkali landscape in Hortobágy, Hungary. Aboveground biomass of characteristic alkali and loess grassland stands was sampled along a long gradient of increasing productivity. In each grassland stand, a 25 m2 sample site was randomly selected. Within each site, ten aboveground biomass samples (20?20 cm) were collected randomly in June 2009, at the peak of biomass production. All species were classified into three strategy groups using Grime's (1979) C-S-R strategy types. The frequently detected humped-back relationship was valid for the relation of total biomass and species richness, but our results revealed other types of relationships for different plant strategies and biomass components. There was positive relationship between total biomass and proportion of competitors was detected, and negative relationship between total biomass and proportion of stress-tolerators. Low proportion of ruderals was detected at both low and high biomass levels. Species richness was affected positively by litter at low litter scores, but we found a negative litter effect from much lower scores than detected formerly (from 400 g/m2 ). Our study revealed that at the initial part of productivity gradient stress might be responsible for low species richness. Conversely, competition is crucial only at high levels of biomass. Litter shapes biomassspecies richness relationship along the whole productivity gradient.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
avar
C-S-R stratégiák
humped-back
kompetíció
produktivitás
stressz
competition
litter
productivity
stress
C-S-R strategies
Megjelenés:Botanikai Kozlemenyek. - 100 (2013), p. 47-59. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:PD 100192
OTKA
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM082649
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:Litter and green biomass in a traditionally managed alkali landscape in Hungary (Hortobágy) / Kelemen A., Török P., Valkó O., Deák B., Miglécz T., Kapocsi I., Tóthmérész B.
Dátum:2013
Megjegyzések:The study of biomass and its effect on species richness in grasslands and wetlands improves our understanding on vegetation dynamics. We provided detailed analysis of the aboveground biomass (total biomass, green biomass and litter) in an alkali landscape along a long productivity gradient. In the lowland area of Hungary (Hortobágy Puszta) we selected alkali (i-v) and loess grasslands (vi-viii) and wetlands (ix-xiii) for our study. The studied association types were the following: (i) Puccinellia open alkali grasslands, (ii) Artemisia and (iii) Achillea short alkali grasslands, (iv) Juncus short alkali grasslands, (v) Alopecurus alkali meadows, (vi) Festuca loess grasslands, (vii) Bromus loess grasslands, (vii) Stipa loess grasslands, (ix) Bolboschoenus alkali marshes, (x) Typha latifolia marshes, (xi) Carex vesicaria marshes, (xii) Typha angustifolia marshes and (xiii) Reeds (Phragmites australis). In grasslands, the lowest total biomass (sampled at the peak of biomass production) scores were found in open alkali grasslands (a mean of 113 g/m2), while the highest ones in Alopecurus alkali meadows (a mean of 2,316 g/m2). In wetlands higher scores were typical, ranging from a mean of 990 g/m2 (detected in Bolboschoenus alkali marshes) to 3,052 g/m2 (detected in Reeds). In grasslands, the highest amount of litter was detected in Alopecurus alkali meadows (as much as 1,856 g/m2) while in wetlands the highest amount of litter was found in Reeds (as much as 1,268 g/m2). Species richness was the highest at medium total biomass scores both in grasslands and wetlands. Our results suggest that litter is one of the major factors controlling species richness in highly productive grasslands and wetlands.
ISBN:9789608641655
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
biodiversity
humped-back
grassland
phytomass
steppe
Megjelenés:Dry grasslands of Europe : grazing and ecosystem services / Vrahnakis M., Kyriazopoulos A. P., Chouvardas D., Fotiadis G. - p. 175-179. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Kapocsi István (1960-) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA PD 100192
OTKA
TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM081278
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:The invasion of common milkweed (Asclepias syriaca) in sandy old-fields : is it a threat to the native flora? / András Kelemen, Orsolya Valkó, György Kröel-Dulay, Balázs Deák, Péter Török, Katalin Tóth, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész
Dátum:2016
ISSN:1402-2001 1654-109X
Megjegyzések: Questions: Common milkweed (Asclepias syriaca L.) is an invasive ?super species' that has invaded extensive areas in Europe, forming novel ecosystems. One study has reported neutral effects of common milkweed on the native flora of sand dune grasslands in Hungary after the removal of invasive pine plantation. However, the effects of common milkweed on native flora more generally are unknown. Focusing on the potential effect of milkweed, we tested the following hypotheses: (1) the cover of native grassland species decreases with increasing cover of common milkweed; and (2) native species with low specific leaf area (SLA), height, seed mass and clonal spreading ability (i.e. low competitive ability) are more likely suppressed by milkweed compared with natives with high competitive ability. Location Late successional sandy old?fields invaded by milkweed in the Great Hungarian Plain (Kiskunság, central Hungary). Methods We recorded the cover of vascular plants in seven old?fields; in each old?field we sampled 12 plots including plots with different milkweed cover and control plots without milkweed. We used linear mixed effect models for exploring the effects of milkweed on the species richness and cover of native grassland species. To identify the common traits of the most affected native species, we used trait?based analyses; we studied leaf-height-seed traits and clonal spreading ability. Results We detected no effect of common milkweed on total species richness, but it had a negative effect on the cover of grassland species. The negative effect of common milkweed was most pronounced on the cover of species with low SLA, low seed mass and low clonal spreading ability. Conclusions Our results suggest that native, late successional sandy grasslands invaded by common milkweed form undesirable novel ecosystems because of significant negative impacts on the cover of native grassland species, especially those species with low competitive ability. For these species, management of milkweed might be needed to ensure their persistence in sandy grasslands in this landscape.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Clonal spreading
Competition
Functional traits
Novel ecosystem
Old-field
Plant invasion
Sandy vegetation
Seed mass
Specific leaf area
Megjelenés:Applied Vegetation Science. - 19 : 2 (2016), p. 218-224. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kröel-Dulay György (ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TAMOP-4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
SROP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
Egyéb
OTKA PD 116200
OTKA
OTKA PD 111807
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.