CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM092437
Első szerző:Harangi-Rákos Mónika (gazdasági agrármérnök)
Cím:Tejpiaci válság az EU-ban / Harangi-Rákos Mónika, Szenderák János, Popp József
Dátum:2016
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 65 : 2 (2016), p. 1-21. -
További szerzők:Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Popp József (1955-) (közgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM079913
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásal az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra / Popp József Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078011
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:Fehérjetakarmány függőség az EU-ban : status quo? = the EU's dependency on protein-rich feed : status quo? / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A globális olajmagdara előállítás 70%-át a szójadara képviseli, további 15%-át pedig a repce- és napraforgódara. Ezek az arányok a jövőben is fennmaradnak, habár felhasználásuk növekedése mérséklődik. Az USA, Brazília, Argentína és Paraguay részesedése a globális szójatermelésből és külkereskedelemből továbbra is 80-90% körül alakul. A globális szójakereskedelem kétharmadát Kína importálja, az EU továbbra is a világ második legnagyobb szójabab importőre marad, szójaliszt esetében megtartja vezető helyét. Ennek oka, hogy egyrészt az EU szójatermelése várhatóan évi 3 millió tonna lesz, másrészt a keveréktakarmány-gyártásban nő a magas fehérjetartalmú alapanyagok aránya. A szója és szójaliszt nagyobb arányú kiváltásához egyszerűen nincs elégséges alternatív fehérjeforrás, mert a hüvelyes növények takarmányozási szerepe elhanyagolható és a repce- és napraforgódara takarmányozási célú felhasználása pedig elérte a maximumot. Az ipari melléktermékek felhasználása csak szerény mértékben emelkedik, a takarmány-kiegészítő aminosavak gyors elterjedésének a magas ár szab gátat. Az EU-ban a takarmányfehérje-önellátás belátható időn belül nem lehet reális célkitűzés, a magas importfüggőség azonban csökkenthető. A precíziós nemesítési eljárások, az aminosavak széles körű felhasználása és a feldolgozási technológiák fejlesztése hozzájárul a növényi fehérje előállítás önellátottsági szintjének növeléséhez, továbbá a fehérjetakarmány emésztés hatékonysága is javítható új enzimtechnológiák alkalmazásával. Magyarországon a szójaterület középtávon aligha haladja meg a 100 ezer hektárt, a szójatermelés pedig az évi 250 ezer tonnát, ami a hazai szükséglet legfeljebb harmadát/felét fedezi.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 4 (2018), p. 209-224. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-4-DE-153
egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM078008
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásai az EU-ban, különleges tekintettel Magyarországra = outlook of compound feed production in the EU with special regard to Hungary / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A hús- és tejtermékfogyasztás növekedésével párhuzamosan nő az ipari keveréktakarmány-gyártás is, ennek mennyisége 2016-ban világszerte már elérte az egymilliárd tonnát, árbevétele pedig a 330 milliárd EUR (400 milliárd dollárt). A globális keveréktakarmány-gyártásban az EU aránya 16% körül alakul, ahol az állattenyésztés bruttó termelési értéke a mezőgazdasági kibocsátás 39%-át tette ki 2016-ban. Az EU-ban az állattenyésztés fehérjeigényének mintegy 70%-át a gabona és szójadara biztosítja, 15%-ban járul hozzá a repce- és a napraforgódara, míg az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipari melléktermékek aránya már eléri a 11%-ot. A takarmánykiegészítők piaci forgalma évi 11 milliárd EUR, ebből az aminosavak aránya 41%, a vitaminoké 20% körül alakul. Magyarországon 2016-ban takarmánygyártó tevékenységet 337 üzem folytatott, ahol 3,746 millió tonna tápmennyiséget állítottak elő. Ebből a baromfitáp aránya 51%, a sertéstápé 34%, a marhatápé 10%, egyéb táp aránya pedig 5% volt. A keveréktakarmányok mennyiségének 17,2%-át állította elő az öt legnagyobb takarmánygyártó üzem, 28,0%-át a 10 legnagyobb üzem és 37%-át a 15 legnagyobb üzem termelte meg. A magyarországi keveréktakarmány-gyártás üzemi struktúráját figyelembe véve a termelő-kapacitások tényleges kihasználtsága mintegy 60% volt 2016-ban. Az évi 3,746 millió tonna abraktakarmány összetételében a gabonamagvak 60%-ot, a fehérjenövények/olajmagvak és származékaik 22%-ot, a feldolgozóipari melléktermékek 11%-ot és az egyéb alapanyagok 13%-ot tettek ki 2016-ban. A magas minőségű keveréktakarmányok gyártásához elengedhetetlen a technológiai rendszerek vezérlésének fejlesztése, az elavult (10-20 éves technológiáról van szó a mélyinterjúk eredményei alapján) gyártóberendezések lecserélése, vagy a készletnyilvántartó szoftverek fejlesztése. A fejlesztési irányok tekintetében kiemelést érdemel a takarmányreceptúra változása, amit a környezetvédelmi politika is kikényszerít. Mindez hatást gyakorol a felhasznált alapanyagok összetételére és beszerzésére, például a szállításból származó CO2 csökkentése érdekében. A keveréktakarmány-feldolgozók előnyben részesítik a helyi energia- és fehérjehordozó takarmányokat. Az állattartó telepek számára igen magas hozzáadott értéket képviselő keveréktakarmányok készítéséhez egyre nagyobb szükség lesz a telepi kutatás-fejlesztési eredményekre alapozott receptúrakészítésnek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM074524
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A sertéstenyésztés helyzete a globális kihívások tükrében / Popp József, Szakály Zoltán, Pető Károly, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2015
Megjegyzések:A sertéságazat és a húsipar jelenleg nehéz helyzetben van Magyarországon. A magyar sertéshizlalás átlagos önköltsége az elmúlt években a tartósan magas takarmányárak mellett gyakran meghaladta a felvásárlási árat, ezért a sertésállomány tartós növekedéséről még nem beszélhetünk. A sertéspiacra a ciklikusság jellemző, ráadásul a felvásárlási ár ciklusának leszálló ága a magas takarmányárakkal esett egybe. A termékpályán belüli jövedelemelosztás egyenlőtlensége - a jövedelem alapvetően nem a termelői szférában keletkezik - is komoly gondokat okoz. A hazai sertéstartás jövője az előállított termékek piaci versenyképességétől függ. Az előállított termékek választékát, árát és minőségét alapvetően az dönti el, hogy mire van kereslet és milyen áron. A magyar sertéságazatban a technológia is kardinális kérdés, mert nagy a takarmányozási- és tartástechnológiai lemaradás a fejlett európai versenytársakhoz képest. A korszerű technológiák (tartás, klíma, takarmányozás) jelentősen csökkentik a fajlagos takarmány-felhasználást, az elhullási veszteséget, növelik viszont a súlygyarapodást, javítják a takarmányértékesítést, összességében pedig a jövedelmezőséget. A sertéságazatban olyan termelési eljárások kifejlesztésére van igény, melyek alkalmazásával a naturális hatékonysági mutatók, így a fajlagos hozamok számottevően növelhetők a környezet károsodása nélkül. Összességében elmondható, hogy a sertéstartás legfontosabb kritikus tényezői körébe tartozik a szervezetlen termékpálya, az integráció hiánya, a feketegazdaság erőteljes jelenléte, az alacsony hatékonyság és technológiai színvonal, valamint a nem versenyképes biológiai alapok, a kapcsolat hiánya az élelmiszer-kiskereskedelemmel, a szakképzettség és a K+F alacsony szintje az ágazatban, a takarmányár volatilitása, az eladósodott, hitelképtelen vállalkozások, a földpiac bizonytalansága és a fogyasztói tudatosság hiánya.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 64 : 3 (2015), p. 207-225. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász) Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM074420
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A marhahús előállítás nemzetközi és hazai piaci kilátásai / Popp József, Oláh Judit, Szenderák János, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2017
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 66 : 4 (2017), p. 276-299. -
További szerzők:Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM051867
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A szarvasmarhatenyésztés nemzetközi és hazai kilátásai / Popp József, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2013
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 62 : 4 (2013), p. 324-345. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.