CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM099631
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:Regionális különbségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben Magyarországon / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Szenderák János, Oláh Judit
Dátum:2019
ISSN:0237-4323
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:A falu. - 34 : 3 (2019), p. 5-13. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM078005
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A cukortermelés hazai és nemzetközi kilátásai / Popp József, Kelemen István, Csaba-Morvai Adrien, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0237-4323
Megjegyzések:A világkereskedelembe kerülő cukor kis mennyiségére vonatkozik a szabad kereskedelem, mert a nemzetközi kereskedelemben jellemző a különböző vámkedvezmények, és magas vámok alkalmazása. Így a cukornád és cukorrépa termelése vagy a cukorpiaci szabályozás változása nagy hatást gyakorol a globális piacra, ezért a cukorárak komoly áringadozásnak vannak kitéve. Az EU-ban a cukorfogyasztás visszaesése azt is jelenti, hogy a növekvő termelés exportcélokat szolgálhat, vagyis a növekvő termelésnek exportpiacot kell keresni. Magyarországon a cukortermelés messze nem fedezi az önellátást, de az EU nettó exportőr, vagyis a hazai importszükséglet az EU piacán is beszerezhető. Jelenleg hektáronként megközelítőleg 150 ezer Ft termeléshez kötött támogatást élveznek a termelők a magas vámvédelem (98 €/tonna, vagyis a világpiaci ár egyharmada) mellett. A vámvédelem várhatóan továbbra is fennmarad, de a támogatás sorsa kérdéses a jövőben. Támogatás nélkül csak a legversenyképesebb termelők fognak hosszabb távon cukorrépa termeléssel foglalkozni.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:A Falu. - 32 : 2 (2018), p. 47-56. -
További szerzők:Kelemen István Csaba-Morvai Adrien Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078004
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:Élelmezés- és táplálkozásbiztonság : lehetőségek és kihívások / Popp József, Lakner Zoltán, Pető Károly, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0237-4323
Megjegyzések:Az EU élelmiszeripari politikája a nem fogékony a tudományos innovációk gyakorlati alkalmazására. A klímaváltozás, illetve a szélsőséges időjárás negatív hatásainak erősödése rákényszerítheti az európai lakosság fogyasztói szokásainak megváltoztatására. Amíg az európai lakosság nagyon sokféle táplálék közül választhat és meg tudja fizetni azt, addig nem várható az alternatív élelmiszerek elterjedése. A klímaváltozás felgyorsulásával az élelmiszerárak gyors mértékben emelkedhetnek. Ebben a helyzetben a politika is kénytelen lesz felkarolni azokat a tudományos kutatásokat és eredményeket, amelyek például a környezetszennyező módon előállított "hagyományos" állati eredetű fehérjék helyett az alternatív élelmiszerfehérjét próbálják elérhetővé tenni a széles tömegek számára. Az EU-nak nincs is élelmiszerpolitikája, az élelmiszersegély programjai pedig csak szegény harmadik országokba irányulnak, holott az Unión belül is van éhezés és "rejtett éhezés" is.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:A Falu. - 33 : 1 (2018), p. 55-67. -
További szerzők:Lakner Zoltán (agrárökonómia) Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM078001
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A búza és kukorica vertikum versenyképességének kilátásai / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Antal Gabriella, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0237-4323
Megjegyzések:A termelési szerkezetben a szántóföldi növénykultúrák 4,3 millió hektár területének 48%-át a búza és kukorica foglalták el 2016-ban. A piacvezető országok hozamától a hazai átlagok normál évjáratot tekintve is a kukorica esetében 20-30%-kal, a búzánál 40-45%-kal térnek el. A búza termőterülete a 2004-2016 évek között 0,97-1,17 millió hektár között alakult, miközben a termésmennyiség 3,7-6,0 millió tonna között mozgott. A kukorica termőterülete a 2004-2016 közötti időszakban 1,0-1,2 millió hektár között alakult, a betakarított kukorica mennyisége pedig 4,0-9,3 millió tonna közötti sávban mozgott, vagyis a búzánál erőteljesebb az évi hozamingadozás. A búza és kukorica kivitele a terméshozamok és az árak szélsőséges ingadozásai függvényében igen hektikusan alakult az elmúlt években. A búza és kukorica vetésterülete korlátokba ütközik, ráadásul a hozamnövekedés intenzitása tovább gyengül.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:A Falu. - 33 : 1 (2018), p. 5-22. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Antal Gabriella (1987-) (kertészmérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM078000
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:Alternatív fehérjeforrás : a rovarfogyasztás kilátásai Magyarországon / Popp József, Pető Károly, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0237-4323
Megjegyzések:Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar és a Deák Tibor Szakkollégium 2018. február 23.-án rendezte meg az I. Magyar Rovaripari Konferenciát Budai Campus 'K' épület dísztermében. A rovarok tenyésztését, takarmányozási és élelmiszeripari felhasználását kutató tanácskozáson kifejezetten népszerű volt a kóstoltatás is. A több száz résztvevő körében különlegesen népszerűnek bizonyult az egyszerű pirított rovarok fogyasztása, de rovarból készült fasírt és tücsöklisztből készült keksz is szerepelt a menüben. Az egynapos rendezvényen közel 500 résztvevő fordult meg előadóként, kiállítóként vagy résztvevőként. A rovaripari kérdéskörrel összefüggésben 11 előadás hangzott el, ezen felül az rovaripar résztvevői kerekasztal beszélgetés során vitatták meg álláspontjukat a témában. Az előadásokat facebook élőközvetítés segítségével is követhették az érdeklődők. A rovaripari konferencia lehetőséget nyújtott a résztvevők számára a nemzetközi kutatási trendek és jó gyakorlatok felmérésére, kutatási témák, ötletek összegyűjtésére és a nemzetközi szakmai párbeszéd megkezdésére kutatói együttműködések kialakítása érdekében.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:A Falu. - 32 : 2 (2018), p. 37-46. -
További szerzők:Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM077994
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:Regionális különbségek a magyar mezőgazdaságban / Popp József, Szenderák János, Oláh Judit, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2018
ISSN:0237-4323
Megjegyzések:Az egyéni gazdaságok 51%-a a megtermelt termékeket részben értékesítésre szánja. 2010 és 2016 között 13%-kal csökkent a kizárólag saját fogyasztásra termelő egyéni gazdaságok száma, míg ugyanilyen mértékben emelkedett az elsősorban értékesítésre termelőké. A kizárólag saját fogyasztásra termelő egyéni gazdaságok legnagyobb (60% feletti) arányban Fejér, Komárom-Esztergom, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak megtalálhatóak 2016-ban. Hat megyében, nevezetesen Győr-Moson-Sopron, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében volt meghatározó az értékesítésre termelő gazdaságok aránya. Az állattartás az egyéni gazdaságok 22%-ának volt meghatározó jövedelemforrása 2016-ban. A gazdasági szervezetek tartják az állatállomány több mint 60%-át. Állattartásra szakosodott a gazdasági szervezetek 17%-a és az egyéni gazdaságok 37%-a. A gazdasági szervezetek esetén minden megyében a növénytermesztés dominált. A gazdaságok több mint 70%-a tartozott ebbe a körbe Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 50%-a Veszprém és Nógrád megyében. Az egyéni gazdaságoknál a legnagyobb különbség Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében volt tapasztalható, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az állattartók és a növénytermesztők aránya 30%, illetve 53% volt, míg Nógrád megyében ennek fordítottja. Nógrád megyéhez hasonló képet mutatott Jász-Nagykun-Szolnok megye, míg a Vas és a Zala megye a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságokkal mutat hasonlóságot. Heves, Vas, Veszprém és Zala megyékben a növénytermesztő típusú egyéni gazdaságok aránya meghaladta az 50%-ot.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:A Falu. - 32 : 4 (2018), p. 37-55. -
További szerzők:Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM077905
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A Közös Agrárpolitika reformja 2021-2027 között / Popp József, Lakner Zoltán, Oláh Judit
Dátum:2019
ISSN:0237-4323
Megjegyzések:A gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása azért jelentős kérdés, mert a hazai agrárszektor jövedelmének több mint fele támogatásokból származik. Magyarország számára a közvetlen kifizetéseket tartalmazó 1. pillérben 4,2%-os, a 2. pilléres vidékfejlesztési forrásokban 15,3%-os csökkenés várható. A közvetlen támogatások korlátozása a 2014-2020 közötti időszakban elkezdődött, de a kifizetések tervezett visszavágására még nem került sor. A jelenlegi tervezet szerint a termeléstől független és termeléshez kötött támogatás maximuma gazdaságonként évi 60 ezer euró lehet, valamint a 60-100 ezer euró közötti sávban a degresszív elvonás után fennmaradó összeg. Ugyanakkor a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó munkabéreket, valamint azok adó- és járulékait - a munkáltatónál jelentkező terheket is - le kell vonni a kalkulált kifizetésekből. Ha a hektáronkénti bruttó munkabér alacsonyabb a hektáronkénti közvetlen kifizetésnél, akkor hatályba léphet a támogatás felső határa a hektáronkénti kifizetés és bruttó munkabér különbözetének függvényében. Ellenkező esetben viszont a támogatás felső határának többszöröse lehet a kifizetés a figyelembe vehető bruttó munkabér függvényében. A jelenlegi tervezet gazdaságok támogatási felső határára vonatkozó számításai szerint a kifizetések lépcsőzetes elvonása Magyarországon 1500-1600 gazdaságot érinthet, vagyis háromszor-négyszer többet, mint a 2014-ben.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
támogatás
agrárszektor
Megjelenés:A falu. - 34 : 1 (2019), p. 11-21. -
További szerzők:Lakner Zoltán (agrárökonómia) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.