Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM041528
Első szerző:	Kovács Levente
Cím:	Closing the Loop - mesterséges hasnyálmirigy szabályozási algoritmusának in silico validációja 1-es típusú magyar diabetesesek adatain = Closing the Loop - in silico validation results of a Hungarian artifical pancreas algorithm / Kovács Levente, Szalay Péter, Sas Péter István, Benyó Balázs, Benyó Zoltán, Almássy Zsuzsanna, Felszeghy Enikő, Kocsis Győző, Fövenyi József, Wudi Krisztina, Madarász Eszter, Kerényi Zsuzsanna, Körner Anna, Kautzky László, Grósz Andrea, Soós Hajnalka, Orbán Andrea, Soós Andrea, Török András, Barkai László
Dátum:	2012
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Diabetologia Hungarica. Supplementum. - 20 : Suppl. 1. (2012), p. 98-99. -
További szerzők:	Szalay Péter Sas Péter István Benyó Balázs Benyó Zoltán Almássy Zsuzsanna (1985-) (pszichológus) Kocsis Győző Fövenyi József Wudi Krisztina Madarász Eszter Kerényi Zsuzsanna Körner Anna Kautzky László Grósz Andrea Soós Hajnalka Orbán Andrea Soós Andrea Török András Felszeghy Enikő Noémi (1970-) (gyermekgyógyász) Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM042838
Első szerző:	Lukács Andrea (oktató)
Cím:	1-es típusú diabeteses gyermekek és serdülők életminőségének vizsgálata a szülők szemszögéből / Lukács Andrea, Kiss-Tóth Emőke, Barkai László
Dátum:	2010
Megjegyzések:	BEVEZETÉSKevés olyan kutatás irányul a gyermekek életminőség vizsgálatára, amely a betegséget és a kezelés szempontjait együttesen veszi figyelembe. A szerzők egy korábbi felmérésükben már vizsgálták a diabeteses gyermekek életminőségét. A szülők meghatározó szerepet játszanak gyermekük életvitelére, így kívánatos megismerni, mennyire érzékenyek a szülők gyermekeik problémáira. CÉLKITŰZÉS Betegség- és korspecifikus életminőséget vizsgáló validált kérdőív alapján összehasonlítani és elemezni a szülők és inzulin dependens gyermekük válaszait.ANYAG ÉS MÓDSZERA keresztmetszeti vizsgálatban a B-A-Z. Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ Diabétesz Gondozójában kezelt 8-18 éves betegek (56 fiú, 45 leány) és a hozzátartozó szülők vettek részt 2009. őszén. Átlag életkoruk 13,3 (?2,89) év, diabetes átlag időtartama 5.05 (?3,26) év volt. A Mupi Research Institute PedsQL 3.0 Diabetes Modulja 5 kérdéskört vizsgált: 11 kérdés (Diabetes) a betegségre jellemző szomatikus tünetekre kérdezett, 4 kérdés (Kezelés I.) a kezelés korlátait, 6 kérdés (Kezelés II.) a kezelési utasítások betartását, 3 kérdés (Aggódás) a betegség feletti aggodalmat, 3 kérdés (Kommunikáció) a betegségről történő kommunikációs nehézségeket vizsgálta. Az ötfokozatú Likert-skálán adott válaszok átlag számítása alapján (0=100, 1=75, 2=50, 3=25, 4=0) a magasabb indexszám mutatta a jobb életminőséget. Az analízis SPSS 17.0 programmal történt.EREDMÉNYEKA szülők és a gyermekek véleménye csak közepesen erős korrelációt mutatott. (r=+0,687; p=0,000) Szignifikáns különbség mutatkozott a szülők és a gyermekek értékei között. (F=10,488; p=0,001) Mindkét korcsoport és nem esetében a gyermekek magasabb átlagos indexszámot értek el. Mind kor, mind nem alapján összehasonlítva - a gyermekek és a szülők esetében is - a legkedvezőbb értékeket a serdülő fiúknál kaptunk. A legjelentősebb különbségek a gyermek-szülő válaszok között a Kezelés I. kérdéskörnél tapasztalhatók (F=24,463; p=0,000), amely a kezelési utasítások betartását, az inzulin injekció beadásának nehézségeit és a diabetes miatti feszélyezettség-érzetet vizsgálta. A szülők gyermeküknél is súlyosabbnak ítélték az Aggódás kérdéskört, minden item szignifikáns különbséget mutatott. Legnagyobb eltérést a vércukorszint lecsökkenése miatti aggodalomnál találtunk. (F=14,568, p=0,000) A gyermekeket a betegségből adódó szomatikus tünetek megléte zavarta a legjobban, amit a szülők megfelelően érzékeltek. KÖVETKEZTETÉSA válaszból kitűnik, hogy a szülők féltik diabeteses gyermeküket. Ha a természetes szülői aggódás határait átlépik, együtt járhat gyermekük életvitelének korlátozásával. Az Aggódás kérdéskört látták a szülők a legsúlyosabb problémának. A szülő-gyermek viselkedés folyamatos kölcsönhatásban áll egymással, ezért a szülők túlzott féltése negatívan befolyásolhatja gyermekük életminőség érzetét. Az aggodalom csökkentése érdekében - a szülők folyamatos tájékoztatása mellett - jelentőséggel bírhat a pszichológiai támogatás is.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:	Diabetologia Hungarica. Supplementum. - 18 : Suppl. 1 (2010), p. 159-160. -
További szerzők:	Kiss-Tóth Emőke Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: