CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM055914
Első szerző:Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Növekvő molibdén-koncentráció hatása a különböző nitrogénformákra, valamint a molibdén nitrátasszimilációban betöltött szerepe / Bódi Éva, Lévai László, Huzsvai László, Kovács Béla
Dátum:2011
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés 60 : 3 (2011), p. 25-50. -
További szerzők:Lévai László (1951-) (agrármérnök, mérnöktanár) Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM055913
Első szerző:Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:A molibdénellátás hatása kukorica csíranövényekre / Bódi Éva, Lévai László, Huzsvai László, Kovács Béla
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés 60 : 2 (2011), p. 5-29. -
További szerzők:Lévai László (1951-) (agrármérnök, mérnöktanár) Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM043664
Első szerző:Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Funkcionális élelmiszerek előállítása étkezési csírákból molibdénnel, illetve szelén kezeléssel / Bódi Éva, Peles Ferenc, Andrási Dávid, Fekete István, Kovács Béla
Dátum:2012
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány számolt be arról, hogy a csírák eleget tesznek a moderntáplálkozástudomány teljes értékő élelmiszer előírásának, így az étkezési csírák fogyasztásának kiemeltszerepük lehet az egészségünk fenntartásában, és bizonyos betegségek megelőzésében is. Kísérleteinkben a csíráztatáshoz bio búzát (Triticum aestivum) és zöldborsót (Pisum sativum)használtunk fel.Kutatásunk céljaként a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen koncentrációban képesek a csírák felvenni a vizsgált elemeket (Se és Mo), hogyha növekvőkoncentrációjú Mo (molibdenát), valamint Se (szelenit, szelenát) oldatokkal kezeljük? Jelentkezik-e eltérés a búzacsíra (egyszikő) és a zöldborsó csíra (kétszikő) molibdén és szelénkoncentrációjában, hiszen a két növénytípus tápanyagfelvételében jelentős különbségek vannak? A csírákból a napi ajánlott mennyiséget (15 g) elfogyasztva, hány százalékban tudjuk fedeznimolibdén vagy szelén szükségletünket, ha a csírákat e két mikroelemmel külön-külön kezeljük? Hogyan változik az összcsíraszám, a coliformszám, valamint az élesztő- és penészgombaszám amagvak áztatása előtt, a 12 órás áztatást követően, valamint a csíráztatás egyes napjain? Kísérleteink eredményeként megállapítottuk, hogy a molibdén illetve a szelén kezelések hatásosnakbizonyultak a búza- és borsócsírák esetében. Molibdén kezelésnél a borsócsíránál tapasztaltunk intenzívebbnövekedést. Szelenit, illetve szelenát kezelés esetében pedig arra a következtetésre jutottunk, az egyszikő(búza) növények számára a szelenit, a kétszikő (borsó) növények számára a szelenát a jobban hasznosulószelénforma.Mikrobiológiai vizsgálataink arra hívták fel a figyelmünket, hogy a magvak áztatásának éscsíráztatásának körülményei (hőmérséklet, vízaktivitás, pH), valamint a csírák magas tápanyagtartalmaideális körülményeket teremtenek a mikroorganizmusok felszaporodásához. A csírák magas mikrobaszámaélelmiszerromlást és ezzel összefüggő ételmérgezést okozhat, így a szakirodalmakban szereplő javaslatokkalösszhangban arra a megállapításra jutottunk, hogy a csíráztatás előtt a magvakat mindenképpen fontos olyankezeléseknek alávetni, melyek segítségével a kórokozók eliminálhatók.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
molibdén
szelenit
szelenát
mikrobiológia
búza- és borsócsíra
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:Növénytermelés 61 : 4 (2012), p. 5-34. -
További szerzők:Peles Ferenc (1979-) (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy) Andrási Dávid (1984-) (vegyész) Fekete István (1986-) (élelmiszerminőség-biztosító agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM076695
Első szerző:Topa Emőke (Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök)
Cím:Egy rektori elképzelés továbbgondolása: egy induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométer optimálása / Papp-Topa Emőke, Nyeste Erika, Soós Áron, Bódi Éva, Várallyay Szilvia, Czipa Nikolett, Kovács Béla
Dátum:2017
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Napjainkban nagyon fontos elvárás a minél több minta minél rövidebb idő alatti elemzése. A Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézet laboratóriumában jelentős számú növényi- és élelmiszerminta vizsgálata folyik. Ezen vizsgálatokhoz egy Thermo iCAP 6300 típusú induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométert (ICP-OES) használunk. A minták többségében az elemek egy része csak nagyon kis koncentrációkban van jelen, míg mások több nagyságrenddel nagyobb tartományban fordulnak elő. Az alkalmazott készülék változtatható paramétereinek beállítási értékei minden elem vizsgálatára egyszerre vonatkoznak. Ezért célunk volt a változtatható paraméterek vizsgálatával megállapítani azon beállítási értékeket, melyek az összes elem meghatározásához a lehető legkedvezőbb mérési körülményeket és a legkisebb kimutatási határokat eredményezi. Az általunk vizsgált változtatható paraméterek a kicsatolt teljesítmény, a perisztaltikus pumpa sebessége, a porlasztógáz- és a segédgáz áramlási sebessége voltak. Ezek a tényezők nem függetlenek egymástól, mivel összetett módon hatnak a plazma teljesítőképességére, ezáltal a kimutatási határra is. A mérések során narancs/fehér 0,64 mm belső átmérőjű pumpacsövet használtunk. Az optimáláshoz Merck multielemes, 1000 mg dm-3-es törzsoldatból készített 10 mg dm-3-es oldatot használtunk. Ez a standard oldat az Al, B, Ba, Ca, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, K, Li, Mg, Mn, Na, Ni, Pb, Sr és Zn elemeket tartalmazta. A háttér meghatározásához nagytisztaságú ionmentes víz (MilliQ) intenzitását határoztuk meg. A kapott eredményekből jel-háttér (nettó jel) értéket számoltunk, melyekkel jó szórási eredmények, illetve kedvező jel/háttér esetén jobb kimutatási határok érhetők el. Vizsgálataink során két paramétert a korábban általánosan javasolt értékekre állítottuk be, míg a harmadik paraméter változtatásával mértük az intenzitásokat. A mérések során axiális megfigyelésben 20 sec, radiális megfigyelésben pedig 10 sec integrálási időt használva kétszeres ismétlésben végeztük el a vizsgálatokat. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy az optimális paraméterek a következők: perisztaltikus pumpa sebessége 75 rpm (fordulat/perc), a porlasztógáz áramlási sebessége: 0,75 dm3 min-1, a segédgáz optimális áramlási sebessége pedig 1 dm3 min-1. A kicsatolt teljesítmény esetén a makro elemeknél a 950 W-ot, a többi elem esetén az 1350 W-ot találtuk optimálisnak. A mérési eredményeket összegezve találtunk olyan optimális paramétereket, amelyekkel a különböző növényi- és élelmiszerminták összetételét az eddigieknél kisebb, ezáltal kedvezőbb kimutatási határok mellett tudjuk meghatározni.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 66 : 3 (2017), p. 75-94. -
További szerzők:Nyeste Erika Soós Áron (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Bódi Éva (1987-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Várallyay Szilvia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Czipa Nikolett (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM075244
Első szerző:Várallyay Szilvia (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Arzénterhelés hatásvizsgálata a napraforgó fejlődésének korai stádiumában / Várallyay Szilvia, Veres Szilvia, Bódi Éva, Soós Áron, Kovács Béla
Dátum:2018
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 67 : 3 (2018), p. 95-114. -
További szerzők:Veres Szilvia (1972-) (biológus, biológia középiskolai tanár, angol-magyar szakfordító) Bódi Éva (1987-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Soós Áron (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM075140
Első szerző:Várallyay Szilvia (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Eltérő arzénformák hatása a fejlődés korai stádiumában lévő napraforgó növény (Helianthus annuus L.) szárazanyag produktumára, valamint foszfor-, kén- és mikroelem-koncentrációjára / Várallyay Szilvia, Veres Szilvia, Bódi Éva, Soós Áron, Kovács Béla
Dátum:2018
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 67 : 2 (2018), p. 57-73. -
További szerzők:Veres Szilvia (1972-) (biológus, biológia középiskolai tanár, angol-magyar szakfordító) Bódi Éva (1987-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Soós Áron (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1