CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM099017
Első szerző:Hubert Klára (közgazdász)
Cím:A hazai háztartási élelmiszerhulladékba kerülő sertéshús és sertéshúskészítmények egyes társadalmi és ökológiai hatásai / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Studia Mundi - Economica. - 4 : 1 (2017), p. 42-56. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM099016
Első szerző:Hubert Klára (közgazdász)
Cím:A sertéshús eredetű élelmiszerpazarlás gazdasági elemzése Magyarországon / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 66 : 2 (2017), p. 141-161. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM079548
Első szerző:Hubert Klára (közgazdász)
Cím:A hazai háztartási élelmiszer-hulladékba kerülő kenyér egyes gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:0046-5518 0046-5518
Megjegyzések:A mai felgyorsult világban, ahol a FAO szerint mintegy 792 millió ember éhezik és ahol a források végesek, kulcsfontosságú, hogy megfelelő figyelmet kapjon az élelmiszer-veszteség, illetve élelmiszer-pazarlás megelőzésének és csökkentésének témája. Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszerek pazarlása, mely nemzetgazdasági szinten jelentős veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban mintegy 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszer-hulladékot említ a FAO 2011-es tanulmánya, addig hazánkban 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magában foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank által 2015-ben közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna. A KSH 2012. évre vonatkozó adatai szerint évente átlagosan 304 760 tonna kenyér kerül a bevásárlókosarakba, melyből a fogyasztók által három legnagyobb mennyiségben vásárolt kenyérféle 10%-os pazarlásával közel 6,5 milliárd Ft-nak megfelelő pénzügyi veszteség keletkezik. Az MNB 2016-os középárfolyamával számolva ez az érték 20,6 millió eurónak felel meg. A kenyérfélék "szemétbe kerülésével" egyidejűleg elpazarolt pénzből ? kenyérfélétől függően (fehér kenyér, félbarna kenyér, házi jellegű kenyér) ? 490 560?648 430 gyermek kenyérből származó szükséglete lenne fedezhető, amennyiben minden egyes évben igénybe vennék az általános iskolában, valamint a gimnáziumban nyújtott közétkeztetési szolgáltatást. A kommunális hulladékba került kenyérfélékkel elpazarolt kilokalória-mennyiséggel mintegy 685 700 ember éves - kenyérből származó - energiaszükséglete lenne fedezhető. Amennyiben a megvásárolt kenyérfélék 10%-a "szemétben végzi", azzal mindösszesen 35,6 millió m3 felesleges vízlekötés terheli a környezetet. Az évente kidobott mintegy 27 500 tonna kenyérmennyiséggel mintegy 27 500 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kerül a légkörbe.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
élelmiszer-pazarlás
háztartás
kenyérfélék
földterület
éhezők
Megjelenés:Gazdálkodás. - 61 : 1 (2017), p. 54-72. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM072026
Első szerző:Hubert Klára (közgazdász)
Cím:The Analysis of Agro-Economic Effects of Household Food Wastage Through the Example of Bread / Klára Hubert, István Szűcs
Dátum:2017
ISSN:1789-221X 1789-7874
Megjegyzések:In our busy world, where numerous people starve and where the resources are restricted, it is a key issue to pay particular attentionto the topic of prevention and decrease of food loss as well as food wastage.Wastage of food produced and delivered to the end user(customer) is an issue arising globally and nationally as well, which results in efficiency loss at economic level in any case. While the FAOstudy mentions food waste of the order of 1.3 billion tonnes on a world scale, then the annual quantity of food waste in Hungary is estimatedat about 1.8 million tonnes, which contains the waste of every member of the chain from production to consumption. On the basis of the datapublished by the Hungarian Food Bank (2015), the amount of food waste caused by the population is 400 000 tonnes.In compliance with our objectives, inputs - expressed by non-financial and financial indicators - emerge during production are assigned tothe quantity of wasted food. Applying the aforementioned method we would like to make customers realize how many resources (land, water,artificial fertilizer, pesticide, seed and gasoil) are utilized needlessly in food verticum by the end products - at present by different breadsthey throw out.As our calculations prove by 10% waste of breads the utilization of 5 300 hectares of wheat land and 660 hectares of rye land can be consideredunnecessary. By 10% waste of breads the financial value of the utilized resources is altogether 3.25 million EUR. Out of this thefinancial value of utilized artificial fertilizer is 1.10 million EUR (34%), of utilized pesticide is 1.15 million EUR (35%), of utilized gasoil is0.70 million EUR (22%) and of utilized seed is 0.30 million EUR (9%).Among different breads, white bread is purchased in the greatest volume by the Hungarian households, from which 121 900 tonnes are boughtannually on an average. This quantity is equal to almost the 40% of the annual bread sell. If 10% of purchased white bread is thrown out,it results in useless utilization of 2 676 hectares of wheat land in food verticum. The quantity of utilized water arising form wastage is 15.8million m3. Further losses emerge as regards material inputs: artificial fertilizer- to the value of 0.50 million EUR, pesticide- to the value of0.58 million EUR, seed to the value of 0.15 million EUR and gasoil-loss to the value of circa 0.35 million EUR. Totally, material input to thevalue of 1.58 million EUR is owing to the Hungarian households in case of 10% white bread wastage.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
food wastage
household
food waste
resources
Megjelenés:Apstract 11 : 1-2 (2017), p. 9-18. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM079488
Első szerző:Szűcs István (agrárközgazdász)
Cím:A hazai kommunális hulladékba kerülő étkezési burgonya egyes gazdasági hatásainak elemzése / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:1418-1789
Megjegyzések:A mai felgyorsult világban, ahol mintegy 792 millió ember éhezik (FAO, 2016a), és ahol a források végesek, kulcsfontosságú, hogy megfelelő figyelmet kapjon az élelmiszerveszteség, illetve élelmiszerpazarlás megelőzésének és csökkentésének témája. Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszerek "szemétbe dobása", mely nemzetgazdasági szinten mindenképpen hatékonyság-veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszerhulladékot említ a FAO egyik 2011. évi tanulmánya, addig hazánkban mintegy 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magába foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület (2015a) által közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszerhulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna. Célkitűzéseinknek megfelelően a "kidobott" burgonya és burgonyából készült élelmiszerek mennyiségéhez hozzárendeltük azokat az inputokat, - naturáliákban és pénzértékben kifejezve - amelyek a mezőgazdasági termelés során felmerültek. Ezzel a módszerrel azt szeretnénk tudatosítani a fogyasztókban, hogy az általuk "kidobott" végtermékekkel ? jelen esetben az étkezési burgonyával - mennyi erőforrást (földterületet, vizet, műtrágyát, növényvédőszert, vetőgumót és gázolajat) kötnek le, illetve használnak el feleslegesen az agráriumban. Amennyiben a háztartások a fogyasztásra szánt étkezési burgonya 10%-át elpazarolják, azzal együtt mintegy 2 917 millió Ft-nak megfelelő "pénzt dobnak ki az ablakon" teljesen feleslegesen. Kalkulációink szerint az étkezési burgonya 10%-os kommunális hulladékba kerülésével mintegy 814 hektár földterület lekötése bizonyul indokolatlannak. Az étkezési burgonya 10%os pazarlásával a feleslegesen lekötött erőforrások pénzértéke a kalkulációink szerint mindösszesen 855 millió Ft. Ebből a lekötött víz 332 millió Ft (39%); a lekötött vetőgumó 316 millió Ft (37%); a lekötött műtrágya 134 millió Ft (15%); a lekötött növényvédőszer 40 millió Ft (5%) és a lekötött gázolaj pénzértéke 33 millió Ft (4%).
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
háztartási burgonya-pazarlás
felesleges erő forrás lekötés
Megjelenés:Acta Agraria Kaposváriensis. - 21 : 1 (2017), p. 60-77. -
További szerzők:Hubert Klára (1989-) (közgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.