CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM102070
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Inhibition of the spread of Sclerotinia sclerotiorum in aquaponics / Györgyi Biró, Kitti Csüllög, Gábor Tarcali, Milán Fehér, Csaba István Virág, Erika Kutasy, József Csajbók, Éva Judit Lelesz
Dátum:2022
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2022), p. 5-8. -
További szerzők:Csüllög Kitti (1995-) (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök) Tarcali Gábor (1965-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Virág István Csaba (1994-) (agrármérnök) Kutasy Erika (1974-) (agrármérnök) Csajbók József (1964-) (agrármérnök) Lelesz Judit Éva (1986-) (agrártudományok, gyógynövénytermesztés)
Internet cím:DOI
Szerző álal megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM087798
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Mikotoxin-termelő Fusarium fajok okozta káros környezeti hatások csökkentésének lehetőségei / Biró Györgyi, Tamás János, Borbély J., Mézes Lili, Hunyadi Gergely
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A Fusarium penészgombák veszélyeztetik a gabonafélék szemtermésének minőségét, ez jelentősen befolyásolja élelmezési és takarmányozási célra, valamint vetőmagként való felhasználásukat. Ezek a penészgombák többféle módon ronthatják a gabona minőségét. Csökkentik a csírázóképességet, szemmel látható elszíneződést, penészedést okoznak. Hatásukra csökken a szemek szárazanyag- és tápanyag-tartalma. Mindemellett mikotoxinokkal szennyeződnek, melyek a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. A Fusarium nemzetség által termelt toxinok közül hazánkban leggyakrabban a trichotecén (T-2, HT-2, deoxinivalenol, nivalenol, diacetoxiszcirpenol, fuzarenon-x), valamint az ösztrogén hormonhatású zearalenon (ZEA, F-2) toxinok fordulnak elő. Emellett jelentős figyelmet érdemelnek az 1988-ban leírt fumonizinek (FB1, FB2 és FB3) is. Az Egyesült Nemzetek Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nation) minősítése szerint a világ összgabona termésének kb. 20?30%-a szennyezett Fusarium gombával és azok köztes lebontási termékeivel. Ezen eredmények megegyeznek a Magyarországon mért adatokkal. A gabona előállítás során komoly hozamveszteségeket okoz a gombafertőzés, így a takarmányozási célra fel nem használható termény biogáz üzemben való hasznosítása optimális megoldásnak tűnhet, de fontos megvizsgálnunk a fertőzött gabona hatását a biogáz termelés folyamatára.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biogáz termelés
Fusarium
mikotoxin
biogas production
mycotoxin
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 50 (2012), p. 159-164. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Hunyadi Gergely (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM046976
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Automatizált anaerob fermentációs folyamatok értékelése penészgombával fertőzött kukorica esetén / Biró Györgyi, Mézes Lili, Borbély János, Tamás János
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Hazánkban a megújuló energiaforrások energetikai hasznosulásának 2020-ra el kell érnie a 13%-os részarányt. Az egyik legnagyobb energetikai potenciál a biogáz-előállítás területén van. Az újonnan épülő mezőgazdasági alapanyagokat felhasználó biogáz üzemek egyik legáltalánosabb problémája, hogy a változó összetételű, kevert input anyagok a folyamatos biogáz-termelés szempontjából nem elég hatékonyak. Az Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben az első kísérleti fermentorokat 12 évvel ezelőtt helyezték üzembe a fermentációs folyamat hatékonyságának javítása érdekében. A vezérlés és automatizálás a négy elválasztott rendszerű fermentorban ADVANTECH GENIE 3.0 verziójú szoftverrel történt, amely előre programozott mérést és beavatkozási pontokat tartalmazott a pH, a hőmérséklet, valamint a CH4, CO2, H2S, NH3 tekintetében. A rendszert 2010-ben újraterveztük, vezérléséről Linux platformon (Debian) futó Compair Proview SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) szoftver implementáció gondoskodik. A rendszer tesztelését elvégeztük és a 2010-es év csapadékos időjárása miatt nagy mennyiségben keletkező fuzáriumos kukoricát választottuk alapanyagnak. A fuzáriummal fertőzött kukorica biogáz alapanyagként történő hasznosítása megfelelő bekeverés mellett hatékony és környezetbarát ártalmatlanítási módszer. A publikációban értékeljük a tesztüzemi periódus tapasztalatait és meghatározzuk a jövőbeni fejlesztési irányvonalakat.In Hungary the renewable energy utilization is planned to achieve 13% by 2020. Biogas production is one of the fields with the largest energy potential. Achieving high efficiency during continuous production despite the mixed and variable composition of input materials is the most common problem which the newly built biogas plants using agricultural raw materials have to deal with. The first experimental reactors at the Department of Water and Environmental Management were built 12 years ago. Control and automation of the four separated bioreactors were executed with ADVANTECH GENIE 3.0 software which granted pre-programmed measurement and points of intervention for pH, temperature, CH4, CO2, H2S, and NH3. The system became out-of-data, therefore in 2010 it has been redesigned and tested. The system is controlled by Compair Proview SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) software running on Linux platforms. The Fusarium infection caused serious yield-losses in cereal production in 2010. In the case of cereal products, which non-utilizable as forage seems an optimal solution is utilizing as biogas raw material. The raw material was based on the Fusarium infected maize. In the recent publication infotechnological and technological experiences of the pilot test period are evaluated as well as direction of future development is defined.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 81-86. -
További szerzők:Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM102072
Első szerző:Csüllög Kitti (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök)
Cím:Examination of the efficacy of different fungicides against Macrophomina phaseolinaand Sclerotinia sclerotiorum in laboratory conditions / Kitti Csüllög, Györgyi Biró, Joycline David Gonsalves, Stoweka Maneno Sanga, Nowrin Mostafa Tuly, Abdul Kareem Abushawish, Gyula Tóth, Cintia Vartek, Nóra Ernhardt, Gábor Tarcali, András Csótó
Dátum:2022
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2022), p. 21-24. -
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Gonsalves, Joycline David Sanga, Stoweka Maneno Tuly, Nowrin Mostafa Abushawish, Abdul Kareem Tóth Gyula (1997-) (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök) Vartek Cintia Ernhardt Nóra Tarcali Gábor (1965-) (agrármérnök) Csótó András (1992-) (növényorvos)
Internet cím:DOI
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM092568
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:DON toxin kukorica (Zea mays L.) csírázásra gyakorolt ökotoxikológiai hatása / Gálya Bernadett, Nagy Attila, Biró Györgyi, Mézes Lili, Borbély János, Tamás János
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 35-40. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM037498
Első szerző:Hunyadi Gergely (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Reflektancia alkalmazhatósága a komposzt érettség meghatározására / Hunyadi Gergely, Biró Györgyi, Tamás János
Dátum:2012
Megjegyzések:A komposztok felhasználhatósága érettségüktől és stabilitásuktólfügg. Az érettség meghatározására alkalmazott módszerek egy része csak laboratóriumi körülmények között valósítható meg, vagy bonyolult előkészítési folyamatokat igényel. Kutatásaink célja, egyolyan gyors módszer kidolgozása, amely a szervesanyagok eltérőfény visszaverő tulajdonságain alapulva lehetőséget biztosítnak azérettség meghatározására.Kutatásunk során szennyvíziszapból és fanyesedékből, valamintszal mából kialakított komposztprizmák lebomlását vizsgáltuk a hőmérséklet, valamint a reflektancia változásának nyomon követésével. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a 645 nm-nél nagyobb hullámhossztartományban mért reflektancia alkalmas a komposztérettségének meghatározására a hőmérséklet mérésével kiegészítve.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szennyvíziszap
komposzt
reflektancia
komposzt - érettség
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 46 (2012), p. 31-35. -
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM037536
Első szerző:Mézes Lili (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Fusarium graminearum-mal fertőzött kukorica anaerob fermentációja / Mézes Lili, Biró Györgyi, Tamás János
Dátum:2012
Megjegyzések:Az elmúlt év csapadékos időjárása miatt kedvező körülményekalakultak ki hazánkban a Fusariumsp. gombák számára. A fuzáriumgombák rontják a gabonafélék szemtermésének minőségét, illetve azál taluk termelt mikotoxinok, mind az emberre, mind a haszonállatokra veszélyesek (Placinta et al., 1999). A fuzárium fertőzés és mikotox intermelődés hatását teljes mértékben sehol sem sikerült kikü szöbölni.Hazánkban a leggyakoribb mezőgazdasági kórokozó a Fusariumgraminearum. A fuzáriummal fertőzött kukorica biogáz alapanyagként történő hasznosítása hatékony és környezetbarát ártalmatlanítási módszer lehetne. Ebben az esetben azonban meg kell vizsgálni a kukorica fuzárium-, illetve toxintartalmát és hatását a biogáz-termelés folyamatára. Vizsgálataink során egy mezőgazdasági biogáz üzemadott szerves alapanyagbázisát vettük alapul. Az állandó összetételűalapanyagokhoz különböző arányban fuzáriummal szennyezett és fuzárium mentes kukoricadarát, illetve kukoricaszemet kevertünk, majda Fusarium gomba kimutathatóságát elemeztük a laboratóriumi kísérleti fermentorokban a mezofil fermentáció különböző szakaszaiban. A fermentlevekből táptalajos tenyésztést, illetve mikroszkóposvizs gálatokat végeztünk a Fusarium sp. jelenlétének igazolására. A fuzáriumot nem lehetett kimutatni 30 nap után a fermentlében.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
biogáz
Fusarium graminearum
borfogyasztás
borvidék
termésmenynyiség
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 47 (2012), p. 57-61. -
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM046987
Első szerző:Sulyok Erika
Cím:Saccharomyces cerevisiae szaporodáskinetikájának vizsgálata tejipari mellékterméken / Sulyok Erika, Biró Györgyi, Tamás János
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Évente Földünkön becslések szerint 185-190 millió tonna tejsavó képződik, és ez a mennyiség a következő években várhatóan tovább fog emelkedni. Nagy szárazanyag-tartalma miatt a tejsavó jelentős biokémiai oxigénigénnyel rendelkezik, ezért az élelmiszeripar egyik legkörnyezetszennyezőbb mellékterméke lenne, ha szennyvízként tekintenénk rá. A környezetvédelmi okon túl a savó hasznosításának szükségességét alá támasztja, hogy alkotórészei közül több is rendelkezik az emberi szervezet számára kedvező élettani hatással. A kukorica, ill. burgonya, valamint a tej feldolgozása során az élelmiszeriparban nagy mennyiségben keletkező olcsó melléktermékek, jelentős mennyiségű keményítőt és tej savót tartalmaznak, melyeket magas biológiai oxigénigényük miatt veszélyes hulladékként tartanak számon. Egy részük megsemmisítésre kerül a szennyvíztárolókban, pedig ezek a termékek kiváló táptalajok lehetnének a mikroorganizmusok szaporodásához. A hagyományos táptalajoptimalizálási módszerek táptalaj- és időigényesek és nem képesek a valós optimum meghatározására az optimalizálásban résztvevő faktorok kölcsönhatása miatt.By guess, annual volume of milk whey is 185-190 million tons and this volume probably will increase next years. Whey has significant biochemical oxygen demand due to its high organic matter content so whey as sewage is one of the most pollutant by-products in the food industry. Apart from environmental pollution, benefit of several whey constituents for human health is another reason to utilize whey. Corn and potato, as well as the processing of milk in the food industry in large quantities of by-products generated by low cost, substantial quantities of starch and lactic acid, which are due to high biological oxygen demand are considered as hazardous waste. Some of them are destroyed sewage storage tanks, and those products are excellent substrates for the growth of microorganisms could be. The traditional nutrient solution optimization methods are solution and time-consuming and are not able to determine the real optimum because of the interaction of factors involved.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 169-172. -
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.