Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM092574
Első szerző:
Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:
Risk effects of the spread route of mycotoxins / Biró Györgyi, Tamás János, Borbély János, Mézes Lili, Hunyadi Gergely
Dátum:
2010
ISSN:
1588-8363
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Journal of Agricultural Sciences. - Suppl. 1 (2010), p. 90-95. -
További szerzők:
Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Borbély János (1950-) (vegyész)
Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Hunyadi Gergely (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM087798
Első szerző:
Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:
Mikotoxin-termelő Fusarium fajok okozta káros környezeti hatások csökkentésének lehetőségei / Biró Györgyi, Tamás János, Borbély J., Mézes Lili, Hunyadi Gergely
Dátum:
2012
ISSN:
1587-1282
Megjegyzések:
A Fusarium penészgombák veszélyeztetik a gabonafélék szemtermésének minőségét, ez jelentősen befolyásolja élelmezési és takarmányozási célra, valamint vetőmagként való felhasználásukat. Ezek a penészgombák többféle módon ronthatják a gabona minőségét. Csökkentik a csírázóképességet, szemmel látható elszíneződést, penészedést okoznak. Hatásukra csökken a szemek szárazanyag- és tápanyag-tartalma. Mindemellett mikotoxinokkal szennyeződnek, melyek a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. A Fusarium nemzetség által termelt toxinok közül hazánkban leggyakrabban a trichotecén (T-2, HT-2, deoxinivalenol, nivalenol, diacetoxiszcirpenol, fuzarenon-x), valamint az ösztrogén hormonhatású zearalenon (ZEA, F-2) toxinok fordulnak elő. Emellett jelentős figyelmet érdemelnek az 1988-ban leírt fumonizinek (FB1, FB2 és FB3) is. Az Egyesült Nemzetek Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nation) minősítése szerint a világ összgabona termésének kb. 20?30%-a szennyezett Fusarium gombával és azok köztes lebontási termékeivel. Ezen eredmények megegyeznek a Magyarországon mért adatokkal. A gabona előállítás során komoly hozamveszteségeket okoz a gombafertőzés, így a takarmányozási célra fel nem használható termény biogáz üzemben való hasznosítása optimális megoldásnak tűnhet, de fontos megvizsgálnunk a fertőzött gabona hatását a biogáz termelés folyamatára.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biogáz termelés
Fusarium
mikotoxin
biogas production
mycotoxin
Megjelenés:
Agrártudományi Közlemények. - 50 (2012), p. 159-164. -
További szerzők:
Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Borbély János (1950-) (vegyész)
Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Hunyadi Gergely (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM037498
Első szerző:
Hunyadi Gergely (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:
Reflektancia alkalmazhatósága a komposzt érettség meghatározására / Hunyadi Gergely, Biró Györgyi, Tamás János
Dátum:
2012
Megjegyzések:
A komposztok felhasználhatósága érettségüktől és stabilitásuktólfügg. Az érettség meghatározására alkalmazott módszerek egy része csak laboratóriumi körülmények között valósítható meg, vagy bonyolult előkészítési folyamatokat igényel. Kutatásaink célja, egyolyan gyors módszer kidolgozása, amely a szervesanyagok eltérőfény visszaverő tulajdonságain alapulva lehetőséget biztosítnak azérettség meghatározására.Kutatásunk során szennyvíziszapból és fanyesedékből, valamintszal mából kialakított komposztprizmák lebomlását vizsgáltuk a hőmérséklet, valamint a reflektancia változásának nyomon követésével. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a 645 nm-nél nagyobb hullámhossztartományban mért reflektancia alkalmas a komposztérettségének meghatározására a hőmérséklet mérésével kiegészítve.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szennyvíziszap
komposzt
reflektancia
komposzt - érettség
Megjelenés:
Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 46 (2012), p. 31-35. -
További szerzők:
Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus)
Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.