CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM069944
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Diskurzus, hatalom és ellenállás a késő Kádár-kor filmszociográfiáiban [elektronikus dokumentum] / Győri Zsolt ; ford. Ureczky Eszter
Dátum:2013
ISSN:1787-7245
Megjegyzések:John Cunningham Hungarian Cinema: From Coffee House to Multiplex című könyvének néhány évvel ezelőtti megjelenéséig a magyar dokumentumfilm a nemzetközi filmkutatás meglehetősen elhanyagolt területének számított, noha több hazai dokumentumfilmes jelentős külföldi sikereket mondhat magáénak, és népszerűségük a hazai közönség soraiban is jelentős. A magyar film történetében a játékfilm- és dokumentumfilm-gyártás mindig is termékeny kapcsolatban állt egymással, többek között Kovács András, Zolnay Pál, Mészáros Márta, Gaál István, Sára Sándor, András Ferenc, Schiffer Pál, Szomjas György, Dárday István és Bódy Gábor 1970-es és 80-as évekbeli filmjeiben. A hetvenes évek magyar mozijának egyik leginvenciózusabb vonulatát a Budapesti Iskola képezte, amelyet leginkább azzal a dokumentarista megközelítést és játékfilmes eljárásokat ötvöző filmes műfajjal azonosítanak, melyet Graham Petrie számos névvel illet: "áldokumentumfilm", "féldokumentumfilm", "dokumentum-játékfilm", "fikciós dokumentumfilm", sőt, "film-tény regény." [1] (Petrie 1982: 41) Míg a háború utáni filmgyártás első két évtizedét a nyíltan politikus alkotások fémjelzik, a rendszerváltásig tartó időszak kreatív potenciálja főként a dokumentarista/realista technikákkal való kísérletezésből fakadt, amelynek leginkább a Balázs Béla Stúdió adott otthont, mely így a kor fiatal filmeseinek és avantgárd művészeinek alkotóműhelyévé vált. Ez az eltolódás azonban nem veszélyeztette a fősodorbeli művészfilmet, és érintetlenül hagyta az olyan kanonikus rendezők pozícióját, mint Fábri Zoltán, Kovács András, Jancsó Miklós, Bacsó Péter vagy Szabó István; ugyanakkor mégiscsak egyértelműen jelezte az 1960-as évek moziját jellemző társadalmi reformista tendenciák végét, amelyek az intézményes hatalom képviselői és a művészértelmiség közötti progresszív ideológiai és társadalmi vitában gyökereztek. Szintén ebben az időszakban vált egyre jelentősebbé a szociografikus dokumentumfilm, korábban példátlan nyíltsággal érvénytelenítve az ideológia és a művészet Lenin közismert mondásával - "Minden művészet közül számunkra a legfontosabb a film" - megpecsételt szövetségét.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok fordítás
diskurzus
hatalom
ellenállás
késő Kádár-kor
filmszociográfia
Megjelenés:Apertúra. - tavasz (2013), p. [27]. -
További szerzők:Ureczky Eszter (1984-) (irodalmár, angol irodalom)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM029378
Első szerző:Ureczky Eszter (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Jönnek a britek? : Fejezetek a brit film történetéből / Ureczky Eszter
Dátum:2011
ISSN:1787-7245
Megjegyzések:Fejezetek a brit film történetéből / Eger : Líceum, 2010. -
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok recenzió, könyvismertetés
brit film
filmtörténet
filmes antológia
Megjelenés:Apertúra : filmelméleti és filmtörténeti szakfolyóirat 7 (2011), p. [6]. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1