Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM056656
Első szerző:	Novák Adrienn (agrármérnök)
Cím:	Az évjárat hatása a napraforgó növénykórtani tulajdonságaira / Novák Adrienn
Dátum:	2013
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Eltérő vízellátottságú évjáratokban (2011, 2012) vizsgáltuk a napraforgó hibridek tőszámreakcióját csernozjom talajon. Kutatásunk a csapadék mennyisége által leginkább befolyásolt tényezőkre (kórokozók infekciója, termésmennyiség) terjedt ki. A vizsgált tenyészévekben a csapadék mennyisége eltért egymástól, de a Sclerotinia és Diaporthe fertőzés 2011-ben (átlagos csapadékú) és 2012-ben (aszályos) is az átlagosnál nagyobb mértékű volt. A Diaporthe a 2011. évben, a Sclerotinia viszont a 2012-ben fertőzte nagyobb mértékben az állományt. A nagyobb állománysűrűség kedvezőbb mikroklímát biztosított a kórokozók terjedése számára, ezért a tőszám növelése, mindkét tenyészévben és mindkét kezelésben növelte a kórokozó infekcióját. A legnagyobb Sclerotinia és Diaporthe fertőzést minden esetben 65 000 tő ha-1 tőszámnál mértük. A 2012. évi terméseredmények (kontroll: 2289-3261 kg ha-1, 2x kezelt: 2699-3659 kg ha-1) a nagy szárazság következtében lényegesen elmaradtak a 2011. évi terméseredményektől (kontroll: 2825-3672 kg ha-1, 2x kezelt: 3059-4059 kg ha-1). A fungicid kezelés mindkét vizsgálati évben szignifikáns termésnövekedést eredményezett. A termésnövekedés a 2011. tenyészévben 9,5%-os, a 2012. tenyészévben lényegesen nagyobb 15,1%-os. Regresszió analízissel kiszámítottuk a vizsgált tenyészéveket és kezeléseket jellemző tőszám optimumokat. A 2011. tenyészévben, mindkét kezelés esetében 53 000 tő ha-1 volt az optimális a termésmennyiség szempontjából. A 2012. évben a relatíve alacsonyabb fertőzöttség következtében magasabb tőszám optimumokat kaptunk (a kontroll állományban 56 000 tő ha-1, a 2x kezelt állományban pedig 64 000 tő ha-1).
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban napraforgó genotípus tőszám fungicid kezelés termés
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 52 (2013), p. 71-75. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM056658
Első szerző:	Novák Adrienn (agrármérnök)
Cím:	Napraforgó genotípusok tőszámreakciójának vizsgálata csernozjom talajon / Novák Adrienn, Szabó András, Pepó Péter
Dátum:	2012
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Csernozjom talajon vizsgáltuk hat különböző genotípusú napraforgó hibrid (NK Oktava, ES Biba, ES Diagora, ES Ballistic, EGH 8925, PR 64 H 42) tőszámreakcióját, eltérő fungicid kezelés mellett a 2011. évben. A 2011. évben jelentős Diaporthe helianthi fertőzöttség jellemezte az állományokat. A tőszámsűrűség emelése jelentős mértékben növelte a fertőzöttség mértékét. Ugyanakkor a hibridek és a tőszámok átlagában a kétszeres fungicid kezelés mintegy 22 %-kal csökkentette a fertőzöttséget. A betegségre leginkább érzékeny hibridnek az ES Biba bizonyult. A vizsgálati eredmények alapján a fertőzöttséggel szemben az ECH8925 hibrid volt a legellenállóbb.A Pearson-féle korrelációanalízis igazolta, hogy a szárdőlés és a Diaporthe fertőzöttség mértéke igen szoros (r=0,782), illetve közepesen erős (r=0,523) kapcsolatban van az állománysűrűséggel. A fungicides kezelés kapcsolata a szárdőlés és a Diaporthe fertőzöttség mértékével közepesnek, illetve szorosnak bizonyult. A vizsgálati eredményeink jól szemléltetik a szár- és tányérbetegségek (köztük a Diaporthe) szárdőlést kiváltó szerepét, ugyanis a szárdőlés és a Diaporthe fertőzöttség között szoros, pozitív korrelációt (r=0,624**) kaptunk az analízis során.Az optimális tőszám 45.000 tő ha-1 ? 55.000 tő ha-1 között változott a termésmennyiség szempontjából. A fungicides növényvédelem nem csak nagyobb tőszámsűrűség használatát tette lehetővé, hanem termésnövelő hatással is bírt. A legnagyobb termést az ECH8925 hibrid adta (4559 kg ha -1) a 2011. tenyészévben csernozjom talajon.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban napraforgó genotípus tőszám fungicid kezelés termés
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 48 (2012), p. 123-128. -
További szerzők:	Szabó András (1978-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM056657
Első szerző:	Novák Adrienn (agrármérnök)
Cím:	Napraforgó genotípusok vetésidő reakciójának vizsgálata csernozjom talajon / Novák Adrienn
Dátum:	2014
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Kísérletünben a vetésidő hatását vizsgáltuk a 2013. tenyészévben két eltérő genotípusú napraforgó hibrid növénykórtani tulajdonságaira, levélfelület indexére és termésére eltérő fungicid kelezés alkalmazása mellett.A vetésidő késleltetésével a Diaporthe, az Alternaria, valamint a Phoma fertőzöttség mértéke is csökkent. A korai és a kései vetésidő fertőzöttségi értékei közötti különbség minden esetben szignifikáns volt. Kísérletünk során a fungicid kezelés alkalmazása mindhárom vizsgált kórokozó esetében szignifikáns csökkenést eredményezett a fertőzöttség mértékében. A LAI-értékek a 2013. tenyészév során 0,3-5,6 m2/m2 között változtak hibridtől, vetésidőtől és kezeléstől függően. Az eltérő időpontban vetett állományok különböző időpontokban érték el a maximális levélborítottságot. A vetésidő és a fungicid kezelés jelentős hatással volt a levélfelület alakulására. Az átlagos és a kései vetésidő esetében a fungicid kezelés hatására a hibridek hosszabb ideig tartották meg zöld levélfelületüket. A 2013. tenyészév során a termésmennyiség szempontjából az átlagos vetésidő (2013.április 27.) volt az optimális (kontroll: NK Ferti 4621 kg ha-1, PR64H42: 4196 kg ha-1; 2x kezelt: NK Ferti: 5282 kg ha-1, PR64H42: 5090 kg ha-1). Vizsgálatunk során a fungicid kezelés minden esetben szignifikáns termésnövekedést eredményezett.A Pearson-féle korrelációanalízis eredményei alapján megállapítottuk, hogy a hibridek betegségfogékonysága a Diaporthe és a Phoma esetében eltérő volt (r=-0,343, -0,379). A vetésidő kitolása és a fungicid kezelés döntő mértékben csökkentette mindhárom kórokozó infekcióját. A később vetett állományok tovább őrizték meg zöld levélfelületüket. Emellett a fungicid kezelés és a hibrid ugyancsak hozzájárult a zöld levélfelület fenntartásához. Ugyanakkor a vizsgált kórokozók a tenyészidőszak végére döntő mértékben csökkentették a levélfelület nagyságát. A fungicid kezelés jelentős termésnövelő hatással bírt (r=0,603*). Ezen túlmenően az augusztus előtti időszakban a nagyobb levélfelületi index hozzájárult a nagyobb termésmennyiség eléréséhez.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban napraforgó genotípus vetésidő fungicid kezelés termés
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 56 (2014), p. 93-99. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: