CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM090404
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Különböző szarvasmarha fajták legeltetésének hatása hortobágyi mélyfekvésű legelők botanikai összetételére / Kovácsné Koncz Nóra, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2017
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A Hortobágyi Nemzeti Park területén (Pap-erén és Zám pusztán) cönológiai felméréseket végeztünk 2015 és 2016 májusában. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív marhával (magyar szürke) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett mintaterületeken. Rögzítettük a növényfajok jelenlétét, a fajonkénti borítás százalékos értékeit és a növényzet összborítását. A társulásokat nedvességgradiens mentén választottuk ki: nedves szikes mocsárrét (Bolboschoenetum maritimi) és szárazabb szikes rét (Beckmannion eruciformis). Összevetettük a kisebb intenzitású (2015. év, kiinduló állapot) és az emelt állatlétszámú (2016. év) legeltetés, illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait. Vizsgáltuk (i), hogy a legeltetés milyen hatással van a gyepek növényzetére, (ii) mennyiben tér el az egyes gyeptípusokban a növényzet összetétele (iii) és eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek fajösszetételére. A vizsgálatsorán megállapítottuk (i), hogy a legnagyobb fajszámot 2015-ben a közepesen intenzíven legeltetett területen kaptuk (14,3 faj/m2). Valamelyest csökkent a fajszám 2016-ban az intenzívebb legelés hatására. A kontrollban volt a legkisebb a fajszám (11,7 faj/m2 ). Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen nőtt a legelés intenzitás növekedésével. (ii) Eredményeink azt mutatják, hogy a legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A száraz gyepben nagyobb fajszámot (16,2 faj/m2 ) találtunk, mint a nedvesben (11,2 faj/m2). Az aljfű borítása a száraz gyepben magasabb volt, mint a nedves gyepben. (iii) Az extenzív húsmarha nagyobb fajszámot tart fent (16 faj/m2), mint az intenzív húsmarha (11,4 faj/m2). A szálfüvek borítása nagyobb volt az intenzív húsmarhával, mint az extenzív húsmarhával legelt területen. A feltétlen és a feltételes gyomok borítása a magyar szürkével legelt területeken mutatott magasabb értéket. Eddigi két éves vizsgálatunk alapján elmondható hogy mind az extenzív mind az intenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mélyfekvésű legelők
legeltetés
extenzív húsmarha
intenzív húsmarha
Hortobágy
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 73 (2017), p. 57-63. -
További szerzők:Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM090044
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:The effect of different genotype cattle grazing on the nutrient content of saline grasslands vegetation / Nóra Kovácsné Koncz, Ádám Simon, Béla Béri
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Maintaining saline grasslands in good condition, preserving their yield and diversity is important not only for the purpose of nature conservation, but also for farming. Therefore, the primary purpose of our study is to analyse the effect of pasture use of the smaller weight extensive and the larger weight intensive beef cattle on the grassland vegetation and nutrient content. In this way, we can answer the question whether grazing for nature conservation can be achieved with more profitable, more economical and more intense varieties. The tests were carried out in May 2016 and May 2017, in the Hortobágy National Park (Pap-ere and Zám puszta), where a total of 16 sample areas were analysed. These areas are grazed with extensive beef cattle (Hungarian grey) and mixed genotype of intensive cattle. The associations were selected along a moisture gradient, such as wet salt marsh (Bolboschoenetum maritimi) and drier saline meadow (Beckmannion eruciformis). All the vegetative material collected both years in May was analysed for the following parameters: dry matter, crude protein, crude fibre and life-sustaining net energy content. We compared the effects of medium grazing (0.46 livestock/ha) and abandonment on vegetation and nutrient content. We examined the effect of (i) grazing, (ii) different grasslands (salt marsh, saline meadow) and (iii) grazing of different cattle breeds (Hungarian grey, intensive beef) on the nutrient content of the vegetation of grasslands Based on our results, it was found that grazing had an impact on crude protein and life-sustaining net energy content. The highest crude protein content (12.75 m/m%) was obtained in the year 2017 in the area where higher density had been grazed for two years. For the lifesustaining net energy, the highest value (5.05 MJ/kg d.m.) was also obtained in 2017 and the lowest in 2016. Furthermore, it was found that there was no significant difference between the effect of the two cattle breeds on the parameters examined. Significant effects were observed only in the case of life-sustaining net energy: in the area of intensive beef cattle we received a higher value (5.15 MJ/kg body weight) than in the area with extensive beef cattle (4.96 MJ/kg body weight). Our results have also shown that cattle grazing is of the utmost importance for the maintenance of both wet and mesophilous habitats. Based on our three-year study, we can say that grazing by both extensive and intensive cattle breeds is suitable for the management of saline habitats.
Tárgyszavak:Műszaki tudományok Bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 75 (2018), p. 45-50. -
További szerzők:Simon Ádám (1990-) (molekuláris biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1