Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM044692
Első szerző:	Balázs Boglárka (geográfus)
Cím:	A térinformatika alkalmazása holtmedrek szukcessziójának vizsgálatában / Balázs Boglárka, Szűcs Gábor, Bakai Gergő, Lakatos Gyula, Kundrát János Tamás, Gyulai István
Dátum:	2012
Megjegyzések:	A rakamazi Nagy-morotva számos kutatás alapját képezte már (Dévai, 1997; Tóth et al., 1998), míg a Tisza és a Nagy-morotva között elterülő holt-medrek kikerültek a figyelem középpontjából. Mivel napjainkra megszűnt a Nagy-Morotva és a Tisza közötti hajdani közvetlen kapcsolat, valamint a felépült nyári gátnak köszönhetően a terület ritkábban kerül víz alá, felgyorsult a szukcesszió, melynek során folyamatos biomassza-növekedést figyelhetünk meg. A tavak egyre sekélyebbé válnak elősegítve ezzel a növényzet megtelepedését. A mintegy 95 hektáros terület tíz olyan holt-medret foglal magába, amelyek sztatikusak vagy szemisztatikusak. Ezek közül az alábbiakat mintáztuk meg úgy, hogy a mintavételi helyek a nyíltvíz és az emerz növényzet határára essenek: Sulymos-tó, Kis Morotva-tó, Nagy Mester-tó, Kis Zátony-tó és a Vég Zátony-tó.Célunk a holt-medrek állapotváltozásainak vizsgálata volt alakjuk és makrovegetációs fedettségük alapján, illetve szerettük volna pótolni a nyíltvizes területek felmérésére vonatkozó adathiányt, melynek segítségével nyomonkövethetők a terület későbbi szukcessziós, degradációs folyamatai. Kutatásunk alapját az a feltevés adta, hogy ha eltérő szukcessziós állapotokat feltételezünk, akkor az adott vízmélységek függvényében más növényfajoknak kell megjelenniük, valamint a szukcesszió miatt a nyílt vízterületeknek csökkenniük kellett, a medrek növényzettel való borítottságának változása mellett, ezen változásokat lehet detektálni a geoinformatika segítségével.A vizsgálat eredményeképpen 2 fő csoportra oszlanak a mintavételi helyek. A kis Zátony-tó teljesen elkülönül legnagyobb mért vízmélységével, és kevéssé előrehaladott szukcessziójával. A Kis Morotva-tó átmenetet képez a holtmedrek között mind vízmélységét, mind növényborítottságát illetően. A Nagy Mester-tó déli része a Sulymos-tóval mutat szoros hasonlóságot, ahol erőteljes szukcesszió figyelhető meg. A Nagy Mester-tó északi ága és a Vég Zátony-tó esetében is jelentős, de kisebb mértékű növényborítást tapasztaltunk, melyet az előző csoportnál mélyebb vízszint magyaráz.A diverzitási indexek vizsgálatából kiderült, hogy két sekélyebb holtmeder esetében az azonosított öt emerz makrofita állomány mindkét mederben megtalálható, a legdiverzebb a Nagy Mester-tó déli ága. A dominanciaértékek pedig a Kis Zátony-tó és a Vég Zátony-tó esetében a tavi káka jelentős túlsúlyát mutatták.
ISBN:	978-963-318-218-5
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok előadáskivonat szukcesszió térinformatika Rakamaz
Megjelenés:	Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás : Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában III. / szerk. Lóki József. - p. [1]. -
További szerzők:	Szűcs Gábor Bakai Gergő Lakatos Gyula (1949-) (ökológus) Kundrát János Tamás (1984-) (biológus-ökológus) Gyulai István (1980-) (biológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM078569
035-os BibID:	(cikkazonosító)929 (Wos)000472680400059 (Scopus)85066328449
Első szerző:	Berta Csaba (hidrobiológus)
Cím:	Community Response of Cladocera to Trophic Stress by Biomanipulation in a Shallow Oxbow Lake / Csaba Berta, Béla Tóthmérész, Marta Wojewódka, Olga Augustyniuk, János Korponai, Boglárka Bertalan-Balázs, Alex Sándor Nagy, István Grigorszky, István Gyulai
Dátum:	2019
ISSN:	2073-4441
Megjegyzések:	Studying contemporary and subfossil Cladocera (Crustacea) communities, we explored the effect of top-down stressors on the cladoceran communities; we are also interested in the coherence of the contemporary and subfossil communities. The studied Cibakháza oxbow lake is in E Hungary, on the left-floodplain of the River Tisza; it is a large, long, and shallow oxbow lake. Three areas of the oxbow lake were distinguished based on the strength of top-down stress: protected area with low top-down stress, biomanipulated area with high top-down stress, and recreational area with moderate top-down stress. Altogether, we identified 28 taxa in the contemporary and subfossil communities in the oxbow lake. We found that the species number of the contemporary Cladocera communities was lower (protected area: 13; biomanipulated area: 9, and recreational area: 14) than in the subfossil communities (protected area: 20; biomanipulated area: 16, and recreational area: 14). Among the environmental variables, we observed differences between the protected and biomanipulated area, while the recreational area showed a transition. Species number, abundances, and Simpson diversity also showed the effect of the fish introduction. There were no differences in beta-diversity among the contemporary and subfossil Cladocera community. The non-metric multidimensional scaling (NMDS) ordination showed that the biomanipulated area in the case of the contemporary communities was separated from the other areas, while in the case of the subfossil communities, there was no separation according to top-down stress. Our results showed that the number of species of contemporary Cladocera communities was lower in each area (3-10; 3-9; 5-9) compared to the subfossil communities (6-17; 7-12; 8-12). However, the highest abundances were found in the biomanipulated area due to the appearance of small-sized Cladocera species. Our findings suggest that the effect of a short-time fish introduction is restorable when the oxbow lake has a protected part.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk zooplankton diversity biomanipulation nature protection anthropogenic impacts restoration
Megjelenés:	Water. - 11 : 5 (2019), p. 929-942. -
További szerzők:	Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Wojewódka, Marta Augustyniuk, Olga Korponai János (1964-) (biológus) Balázs Boglárka (1985-) (geográfus) Nagy Sándor Alex (1956-) (hidrobiológus) Grigorszky István (1967-) (biológus-ökológus) Gyulai István (1980-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM060453
Első szerző:	Türk Gábor (biológia környezettan tanár)
Cím:	Vízminőség-vizsgálata egy Felső-Tisza menti holtmederen / Türk Gábor, Balázs Boglárka, Harangi Sándor, Fehérné Baranyai Edina, Gyulai István, Szabó Szilárd
Dátum:	2014
ISSN:	0018-1323
Megjegyzések:	A folyókat kísérő holtmedrek fontos ökológiai szerepet töltenek be a növény és állatvilág szempontjából egyaránt. A hullámtéri oldalon elhelyezkedő "zöld folyosó" tulajdonságukat sok esetben veszélyezteti az ártéri gazdálkodás. Munkánkban egy nem szennyezett, halastavi hasznosítású Felső-Tisza-vidéki holtmeder, a gávavencsellői Kacsa-tó példáján keresztül mutatjuk be, hogy az ártéri gazdálkodás nyomán hogy alakulnak a vízminőségi paraméterek. Munkánkat 2013-ban kezdtük és 1,5 éven keresztül vizsgáltuk a vízkémiai változóit. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban a holtmedret nem érte jelentősebb szennyezettség. A 2012-es száraz év következtében a holtmeder 2 nagyobb felületű részét összekötő mederszakasz kiszáradt, aminek hatása a nátrium, az ammónium és a nitrát növekedése figyelhető meg. 24 órás méréssorozatunk szerint a mélység függvényében csökken a pH, és az oldott oxigén mennyisége, valamint növekszik a vezetőképesség. A növényzettel sűrűn benőtt és fedetlen területek oxigénviszonyait figyelembe véve szignifikánsan nem különböznek egymástól. Így a növényzet mellett az élénk mikrobiológiai aktivitás is szerepet játszik az oxigénviszonyok kialakításában.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Felső-Tisza holtmeder vezetőképesség oxigénháztartás vízminőség
Megjelenés:	Hidrológiai közlöny. - 94 : 2 (2014), p. 41-46. -
További szerzők:	Balázs Boglárka (1985-) (geográfus) Harangi Sándor (1987-) (vegyész) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Gyulai István (1980-) (biológus) Szabó Szilárd (1974-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 TÁMOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: