CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM046973
Első szerző:Aranyos Tibor (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságaira / Aranyos Tibor József, Blaskó Lajos, Tomócsik Attila, Makádi Marianna
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A komposztált szennyvíziszap jól alkalmazható a kolloidokban szegény homoktalajok javítása céljából, melyek közös jellemzője az előnytelen víz- és tápanyag-gazdálkodás. A homoktalajokra általános jellemző a könnyű mechanikai összetétel, az alacsony humusz- és ásványi kolloid tartalom, a nagy pórusméret, valamint kötőanyagok hiányában a rossz aggregátumstabilitás. Tápanyag-szolgáltató képességük rossz, a talajba került szervesanyag a levegős viszonyok következtében gyorsan elbomlik (Stefanovits et al., 1999). A komposzt talajba juttatása során ásványi és szerves kolloidokban gazdagítjuk a talajt, ezáltal javul a talaj szerkezete. A komposzt talajjavító hatásaként javul a talaj víz- és tápanyag-szolgáltató képessége, csökken a talaj térfogattömege, illetve nő az összporozitás (Martens és Frankenberger, 1992). Nyíregyházi komposzt kísérletünkben talajfizikai méréseket folytattunk a komposzt kezelés talajtulajdonságokra gyakorolt hatásának megállapítására, melynek első évi eredményit mutatjuk be.The sewage sludge compost is suitable to improve the colloid-poor sandy soils, which are common characteristics of poor water- and nutrientholding capacity. The general characteristics of sandy soils are the light mechanical composition, the low content of humus and mineral colloids, large pore size and a bad aggregate stability. They have a poor nutrient supply capacity, due to its high porosity the organic matter is degraded very quickly to mineral colloids (Stefanovits et al., 1999). By the compost application the soil is enriched mineral and organic colloids, thereby improving the soil structure. The effect of addition of compost to soil the water- and nutrient-holding capacity and porosity could be increased and the bulk density could be decreased (Martens and Frankenberger, 1992). The aim of our experiment is to carry out physical measurements to determine the effects of compost treatment. In this study the results of the first year are presented.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 67-70. -
További szerzők:Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tomócsik Attila (1978-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Makádi Marianna (1968-) (biológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM037490
Első szerző:Aranyos Tibor (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A talaj toxikus elem tartalmának alakulása szennyvíziszap kezelés hatására egy energiafűz ültetvényen / Aranyos Tibor József, Makádi Marianna, Tomócsik Attila
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A kísérlet elsődleges célja a kommunális fölösiszap kezelésénekmeg oldása megújuló energiaforrásként alkalmazható fűz (Salix vimi -nalis L.) ültetvényen. A vizsgálatokat annak megállapítására vé gez -tük, hogy a kijuttatott szennyvíziszap hatására tapasztalható-e toxi kuselem felhalmozódás az egyes talajszintekben, és az eredmé nyek a lap -ján az energiafűz ültetvény alkalmas-e a kommunális szenny víziszapkezelésére.A fölösiszap (víztelenítés előtti iszap) a fűz számára azért kedvező, mert 3?5% szárazanyag-tartalma mellett sok vizet tartalmaz,ami biztosítja a fűz intenzív növekedéséhez szükséges magas víz i gé -nyét, másrészt a szennyvíztisztítási folyamat költségének mintegy30%-át kitevő víztelenítési eljárás költségét a szennyvíztisztító telepmeg takaríthatja.A kijuttatott szennyvíziszap mennyiséget az összes-nitrogén tartalom alapján számítottuk ki. A következő kezeléseket alkalmaztuk:kontroll, 170 kg/ha/év összes-N-terhelés, 250 kg/ha/év összes-Nterhelés.A szennyvíziszapban található toxikus elemek koncentráci ó -jának átlag étékei egyik elemnél sem lépték át a termőföldön történőel helyezéshez megengedett határértékeket.A talaj toxikus elemtartalmának eredményeit az 50/2001. (IV.3.)Korm. rendeletben szereplő határértékekkel vetettük össze. A N-tartalom alapján kijuttatható maximális szennyvíziszap-mennyiség nemo kozott nehézfém felhalmozódást a talajban, és a kezelt növények isegészségesek voltak, toxicitásra utaló tüneteket nem tapasztaltunk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
energiafűz
szennyvíziszap hasznosítás
nehézfém toxicitás
talaj
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 46 (2012), p. 7-10. -
További szerzők:Makádi Marianna (1968-) (biológus) Tomócsik Attila (1978-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1