CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM104579
Első szerző:Rácz Dalma (okleveles növényorvos)
Cím:A nitrogén-hasznosítást növelő nitrapyrin hatékonysága vályogtalajon termesztett kukoricában / Rácz Dalma, Horváth Éva, Zagyi Péter
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A növények stressztűrési képességét meghatározó tényezők tanulmányozása a klímaváltozás következtében egyre indokoltabbá válik. A szántóföldi kultúrák általános kondícióját meghatározó tényezők egyike a tápanyagellátás, illetve a tápanyagok hasznosíthatósága. A nitrogén (N) utánpótlása a kukorica számára különösen fontos, mivel meghatározza a termésmennyiséget. A N visszapótlása legtöbbször műtrágyázás útján valósul meg, amelynek hatékonysága a különböző eredetű veszteségek miatt nem kielégítő. A nitrát-ionok kimosódása következtében jelentős N-veszteség léphet fel, a N-felvétel hatékonysága csökken, így a növény kondíciója, fejlődése alulmarad. A kereskedelmi forgalomban kapható nitrifikációs inhibitorok alkalmazásával a nitrát-ionok kimosódása jelentősen mérsékelhető, ugyanis hatásmechanizmusuk során a nitrifikáló baktériumok metabolizmusának megzavarásával az ammónium-ionok hosszú távon elérhetőek maradnak a növények számára. A különböző szerkezetű és állapotú talajok nitrát-ion kimosódása eltérő intenzitású, jelen tanulmány a nitrapyrin hatóanyagtartalmú nitrogén-stabilizátor hatékonyságát vizsgálja vályogtalajon, kukorica növényben.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
nitrifikációs inhibitor
talajszerkezet,
nitrogén
nitrapyrin
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 51-66. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM097978
Első szerző:Rácz Dalma (okleveles növényorvos)
Cím:The impact of different soil temperatures on the nitrogen stabilizer efficiency in maize (Zea mays L.) / Rácz Dalma, Duzs László, Horváth Éva, Zagyi Péter, Széles Adrienn
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 3 (2021), p. 113-115. -
További szerzők:Duzs László (1994-) (természetvédelmi mérnök, okleveles agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2020-IKA-04
Egyéb
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM116824
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Az öntözés és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára és termésére extrém száraz évben = The impact of irrigation and basal and top dressing fertilisation on the chlorophyll concentration and yield of maize hybrids in extreme dry years / Széles Adrienn, Horváth Éva, Simon Károly, Zagyi Péter
Dátum:2023
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A tanulmány célja annak vizsgálta, hogy az öntözés és a nitrogén alap- és fejtrágyázás mennyisége és annak kijuttatási ideje hogyan hat a különböző genotípusú kukorica hibridek klorofill-koncentrációjára (SPAD) és szemtermésére mészlepedékes csernozjom talajon, extrém száraz évben (2022). Kimutattuk, hogy a nedvességhiány rontotta a műtrágyák növények általi felvehetőségét, hasznosíthatóságát. A műtrágyázás a SPAD értéket nem öntözött változatban a Fornad hibrid (V12180, p<0,05) kivétel nem befolyásolta. Öntözött változatban mindhárom hibrid az A60 kezelés hatására érte el a maximális értéket (p<0,05). A klorofill-koncentráció a szárazságnak köszönhetően minden fejlődési szakaszban rendkívül alacsony volt. A V8 fenofázisra kialakult a maximális SPAD érték (p<0,05)(43,2?48,8), mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban, majd a betakarítás időszakára jelentősen lecsökkent (10,5?15,4). A hibridek között a korai vegetációs időben volt kimutatható SPAD érték különbség, mégpedig az Armagnac és a Merida hibrid között (p<0,05), ahol a Merida hibrid rendelkezett magasabb SPAD értékkel mindkét változatban. A termésmennyiséget a N 120 kg/ha alaptrágyaként (A120) kijuttatva növelte (p<0,05), kivéve a Merida hibrid nem öntözött változatát, ami jól jelzi a hibrid szárazságtűrését (41,0 SPAD érték, V6150 kezelés, 10,060 t/ha). A klorofilltartalom érzékeny a nedvességhiányra, így a klorofill lebomlása már a korai vegetációs időszakban megkezdődött, az öntözés késleltette ezt a folyamatot, amely genotípustól és műtrágyakezeléstől függően a szemtermés mennyiségében megmutatkozott. Az öntözés hatása az Armagnac hibridnél V6150 (5,267 t/ha), a Fornad hibridnél V690 (4, 075 t/ha) és a Merida hibridnél az A120 (4,160 t/ha) kezelésben volt a legnagyobb. Megállapítottuk, hogy speciális körülmények között (extrém szárazság) a klorofill-koncentráció hatékony támogatást nyújt a szárazságtűrő hibridek kiválasztásához. Továbbá, hogy természetes csapadékellátottság mellett, extrém aszályos évben a korai érésű Merida (FAO 380) hibrid V6150 kezeléssel, ha lehetőség van az öntözésre, akkor a középérésű Armagnac (FAO 490) hibrid A120 kezeléssel javasolható a termesztésre. A szántóföldi tartamkísérlet egyéves eredménye nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű megállapítást tegyünk, azonban ilyen extrém aszályos év négy évtizede nem fordult elő hazánkban.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klorofill-koncentráció
öntözés,
N-műtrágyázás
Megjelenés:Növénytermelés. - 72 : 3 (2023), p. 7-30. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bólyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM104620
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:A kukorica hibridek fenológiájának, szemtermésének, hő- és vízhasznosítási hatékonyságának alakulása az éghajlati tényezők hatására / Széles Adrienn, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ibtissem Balaout, Simon Károly
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A Debreceni Egyetem mészlepedékes csernozjom talaján beállított sávos elrendezésű szántóföldi kísérletben vizsgáltuk 2021. évben az Agrometeorológiai index (Growing Degree Days, GDD) hatását a Merida (FAO 380), Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) kukorica hibridek fenológiájára. Továbbá, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, és annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica hibridek sztómakonduktanciáját (Gs) hő- és vízfelhasználási hatékonyságát (HUE, WUE), illetve produktivitását. A műtrágyázás nélküli (A0) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és a 120 kg N/ha (A60, A120) dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 (V690, V6150) majd V12 (V12120, V12180) fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. A Gs méréseket V6, V12, VT, R1 és R6 fenológiai szakaszokban mértük. A kedvezőtlen környezeti tényezőnek köszönhetően a hibridek a keléshez szükséges hőegység (GDD) mennyiség mindössze 40?50%-át gyűjtötték össze (34?53 ?C). A korai érésű Merida hibrid kelési időtartama volt a legrövidebb (22 nap). A GDD felhalmozódás a reproduktív szakaszban (R1?R6) magasabb volt, mint a vegetatív szakaszban (VE?VT), amely hibridenként eltérést mutatott. A Fornad hibridnél volt a GDD növekedés mértéke a legnagyobb, 125 ?C, míg a Merida hibridnél a legalacsonyabb 107 ?C. A GDD tekintetében a vizsgált korai és középérésű hibridek tenyészidőszakában kialakult eltérések megbízhatóan nem igazoltak. A V6 fázistól az R1 fenofázisig kialakult vízhiány nem párosult magas hőmérséklettel, így a transzspiráció nem csökkent, a hibridek sztómái nem záródtak. A virágzást követően az R6 szakaszra nagymértékben csökkent a Gs érték mindhárom hibridnél (p<0,05), a csökkenés mértéke a műtrágyakezelések átlagában az Armagnac hibridnél volt a legnagyobb (41,1%; 170 mmol/m2/s). A legjobb trágyázási stratégia a korai érésű Merida hibridnél az A60, a középérésű hibrideknél az A120 kezelés volt. Ez akkor érhető el, ha az átlagos Gs érték 390 mmol/m2/s körül mozog, illetve az R1 fenofázisban a legmagasabb. Igazolódott, hogy az optimális tápanyagellátás hozzá járul a HUE és WUE értékek növeléséhez. Az A120 kezelés hatására ? az A0 viszonyítva ? a HUE növekedés a Fornad hibridnél (3,8 kg/ha/?C/nap), a WUE az Armagnac hibridnél (38,0 kg/mm) volt a legnagyobb. A Merida hibrid hatékonyabban hasznosította a hőt, mint a Fornad és az Armagnac hibridek. Megnövelte biológiai aktivitását, amit minden tápanyagszinten a magasabb terméshozam igazolt, azonban megbízható különbség (p<0,05) a V12120 kezelésben volt kimutatható a Fornad hibriddel szemben. Az eredmények hasznos segítséget nyújtanak a termesztőknek felkészülni a jövőbeli környezeti változásokra és a sikeres gazdálkodáshoz. Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, GDD, Gs, HUE WUE
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
n-trágyázás
gdd
Gs
hue
wue
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 225-239. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM097985
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:A tavaszi nitrogén alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica termésére és marginális jövedelemelemzése / Széles Adrienn, Horváth Éva, Ferencsik Sándor
Dátum:2018
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
alap- és fejtrágyázás
többletjövedelem
Megjelenés:Növénytermelés. - 67 : 3 (2018), p. 73-93. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Ferencsik Sándor (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök, okleveles közgazdász)
Pályázati támogatás:GINOP-2.2.1-15-2016-00001
GINOP
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM097984
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Környezeti tényezők és az alap- és fejtrágyázás hatása a kukorica néhány fiziológiai tulajdonságára és a termésre / Széles Adrienn, Horváth Éva
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
alap- és fejtrágyázás
SPAD-érték
sztomatikus vezetőképesség
növényi stressz
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 2 (2020), p. 57-79. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM097982
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:A vetésidő, az időjárás és a kukoricaszem fehérje- és olajtartalma közötti kapcsolat eltérő genotípusú kukorica hibrideknél / Széles Adrienn, Horváth Éva, Huzsvai László
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
genotípus
vetésidő
növekedési foknap (GDD)
fehérjetartalom
olajtartalom
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 3 (2020), p. 115-137. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök)
Pályázati támogatás:NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
EFOP-3.6.3-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM101045
Első szerző:Tamás András (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Cím:A termesztéstechnológiai tényezők hatása a kukorica (Zea mays L.) terméseredményeire polifaktorális tartamkísérletben / Tamás András, Radócz László, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ragán Péter
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A látóképi komplex talajművelési (vetésváltás x talajművelés x trágyázás x öntözés x tőszám x genotípus) tartamkísérletet Győrffy Béla akadémikus javaslatára Prof. Dr. Nagy János alapította 1989-ben, amely Európában is egyedülálló. A célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk a különböző faktorok hatását a kukorica terméseredményeire. A kísérletben három eltérő genotípusú hibridet vizsgáltunk. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az öntözés, a talajművelési módok, az eltérő tőszámok, a nitrogén dózisok szoros összefüggésben vannak a különböző genotípusú hibridek terméseredményeivel. Eredményeink alátámasztják, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az eltérő genotípusú kukoricahibridek műtrágya dózisának megválasztására. A hibridek környezeti stressztényezőkkel szembeni toleranciája növelhető eltérő N és állandó arányú PK kezelés kombinációval, továbbá aszályos évjáratban öntözés hatására. A maximális és gazdaságosan elérhető terméshozamok kedvező termelési években, alkalmazkodva a talaj tápanyagszolgáltató képességéhez, szoros összefüggést mutatnak a tőszámmal.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
őszi szántás
sávos művelés
lazítás
öntözés
tőszám
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 67-80. -
További szerzők:Radócz László (1996-) (Növényorvos) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
FIKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM104578
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A relatív klorofilltartalom és a termésmennyiség kapcsolatának vizsgálata eltérő genotípusú kukorica hibridekben / Zagyi Péter, Rácz Dalma, Tamás András, Vad Attila, Horváth Éva, Széles Adrienn
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A relatív klorofilltartalom (SPAD-érték) és termés közötti összefüggést vizsgáltuk két eltérő genotípusú kukorica hibrid bevonásával (Armagnac; Fornad), 2020 és 2021 évben. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, 1,5 hektáros, kétszeresen osztott percellás elrendezésű, kétismétléses tartamkísérletben. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Mindkét év vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V6, V12, Vn, VT, R1 R3 és R6) és az eltérő genotípusú hibrideknél mért SPAD-értékek a vegetatív fejlődés szakaszban növekedtek. A legnagyobb értékeket a generatív szakaszban mértük. A relatív klorofilltartalom a teljes érés szakaszában a tejes éréshez képest csökkent (2020: 17%; 2021: 23%). A SPAD-értékek és a terméseredmények a nagyobb N-dózisok hatására növekedtek. A kontroll kezelésben mért átlagos SPAD-érték (40,32?5,56) a V12180 kezeléshez képest 18%-kal volt kisebb. A legkisebb műtrágyaadag (A60) az Armagnac hibrid termését 43%-kal, a Fornad hibrid termését 35%-kal növelte az évek átlagában a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N/ha alapkezelés átlagosan 49%-kal okozott további termésnövekedést a 60 kg N/ha alapkezeléshez viszonyítva. A relatív klorofilltartalom és termés között pozitív korrelációt igazoltunk. A fenofázisok előrehaladtával évjáratonként és genotípusonként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Az Armagnac hibridnél mindkét évben az R3 fenofázisban mért SPAD-értékek voltak a legjelentősebb hatással a termés alakulására (r=0,84; r=0,80). A Fornad hibridnél a 2020-ban az R1, míg a 2021-ben a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,87; r=0,79).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica hibridek
nitrogén,
SPAD-érték
termés
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 101-120. -
További szerzők:Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1