CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM004805
Első szerző:Barta Kitti (belgyógyász)
Cím:Szívritmuszavarok obstruktív alvási apnoéban / Barta Kitti, Szabó Zoltán, Kun Csaba, Munkácsy Csaba, Magyar Mária Tünde, Bene Orsolya, Csiba László, Lőrincz István
Dátum:2008
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A szerzők áttekintést adnak az obstruktív alvási apnoéhoz társuló szívritmuszavarok típusairól, előfordulási gyakoriságáról, okairól, diagnosztikájáról, illetve azok korszerű terápiás lehetőségeiről. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek 5-50%-ában írtak le nocturnalis bradycardiát, 35%-ában paroxysmalis pitvari, 1-15%-ában kamrai tachyarrhythmiát vagy mindkettőt. A ritmuszavarok gyakorisága az alvászavar súlyosságával növekszik. A hajlamosító tényezők korai felismerése és a betegek megfelelő kezelése elengedhetetlen az életet veszélyeztető, a kórképet súlyosbító arrhythmiák megelőzése érdekében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
obstruktív alvási apnoe
ritmuszavarok
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 13 (2008), p. 579-587. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Kun Csaba (1969-) (kardiológus) Munkácsy Csaba Magyar Mária Tünde (1970-) (neurológus) Bene Orsolya (1980-) (kardiológus) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Lőrincz István (1950-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM057796
Első szerző:Czifra Árpád (belgyógyász)
Cím:Végstádiumú vesebetegség és kamrai szívritmuszavarok: a hemodialízis és a hemodiafiltráció a kamrai repolarizációt eltérően befolyásolja / Czifra Árpád, Páll Alida, Sebestyén Veronika, Barta Kitti, Lőrincz István, Balla József, Paragh György, Szabó Zoltán
Dátum:2015
Megjegyzések:A végstádiumú veseelégtelenség kialakulásában a hipertónia (27%), a cukorbetegség (40%) és ezek következményes szív-, érrendszeri szövődményei vezető szerepet játszanak, azonban létrejöttében a vesét primeren károsító tényezők (pl. glomerulonefritisz, tubulointersticiális nefritisz, obstruktív uropátia, analgetikum nefropátia, policisztás vesebetegség, autoimmun kórképek) is kóroki faktorként szerepelnek. Veseelégtelenségben szenvedő betegek mortalitását az aritmia hajlam fokozódása jelentősen rontja, melyet az intermittáló volumenterhelés, a metabolikus eltérések, a renális vérszegénység mellett, a szívizomzatban bekövetkező strukturális-, és elektromos változások, valamint gyulladásos mechanizmusok egyaránt magyarázhatnak. A konvencionális hemodialízis mellett megjelent egy új vesepótló kezelési forma, a hemodiafiltráció, amely alkalmazásával ? az ún. konvektív transzport révén ? a mortalitás csökkenthető. Feltételezik, hogy ennek hátterében a malignus szívritmuszavarok gyakoriságának csökkenése áll. Jelen munkában a szerzők ? a végstádiumú vesebetegek aritmogenezisében szerepet játszó tényezők mellett ? összefoglalják azon diagnosztikus, és terápiás lehetőségeket, melyek segítségével a ritmuszavarok előrejelzése, megelőzése és gyakoriságuk mérséklése lehetővé válhat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
veseelégtelenség, ritmuszavar, hemodialízis, hemodiafiltráció
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 156 : 12 (2015), p. 463-471. -
További szerzők:Páll Alida (1983-) (orvos) Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Barta Kitti (1977-) (belgyógyász) Lőrincz István (1950-) (belgyógyász, kardiológus) Balla József (1959-) (belgyógyász, nephrológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM018168
Első szerző:Lőrincz István (belgyógyász, kardiológus)
Cím:A pitvari fibrilláció megelőzése pitvari vagy pitvar-kamrai szekvenciális pacemaker-beültetéssel / Lőrincz István, Vaszily Miklós, Szabó Zoltán, Horváth Géza, Kovács Péter, Polgár Péter, Karányi Zsolt, Wórum Ferenc
Dátum:1999
Megjegyzések:Számos tanulmány igazolta, hogy sinuscsomó-betegségben az izolált kamrai pacemaker-kezelés hosszú távon előnytelen hatású, A kamrai stimuláció az esetek csaknem 100%-ában krónikus pitvari fibrillációt vált ki azokban, akiknek az implantáció előtt volt már pitvari fibrillációjuk. Szerzők célkitűzése az volt, hogy megvizsgálják, vajon a rekurráló pitvari fíbrillácíóban szenvedő betegek izolált pitvari és kétüregi (pitvar-kamrai szekvenciális) pacemaker-kezelése mennyiben befolyásolja a paroxysmusok kialakulását, illetve alkalmas-e a módszer a pitvari fibrilláció prevenciójára. Egyetemükön 16 esetben történt pacemaker-beültetés pitvari fibrillációval járó sinuscsomó betegségben. Öt betegben AAI, 11 esetben pedig DDD rendszert alkalmaztak. Az átlagos életkor 61 (24-78) évnek adódott. Közülük 7 volt nő, 9 pedig férfi. A beültetés előtt vagy alatt minden esetben történt sinus- és AV-csomófunkció-elemzés és echokardiográfía. Lényeges műtéti szövődmény, elektród- és/vagy generátorhiba nem fordult elő. Minden beteg ellenőrzésük alatt áll. A 4, héten, a 3. hónapban, majd 6 havonta rendelik vissza betegeiket. A nyomon követés időtartama: 31 ± 8 hónap (3-93 hó). Az izolált pitvari vagy AV szekvenciális kétüregi pacemaker-terápia a betegek 90%-ában volt hatásos a pitvarfíbríllácíó prevenciójában. Egy esetben propafenon alkalmazásával egészítették ki a pacemaker-kezelést. Eredményeik alapján állítják, hogy az izolált pitvari vagy pitvar-kamrai pacemakerkezelés (AAI, AAT vagy DDD módban) megfelelő stimulációs program kiválasztásával alkalmas arra, hogy meggátolja a pitvari fibrilláció kialakulását. Egyúttal a pacemaker- szindróma is elkerülhető, sőt a thromboemboliás események rizikója is csökkenthető.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap 140 : 43 (1999), p. 2393-2397. -
További szerzők:Vaszily Miklós (1949-) (szívsebész) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Horváth Géza (1968-) (kardiológus, szívsebész) Kovács Péter (1947-) (belgyógyász, kardiológus, klinikai farmakológus) Polgár Péter Karányi Zsolt (1961-) (biostatisztikus, bioinformatikus) Wórum Ferenc (belgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM016942
Első szerző:Lőrincz István (belgyógyász, kardiológus)
Cím:A fokozott arrhythmiarizikó új markere : a mikrovolt T-hullám-alternáns patomechanizmusa és vizsgálati módszerei / Lőrincz I., Szánthó E., Simkó J., Szabó Z., Barta K., Fűzi M., Szigeti G.
Dátum:2010
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 151 : 30 (2010), p. 1215-1224. -
További szerzők:Szánthó Eszter (laboratóriumi szakorvos jelölt) Simkó József (1974-) (belgyógyász, kardiológus) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Barta Kitti (1977-) (belgyógyász) Füzi Márta (1980-) (élettanász) Szigeti Gyula (1969-) (élettanász, elektrofiziológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM005344
Első szerző:Lőrincz István (belgyógyász, kardiológus)
Cím:A pitvarfibrilláció és a vegetatív idegrendszer / Lőrincz István, Szabó Zoltán, Simkó József, Szánthó Eszter, Barta Kitti, Fűzi Márta, Szigeti Gyula
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 43 (2008), p. 2019-2028. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Simkó József (1974-) (belgyógyász, kardiológus) Szánthó Eszter (laboratóriumi szakorvos jelölt) Barta Kitti (1977-) (belgyógyász) Füzi Márta (1980-) (élettanász) Szigeti Gyula (1969-) (élettanász, elektrofiziológus)
Internet cím:elektronikus változat
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM115318
035-os BibID:(WoS)001100711100002 (Scopus)85177215614
Első szerző:Ratku Balázs (mentőtiszt)
Cím:A felnőttkori növekedésihormon-hiány szív- és érrendszeri szövődményei / Ratku Balázs, Sebestyén Veronika, Szelesné Árokszállási Andrea, Erdei Annamária, Berta Eszter, Szabó Zoltán, Bodor Miklós, Nagy V. Endre, Somodi Sándor
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A növekedési hormon?inzulinszerű növekedési faktor-1 (GH?IGF-1-) tengely jelentős szerepet tölt be a cardiovas-cularis rendszer fiziológiás működésének fenntartásában. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei alapján a GH?IGF-1-tengely részt vesz a perifériás ellenállás szabályozásában, és hozzájárul a normális szívizomtömeg és balkamra-funkció megtartásához. A GH?IGF-1-tengely érfalprotektív funkciói az atherosclerosis ellenében hatnak. Ellentétbena gyermekkori GH-hiánnyal, amelynél a betegség egyértelmű biológiai következménye a gyermek növekedésbelivisszamaradása, a felnőttkori növekedésihormon-hiánynak (adult growth hormone deficiency ? AGHD) nincsenekspecifikus tünetei. Az AGHD klinikai megjelenését a cardiovascularis rizikótényezők halmozódása jellemzi, amelymiatt a klinikai kép leginkább a metabolicus szindrómához hasonlítható. Újabb kutatások AGHD esetében a tradici-onális rizikótényezők mellett krónikus kisfokú gyulladás, prothromboticus állapot és oxidatív stressz jelenlétére isrámutattak, amelyek szintén közrejátszhatnak a fokozott kardiometabolikus rizikó kialakulásában. A tartós GH-szubsztitúció AGHD-betegek esetében a lipidprofil jelentős javulását eredményezi, és kedvező hatással van a testösz-szetételre, a szívizomtömegre, az endothelfunkcióra, valamint az újonnan felismert, nem tradicionális rizikóténye -zőkre is. A betegséggel összefüggő fokozott mortalitás a mai felfogás szerint multikauzális, és nem vezethető visszacsupán a GH hiányára. A kedvezőtlen mortalitásért az etiológia, az alkalmazott kezelés és az egyéb hypophysishor -mon-hiányok kezelésének nehézsége is felelős lehet. Mindazonáltal hypopituitarismus esetében optimális, a GH-pót-lást is magában foglaló hormonszubsztitúcióval az átlagpopulációéhoz közelítő mortalitás érhető el.Orv Hetil. 2023; 164(41): 1616?1627. (PDF) Unfavourable cardiovascular consequences of adult growth hormone deficiency. Available from: https://www.researchgate.net/publication/374733265_Unfavourable_cardiovascular_consequences_of_adult_growth_hormone_deficiency [accessed Oct 15 2023].
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 41 (2023), p. 1616-1627. -
További szerzők:Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Szelesné Árokszállási Andrea (1969-) (okleveles pedagógus) Erdei Annamária (1976-) (belgyógyász) Berta Eszter (1980-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Bodor Miklós (1969-) (belgyógyász, endokrinológus) Nagy Endre V. (1957-) (belgyógyász, endokrinológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM050622
Első szerző:Simkó József (belgyógyász, kardiológus)
Cím:A hirtelen szívhalál molekuláris és genetikai háttere / Simkó József, Szabó Zoltán, Barta Kitti, Újvárosi Dóra, Nánási Péter, Lőrincz István
Dátum:2012
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Despite recent findings on the functional, structural and genetic background of sudden cardiac death, the incidence is still relatively high in the entire population. A thorough knowledge on susceptibility, as well as pathophysiology behind the development of malignant arrhythmias will help us to identify individuals at risk and prevent sudden cardiac death. This article presents a review of the current literature on the role of altered intracellular Ca2+ handling, acute myocardial ischaemia, cardiac autonomic innervation, renin-angiotensin-aldosterone system, monogenic and complex heritability in the pathogenesis of sudden cardiac death.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 153 : 50 (2012), p. 1967-1983. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Barta Kitti (1977-) (belgyógyász) Ujvárosy Dóra (1985-) Nánási Péter Pál (1956-) (élettanász) Lőrincz István (1950-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM035659
Első szerző:Simkó József (belgyógyász, kardiológus)
Cím:A hyperthyreosis cardiovascularis manifesztációi és az amiodaron-kezelés okozta pajzsmirigybetegség / Simkó József, Barta Kitti, Szabó Zoltán, Varga Emma, Nagy Endre, Lőrincz István
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 145 : 48 (2004), p. 2411-2417. -
További szerzők:Barta Kitti (1977-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Varga Emma Nagy Endre V. (1957-) (belgyógyász, endokrinológus) Lőrincz István (1950-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM018798
Első szerző:Szántó Eszter
Cím:Nagy érzékenységű troponintesztek értékelése : akut vagy krónikus szívizom-károsodás? / Szántó Eszter, Szabó Zoltán, Varga József, Paragh György, V. Oláh Anna
Dátum:2011
Megjegyzések:Az akut myocardialis infarctus diagnosztikájában az elsőként választandó marker a kardiális troponin. A mai nagy érzékenységű troponintesztek már kisfokú szívizom-károsodást is kimutatnak, amely az értékelést megnehezíti. Módszerek: Húsz beteg szérumából két időpontban (amelyek között három-kilenc óra telt el) nagy érzékenységű troponin T (Roche) és troponin I (Mitsubishi Pathfast), illetve kreatin-kináz-meghatározás történt. Eredmények: Az infarktus nélküli csoportban (n = 10) a kreatin-kináz és kreatin-kináz-MB aktivitása nem nőtt, de a troponin T és troponin I szintje egyéb okból (pitvarfi brilláció, paroxysmalis supraventricularis tachycardia) kissé nőtt. Az infarktusos betegek (n = 10) második mintájában drámai troponin T- és troponin I-növekedés volt észlelhető, emellett a kreatin-kináz, illetve kreatin-kináz-MB aktivitása is nőtt. A Fischer-próba szerint a troponin T-szint legalább kétszeres növekedése 19-szeres, a troponin I-szint megduplázódása nyolcszoros esélyhányadost jelent akut myocardialis infarctusra. Következtetések: A troponin értékeléséhez fi gyelembe kell venni a társult betegségeket, és ha a troponinszint emelkedett, a meghatározást három-hat óra elteltével meg kell ismételni. Ha a troponin legalább kétszeresére nő és a betegnek mellkasi fájdalma, illetve akut kardiális történésre utaló EKG-eltérései vannak, az akut myocardialis infarctus valószínű, és a beteget eszerint kell ellátni. Bár a troponin kiindulási értéke lehet emelkedett a társult betegségek miatt is, az akut és krónikus szívizom-károsodás elkülöníthető egy második troponinmeghatározással
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 152 : 38 (2011), p. 1528-1534. -
További szerzők:Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Varga József (1955-) (fizikus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM046525
Első szerző:Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:Az angiogenesis és mediátorai : patogenetikai és klinikai jelentőségük "angiogén betegségekben" = Angiotensin and its mediators : their pathogenic and clinical significance in "angiogenic diseases" / Szekanecz Zoltán, Bordán Éva, Szabó Zoltán, Szegedi Gyula
Dátum:1998
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 139 : 5 (1998), p. 227-234. -
További szerzők:Bordán Éva Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Szegedi Gyula (1936-2013) (belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1