Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM087971
Első szerző:	András Csilla (onkológus szakorvos)
Cím:	A HCC kezelése sorafenib után - tapasztalatok a DE KK Onkológiai Klinikán / András Csilla, Varga Enikő, Árokszállási Anita, Csiki Emese, Szabóné Bodor Emese, Árkosy Péter
Dátum:	2018
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Klinikai Onkológia. - 5/2018 : Suppl. 3 (2018), p. 23. -
További szerzők:	Varga Enikő Árokszállási Anita (1982-) (orvos) Csiki Emese (1986-) (onkoradiológus) Bodor Emese (Budapest) Árkosy Péter (1962-) (általános sebész, mellkassebész)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM108179
Első szerző:	Árokszállási Anita (orvos)
Cím:	A méh rosszindulatú daganatainak korszerű onkológiai kezelése / Árokszállási Anita
Dátum:	2020
Megjegyzések:	ÖSSZEFOGLALÁS ? Világviszonylatban évente közel 400 000 nőnél igazolódik méhtestrák, amely 2018- ban körülbelül 90 000 nő halálát okozta. Az esetek túlnyomó részét a méhnyálkahártya hormonérzékeny hámjából kiinduló endometriumcarcinomák (EC) alkotják. A sarcomák a méhtestrákok alig 3%-át adják. Az EC-k 80-85%-a jó prognózisú, mivel alacsony gradusú és korai stádiumban kerül felismerésre, amikor a műtét és az esetleges posztoperatív kezelés révén a gyógyulás reális terápiás cél. Az előrehaladott stádiumban diagnosztizált EC és a nem endometrioid altípusok esetén a prognózis lényegesen rosszabb. A magas rizikójú EC optimális adjuváns kezelésére irányuló vizsgálatok egy része még folyamatban van, illetve a bővülő molekuláris ismeretek újabb vizsgálatokat generálnak. A méhtestsarcomák esetében is a sebészi eltávolítás jelenthet kuratív megoldást, az adjuváns kezelésre vonatkozó evidenciák bizonytalanok, egyéni mérlegelést igényelnek. A modern onkoterápia érájában már nemcsak a betegségmentes élet meghosszabbítására, hanem az élet minőségének minél teljesebb megőrzésére is törekszünk. A nőgyógyászati onkológiában ezt jelenti a fertilitás vagy a funkcionáló ováriumok lehetőség szerinti megőrzése; a magas morbiditással járó szisztémás lymphadenectomia indikációs körének szűkítése; a kedvezőbb mellékhatásprofilú brachytherapia alkalmazása a teljes kismedencei besugárzás helyett. A modern onkoterápia az úgynevezett biológiai kezelések által az előrehaladott betegségek ellátásának is a részévé vált: kemoterápia mellett/után progrediáló esetekben a pembrolizumab az EC és a sarcomák esetén is alkalmazható mikroszatellita-instabilitás vagy magas tumormutációs terheltség esetén, míg az NTRK fúziós gén jelenlétében larotrectinib vagy entrectinib mint célzott tirozinkináz-gátlók javasolhatók. Az EC-k 70-80%-át kitevő mikroszatellita-stabil esetekben (nem endometrioid altípusokban is!) a pembrolizumab lenvatinibbel kombinációban adható a kemoterápia után. Az EC területén gyarapodnak továbbá az egyéb célzott terápiás szerekkel szerzett tapasztalatok is (anti-HER2 serosus carcinomában, mTOR-gátló kezelés, endokrin terápia, más immun checkpoint inhibitorok, tirozinkináz-gátlók, PARP-gátlók és kombinációs kezelések). A jelen munka a méhtestrákok onkoterápiájáról kíván rövid összefoglalást nyújtani az aktuális szakmai ajánlások és a folyamatban lévő vizsgálatok bemutatásával.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Klinikai Onkológia. - 7 : 4 (2020), p. 291-300. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM108176
Első szerző:	Árokszállási Anita (orvos)
Cím:	A méhnyakrák korszerű onkológiai kezelése / Árokszállási Anita
Dátum:	2021
Megjegyzések:	ÖSSZEFOGLALÓ: Világszerte évente több mint félmillió nőnél igazolódik méhnyakrák, és körülbelül 300 000 halálesetet okoz a betegség. A nyugati társadalmakban a cervixcarcinoma incidenciája és mortalitása csökken a humán papilloma vírus (HPV) elleni vakcinációnak és a populációs szintű szűrésnek köszönhetően. A fejlődő világ országaiban azonban továbbra is emelkedő a tendencia. A rákmegelőző állapotok és a korai méhnyakrák definitív onkológiai ellátása a stádiumfüggő kiterjesztéssel végzett műtétek révén lehetséges. A posztoperatív sugárkezelés vagy kemoradioterápia szükségessége a patológiai rizikófaktorok alapján határozható meg. Előrehaladott méhnyakrákban a definitív kemoradioterápia vagy a szisztémás kezelés a terápiás alternatívák. A fiatal betegek részéről gyakran felmerülő kívánság a fertilitásmegtartás, amely az onkológiai elvekkel csak jól definiált határok között egyeztethető össze, alapos felvilágosítást követően. A terhesség alatt felismert méhnyakrák becsült incidenciája 1,4-4,6 eset/100 000 szülés, amelynek ellátása során, az onkológiai szempontokon túl, a magzat biztonságát is szem előtt kell tartanunk az anya preferenciái alapján. A klasszikus kemoterápia mellett a biológiai szerek is megjelentek a közelmúltban a méhnyakrák szisztémás kezelési lehetőségei között: első vonalban bevacizumabbal egészíthető ki a ciszplatin-paclitaxel kombináció közel négy hónapos túlélési előnyt nyújtva a betegek számára; míg másodvonalban pembrolizumab adható mikroszatellita-instabil vagy PDL-1-et expresszáló (combined positive score [CPS] ?1), illetve magas tumormutációs terheltséget (TMB ?10) mutató daganatok esetén. A jelen munka egy rövid összefoglalót szolgáltat a méhnyakrák megelőzéséről, kivizsgálásáról és onkológiai ellátásáról.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Klinikai Onkológia. - 8 : 1 (2021), p. 15-21. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM096769
Első szerző:	Pozsonyi Zoltán
Cím:	Kardiotoxicitás / Pozsonyi Zoltán, Árokszállási Anita, Czuriga Dániel
Dátum:	2021
Megjegyzések:	Az egyre fejlődő kardiológiai és onkológiai kezelések ellenére a daganatellenes terápia során jelentkező kardiotoxicitás napjainkban is komoly problémát jelent az onkológiai betegek ellátásában. Az akutan jelentkező mellékhatások az onkoterápia módosítását, súlyos esetben leállítását tehetik szükségessé, a késői mellékhatások a hosszú távú klinikai kimenetelt ronthatják. Az onkokardiológiai szakterület elsődleges célja a daganatos betegek kardiológiai felügyelete a sikeres kezelés és jobb klinikai prognózis érdekében. Jelen munkánkban sorra vesszük a daganatellenes kezelések kardiotoxicitásával kapcsolatos legújabb ismereteket.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Klinikai Onkológia. - 8 : 3 (2021), p. 256-264. -
További szerzők:	Árokszállási Anita (1982-) (orvos) Czuriga Dániel (1982-) (kardiológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: