Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM057796
Első szerző:	Czifra Árpád (belgyógyász)
Cím:	Végstádiumú vesebetegség és kamrai szívritmuszavarok: a hemodialízis és a hemodiafiltráció a kamrai repolarizációt eltérően befolyásolja / Czifra Árpád, Páll Alida, Sebestyén Veronika, Barta Kitti, Lőrincz István, Balla József, Paragh György, Szabó Zoltán
Dátum:	2015
Megjegyzések:	A végstádiumú veseelégtelenség kialakulásában a hipertónia (27%), a cukorbetegség (40%) és ezek következményes szív-, érrendszeri szövődményei vezető szerepet játszanak, azonban létrejöttében a vesét primeren károsító tényezők (pl. glomerulonefritisz, tubulointersticiális nefritisz, obstruktív uropátia, analgetikum nefropátia, policisztás vesebetegség, autoimmun kórképek) is kóroki faktorként szerepelnek. Veseelégtelenségben szenvedő betegek mortalitását az aritmia hajlam fokozódása jelentősen rontja, melyet az intermittáló volumenterhelés, a metabolikus eltérések, a renális vérszegénység mellett, a szívizomzatban bekövetkező strukturális-, és elektromos változások, valamint gyulladásos mechanizmusok egyaránt magyarázhatnak. A konvencionális hemodialízis mellett megjelent egy új vesepótló kezelési forma, a hemodiafiltráció, amely alkalmazásával ? az ún. konvektív transzport révén ? a mortalitás csökkenthető. Feltételezik, hogy ennek hátterében a malignus szívritmuszavarok gyakoriságának csökkenése áll. Jelen munkában a szerzők ? a végstádiumú vesebetegek aritmogenezisében szerepet játszó tényezők mellett ? összefoglalják azon diagnosztikus, és terápiás lehetőségeket, melyek segítségével a ritmuszavarok előrejelzése, megelőzése és gyakoriságuk mérséklése lehetővé válhat.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban veseelégtelenség, ritmuszavar, hemodialízis, hemodiafiltráció
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 156 : 12 (2015), p. 463-471. -
További szerzők:	Páll Alida (1983-) (orvos) Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Barta Kitti (1977-) (belgyógyász) Lőrincz István (1950-) (belgyógyász, kardiológus) Balla József (1959-) (belgyógyász, nephrológus) Paragh György (1953-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM115318
035-os BibID:	(WoS)001100711100002 (Scopus)85177215614
Első szerző:	Ratku Balázs (mentőtiszt)
Cím:	A felnőttkori növekedésihormon-hiány szív- és érrendszeri szövődményei / Ratku Balázs, Sebestyén Veronika, Szelesné Árokszállási Andrea, Erdei Annamária, Berta Eszter, Szabó Zoltán, Bodor Miklós, Nagy V. Endre, Somodi Sándor
Dátum:	2023
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A növekedési hormon?inzulinszerű növekedési faktor-1 (GH?IGF-1-) tengely jelentős szerepet tölt be a cardiovas-cularis rendszer fiziológiás működésének fenntartásában. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei alapján a GH?IGF-1-tengely részt vesz a perifériás ellenállás szabályozásában, és hozzájárul a normális szívizomtömeg és balkamra-funkció megtartásához. A GH?IGF-1-tengely érfalprotektív funkciói az atherosclerosis ellenében hatnak. Ellentétbena gyermekkori GH-hiánnyal, amelynél a betegség egyértelmű biológiai következménye a gyermek növekedésbelivisszamaradása, a felnőttkori növekedésihormon-hiánynak (adult growth hormone deficiency ? AGHD) nincsenekspecifikus tünetei. Az AGHD klinikai megjelenését a cardiovascularis rizikótényezők halmozódása jellemzi, amelymiatt a klinikai kép leginkább a metabolicus szindrómához hasonlítható. Újabb kutatások AGHD esetében a tradici-onális rizikótényezők mellett krónikus kisfokú gyulladás, prothromboticus állapot és oxidatív stressz jelenlétére isrámutattak, amelyek szintén közrejátszhatnak a fokozott kardiometabolikus rizikó kialakulásában. A tartós GH-szubsztitúció AGHD-betegek esetében a lipidprofil jelentős javulását eredményezi, és kedvező hatással van a testösz-szetételre, a szívizomtömegre, az endothelfunkcióra, valamint az újonnan felismert, nem tradicionális rizikóténye -zőkre is. A betegséggel összefüggő fokozott mortalitás a mai felfogás szerint multikauzális, és nem vezethető visszacsupán a GH hiányára. A kedvezőtlen mortalitásért az etiológia, az alkalmazott kezelés és az egyéb hypophysishor -mon-hiányok kezelésének nehézsége is felelős lehet. Mindazonáltal hypopituitarismus esetében optimális, a GH-pót-lást is magában foglaló hormonszubsztitúcióval az átlagpopulációéhoz közelítő mortalitás érhető el.Orv Hetil. 2023; 164(41): 1616?1627. (PDF) Unfavourable cardiovascular consequences of adult growth hormone deficiency. Available from: https://www.researchgate.net/publication/374733265_Unfavourable_cardiovascular_consequences_of_adult_growth_hormone_deficiency [accessed Oct 15 2023].
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 164 : 41 (2023), p. 1616-1627. -
További szerzők:	Borbásné Sebestyén Veronika (1990-) (biofizikus) Szelesné Árokszállási Andrea (1969-) (okleveles pedagógus) Erdei Annamária (1976-) (belgyógyász) Berta Eszter (1980-) (belgyógyász) Szabó Zoltán (1973-) (belgyógyász, kardiológus) Bodor Miklós (1969-) (belgyógyász, endokrinológus) Nagy Endre V. (1957-) (belgyógyász, endokrinológus) Somodi Sándor (1977-) (belgyógyász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: