Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM116255
Első szerző:
Szabó Renáta Krisztina
Cím:
A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata / Szabó Renáta Krisztina, Máth János, Sztancsik Veronika
Dátum:
2019
ISSN:
1419-872X
Megjegyzések:
Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban a reziliencia és proaktív coping összefüggéseit vizsgáltuk a kapunyitás mint modellkrízis helyzetében. A két pozitív pszichológiai jelenség kapcsolatára helyeztük a hangsúlyt, de a krízis megélésében játszott szerepüket is megvizsgáltuk. Schwarzer és Knoll (2003) elméletében a proaktív megküzdés olyan pozitív és jövőorientált megküzdési mód, ami a személyiség fejlesztését szolgálja. A reziliencia ezzel szemben a múltban bekövetkezett nehézségekkel való pozitív megküzdést jelenti, azaz hangsúlyosan a múltból ered, de hasonlóképpen a személyiség fejlődését, megerősödését teszi lehetővé. A fatal felnőttkor jellegzetes krízise a kapunyitási krízis, amit pozitívan befolyásolhat a pozitív pszichológiai erőforrások megléte vagy hiánya. Módszer: A kérdőíves vizsgálat középpontjában 18-28 év közötti egyetemi hallgatók álltak, akiknél bizonyítottan megjelenhet a kapunyitási krízis. A krízis megélésének súlyosságát vizsgáltuk a reziliencia és a proaktív megküzdés függvényében a Kapunyitási Pánik Kérdőív (QLC), a Connor-Davidson Reziliencia Skála (CD-RISC) és a Proaktív Megküzdés Kérdőív (PCI) Proaktív Megküzdés Skála segítségével. Emellett megvizsgáltuk, mennyiben van szó rokon jelenségekről, miben hasonlít és különbözik a két konstruktum. Eredmények: A vizsgált 185 fő válaszai alapján a reziliencia és a proaktív coping erős korrelációs kapcsolatban állnak. A krízis meglétét szintén befolyásolta a két jellemző magasszintje. Úgy tűnik, védőfaktorként fontos szerepük lehet az egyes normatív krízisekkel való megküzdésben. A reziliencia és a proaktív coping hasonló konstruktumnak bizonyultak a céltudatosság és az érzelmi regeneráció tekintetében. Következtetések: Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a vizsgált pozitív pszichológiai jelenségek nemcsak rokoni kapcsolatban vannak, hanem részben meg is feleltethetőek egymásnak. Emellett az eredmények alátámasztották azt is, hogy a krízisek megélésének mértéke függ a különböző megküzdési módoktól, készségektől, mentális egészségtől.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
kutatási jelentés
folyóiratcikk
reziliencia
proaktív coping
kapunyitási pánik
Megjelenés:
Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 4 (2019), p. 73-99. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Sztancsik Veronika (1977-) (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM067121
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
Szkizofréniával élők megbélyegzettségének mérése / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:
2017
ISSN:
1419-872X
Megjegyzések:
Háttér és célkitűzések: Az elmúlt évek kutatásai megerősítik, hogy az észlelt megbélyegzés rombolja a mentális betegek önbecsülését. Azonban az észlelt stigma nem azonos az önstigmával, nem magyarázza például a pszichiátriai betegek közötti nagy eltéréseket az önkép stigma miatti különböző mértékű változásában (Corrigan és mtsai, 2012). Bemutatjuk Corrigan és Watson (2002) négy lépcsős progresszív elméleti modelljét, mely a pszichiátriai betegséghez kapcsolódó önstigma szintjeit és különbségeit magyarázza. Módszer: Kipróbáltuk a fenti modellre épülő mérőeszköz (SSMIS-SF) első magyar fordítását 81 fős szkizofrénia vagy szkizoaffektív zavar diagnózissal élő mintán. Hierarchikus klaszter analízis segítségével vizsgáltuk az elméleti modell feltevéseit. Megvizsgáltuk továbbá az önstigma eredmények összefüggését a WHO Általános Jóllét Indexének értékeivel. Eredmények: Corrigan és munkatársai progresszív modellje - kis módosítással - igazolódni látszik. Az önstigma szintje és a jóllét mértéke a várható összefüggést mutatja. Következtetések: Kutatásunk olyan elővizsgálatnak tekinthető, mely bemutat egy, a mentális betegségek önstigmájának mérésére alkalmas, hazai validálásra és alkalmazásra érdemes eszközt és modellt. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a jóllétet negatívan befolyásoló önstigma megelőzése azzal kezdődhetne el, ha társadalmi, kulturális sztereotípiákon változtatnánk pozitív módon.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mentális betegség
önstigma
szkizofrénia
Megjelenés:
Alkalmazott Pszichológia 17 : 1 (2017), p. 41-57. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM066460
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
A "szkizofrénia" diagnózis jelentésének vizsgálata laikus vizsgálati személyek körében / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:
2015
ISSN:
1419-872X
Megjegyzések:
Háttér és célkitűzések: Vizsgálatunk a mentális betegségekkel járó megbélyegzés kutatásának alapjaként arra keresi a választ, mennyiben különbözik általában egy pszichiátriai beteg megítélése a szkizofrénia diagnózissal ellátott beteg megítélésétől, különös tekintettel a betegség okaira, kezelhetőségére és prognózisára, valamint veszélyességére vonatkozóan. Módszer: 167 önkéntes vizsgálati személy random módon került a két kísérleti csoportba, a független változóként használt "vignetta" elolvasása után válaszoltak kérdőívünkre. Eredmények: A szkizofrénia címke a genetikailag meghatározott, veleszületett idegfejlődési rendellenesség irányába mozdítja el a laikus oki vélekedéseket. Ugyanakkor a diagnózis nem változtat azon, hogy mennyien értenek egyet: kapcsolati vagy családi kommunikációs jellemzők játszhatnak szerepet a betegség kialakulásában. A szkizofrénia diagnózis a kezelési lehetőségek és prognózis tekintetében a gyógyszeres kezelésre szoruló, pszichoterápiával is kezelhető, ezek mellett javuló, de krónikus betegség képét inkább előhívja, mint a diagnózis nélküli leírás. Valószínűbb a diagnózis mellett a veszélyesség súlyosabb megítélése és ezzel összefüggésben a kevésbé pozitív személyiség-megítélés is. Következtetések: Használt módszereink alkalmasnak látszanak a diagnózis jelentésmódosító hatásának detektálására, a címke jelentésének leíró jellemzésére. Egy antistigma-program során hasonló módszerekkel mérhetőek lennének az intervenció előtti és utáni vélekedések, attribúciók különbségei.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mentális betegség
szkizofrénia
stigma
Megjelenés:
Alkalmazott Pszichológia 15 : 2 (2015), p. 73-85. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.