CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM084098
Első szerző:Bánszki László
Cím:Várandósok anaemiája a várandósgondozásban / Bánszki László, Kolozsvári László Róbert, Sikesdi Laura,Takács Zoltán, Simon Ildikó
Dátum:2020
Megjegyzések:Előzmények: A terhesség alatt jelentkező vérszegénység fontos közegészségügyi probléma világszerte. A WHO becslései szerint a világon a terhes nők több, mint felének esetében fordul elő a vérszegénységre utaló hemoglobinszint (<11,0 g/dl), prevalenciája a fejlett országokban 30% körüli, azonban a fejlődő országokban ennél magasabb arányban fordul elő, a várandós nők 40%-át érintheti. (WHO, 2016) A vas és más vitaminok iránti igény növekszik a terhesség élettani terhe miatt. Az étrend hiányosságai vagy fertőzés következtében az ilyen tápanyagok esetében képtelenség elérni az előírt szintet és ez vérszegénységet eredményez. Terhesség alatt az anaemia jelentős hatással van a magzat, valamint az anya egészségére. Célkitűzés: Célunk felmérni a várandós nők életmódját, annak érdekében, hogy azonosítani tudjunk olyan életmódbeli kockázatokat, amelyek esetében a megelőzés hatékony lehet. Így például a táplálkozási szokások javításával is csökkenthető az anémia mértéke. Alapvető demográfiai kérdések mellett többek közt a szociális helyzet, az életmódbeli szokások, a jelen terhesség tulajdonságai és egyéb a vérszegénységre kialakulását esetlegesen befolyásoló tényezők megismerésére koncentráltunk a kérdőív megtervezésekor. Módszerek: A kutatáshoz strukturált kérdőív készült, mely 21 zárt kérdést tartalmazott. A kérdőív kérdéseire a válaszokat anonim módon, az interneten (közösségi médiában) történő megosztás révén vettük fel. A beválasztási kritérium a fennálló várandós állapot volt, aminek szűrését oly módon is igyekeztünk biztosítani, hogy az online elérhető kérdőívet célirányosan várandós nőket tömörítő csoportokban tettük közzé. A várandós állapot feltételezi, hogy a felmérésben csak nők vettek részt. Földrajzi behatárolás nem történt, azonban tekintettel arra, hogy a kérdőív magyar nyelvű, kizárólag magyar nők vettek részt a felmérésben. A tervezett elemszám minimum 100 fő volt. A valós elemszám 113 fő lett. Értékelhetetlen kérdőívkitöltés nem történt, ugyanakkor néhány kérdés esetében a válaszadók egy elenyésző része nem válaszolt, melyet az értékelés során feltüntettünk. A felmérés 2019. szeptember hónapban zajlott. A kérdőívre adott válaszok eredményeit leíró statisztikai módszerek segítségével értékeltük, melynek alapján összefüggéseket kerestünk a vérszegénység és az életmódbeli jellegzetességek között. Eredmények: 1. Az alacsony bevételű háztartásokban élő nők többsége esetében diagnosztizáltak vérszegénységet 2. A napi 3 étkezésnél ritkábban étkező nők esetében gyakori a vérszegénység. 3. Kisebb arányban szednek a megkérdezett várandós nők vaspótló készítményt, mint ahányuknál ez indokolt lenne. 4. A megkérdezett nők többségénél kimutatták a vérszegénységet a terhesség beálltát követően. 5. A vérszegénységgel diagnosztizált várandós nőknek csak kis százaléka esetében vezethető vissza az állapot valamilyen vérképzőrendszeri alapbetegségre. Megbeszélés, konklúzió: Tekintettel arra, hogy világszinten milyen nagy arányban fordul elő a terhességi vérszegénység, illetve, hogy milyen súlyos, kezelés esetén elkerülhető szövődményeket eredményez a várandós nő és a magzat számára az állapot, szükséges figyelmet fordítani a terhesgondozás során a vérszegénység szűrésére és megfelelő kezelésére. A WHO ajánlása szerint terhesség alatt a vérszegénység diagnosztizálására az ajánlott módszer a teljes vérképvizsgálat. Önmagában ez csak a vörösvérsejtek csökkent számát mutatja ki, illetve, ha a vérképben más vér alkotóelemek esetében is eltérés mutatkozik, akkor feltételezni lehet vérképzőrendszeri megbetegedést. Ennek hiányában további vérvizsgálatokra van szükség (például ferritinszint, teljes vaskötő kapacitás), hogy el lehessen különíteni, mi okozza a vérszegénységet és ennek alapján lehetséges a megfelelő terápia kiválasztása is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
várandós
anémia
várandósgondozás
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 32-33. -
További szerzők:Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Sikesdi Laura Takács Zoltán Simon Ildikó
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM084096
Első szerző:Garbóczy Szabolcs
Cím:A háziorvosi praxisban megjelenő fejfájásos esetek és azok sürgősségi indikációjának felállítása / Garbóczy Szabolcs, Kolozsvári László Róbert
Dátum:2020
Megjegyzések:A hazai és nemzetközi háziorvosi gyakorlatban egyaránt igen magas arányban fordulnak a betegek fejfájás miatt orvoshoz. Mivel az idegrendszer a szervezet kifejezetten kényes és érzékeny része, hajlamosak vagyunk katasztrofizálni betegségeit, és többnek látni azokat, emiatt gyakoribb az indokoltnál a fejfájásos páciens sürgősségi ellátás felé történő referálása. Egy arra alkalmas protokollt, mely segíthetne eldönteni a háziorvos számára, hogy egy bizonyos tünetekkel jelentkező eset továbbküldésre érdemes-e, minden bizonnyal nagy örömmel venne a hazai családorvosi társadalom. A nemzetközi ajánlások alapján különböző veszélyre figyelmeztető és gyanújeleket tárgyaljuk át, melyek alapján a magasabb szintű ellátóegységek felé utalás vagy a saját kompetenciakörben történő ellátás eldöntése jelentősen könnyebb. Ezzel egy olyan eszközt kaphat a háziorvos, mely leveszi az ő és esetlegesen a másodlagos ellátó válláról a terhet, a betegeknek pedig megkönnyíti a bizalom kialakítását, lerövidíti a betegutakat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 41. -
További szerzők:Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM105937
Első szerző:Ilyés István (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Cím:A háziorvos graduális képzés, szakképzés és továbbképzés három évtizede Debrecenben / Ilyés István, Nánási Anna, Rurik Imre, Kolozsvári László
Dátum:2022
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 55 : 4 (2022), p. 145-149. -
További szerzők:Nánási Anna (1995-) (háziorvos) Rurik Imre (1953-) (háziorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, urológus) Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM084110
Első szerző:Kolozsvári László Róbert (háziorvos)
Cím:Tym (test your memory) kérdőív magyarországi adaptálása / Kolozsvári László Róbert
Dátum:2014
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
TYM
test your memory
demencia
Alheimer kór
enyhe kognitív zavar
Megjelenés:Medicus Universalis. - 47 : 1 (2014), p. 26-27. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM084093
Első szerző:Kolozsvári László Róbert (háziorvos)
Cím:Alapellátási hatásköri egyeztető dokumentum a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentett gasztroenterológiai betegek ellátásáról / Kolozsvári László Róbert, Kovács Erzsébet, Tamás Hajnalka
Dátum:2020
ISSN:0133-1973
Megjegyzések:A kiterjesztett alapellátás hatásköri listáját (AHL) a projekt keretein belül a nagy népegészségügyi jelentőségű témák szerint dolgozzuk fel hazai és nemzetközi irányelvek figyelembevételével. A gasztroenterológiai területen gyakoriságuk folytán az alábbi betegségek kerülnek kidolgozásra: a gyulladásos bélbetegségek (IBD) ? Crohn betegség és colitis ulcerosa, gastrooesophagealis reflux (GERD), valamint a pepticus fekélybetegség, illetve etiológiai jelentősége folytán a H. pylori infekció. A colorectalis carcinoma főként a daganatos fejezetben kerül ismertetésre, azonban. H határterületi kérdések kapcsán ezen munkadokumentumban is több szempontból említésre kerül. A coeliakia, jelentősége miatt szintén szerepel a dokumentumban. A gasztroenterológiai betegségekkel kapcsolatos tevékenységeket, ahogyan a többi szervrendszert feldolgozó hatásköri dokumentumokban is, 3 fő tevékenységi területen összegezzük, ezek a: Prevenciós szolgáltatások, Krónikus gondozás részeként nyújtandó szolgáltatások, és a Sürgősségi/akut ellátás részeként nyújtandó szolgáltatások. Ismertetjük az alapellátás szintjén elvégezhető, illetve az ott rendelhető diagnosztikus és terápiás tevékenységeket, feltüntetjük az orvosi és nem orvosi humán erőforrás igényt a szükséges kompetencia szintre vonatkozó javaslattal. Az eszközös, technológiai és finanszírozási feltételek szükségességét és fejlesztési igényét is jelezzük. Összességében a munkacsoport által elkészített és a szakmai társaság által jóváhagyott, véglegesített munkadokumentum meghatározza majd a beteg beutalásának helyes gyakorlatát, a szakellátásból szükséges információkat, valamint az egyéni háziorvosi praxisokban, praxisközösségekben elvégzendő/elvégezhető diagnosztikus és terápiás tevékenységek körét is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 45. -
További szerzők:Kovács Erzsébet Tamás Hajnalka
Pályázati támogatás:VEKOP-1.8.0
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM084095
Első szerző:Kolozsváriné Harsányi Szilvia (okleveles egészségpolitikai szakértő)
Cím:A háziorvosok akut stroke ellátásával kapcsolatos ismereteinek vizsgálata - Kvalitatív szöveg analízis / Harsányi Szilvia, Balogh Nándor, Kolozsvári László Róbert, Mézes László, Papp Csaba, Zsuga Judit
Dátum:2020
ISSN:0133-1973
Megjegyzések:KUTATÁS HÁTTERE A világ fejlett országaiban és hazánkban is a stroke a mortalitási és morbiditási statisztikákban kiemelkedő helyen szerepel és gazdasági terhe az összes betegség között az egyik legnagyobb. A stroke ellátásában jelentős mérföldkő volt a sürgősségi szemlélet megjelenése, melyet az akut szakaszban indikált rtPA kezelés hatásos alkalmazhatósága hívott életre. KUTATÁS CÉLJA Arra kerestük a választ, hogy alkalmazzák-e a sürgősségi szemlélet a háziorvosok a gyakorlatban, azaz megjelenik-e az orvos-beteg kommunikációban a sürgősség (időablak) és a thrombolysis szükségessége. MÓDSZEREK Felmérésünk során demográfiai adatokat és 2 nagy, klinikai relevanciával bíró esettel kapcsolatos gyakorlatot vizsgáltunk, felügyelt önkitöltős módszerrel. A kérdőívekkel háziorvosok és háziorvos-rezidens képzésben résztvevő orvosok cerebrovaszkuláris megbetegedéssel kapcsolatos szóhasználatán keresztül elemeztük az ismereteket, és a szokásos gyakorlatot. Az adatokat STATA program segítségével dolgoztuk fel, többszörös logisztikus regresszióval és a modellek illeszkedését Hosmer-Lemeshow teszttel ellenőriztük. EREDMÉNYEK A kérdőívet kitöltők medián életkora 49 (IKT 34; 62) év volt, közülük 69 nő, a kitöltők munkában töltött éveinek száma (medián) 14,5 (IKT 2, 22,5) év volt. 98 főnek volt családorvosi szakvizsgája, 59 főnek volt további szakvizsgája. A modell illeszkedése megfelelő volt (p= 0,48). Az időablakon kívül eső betegek értékelése során a helyes diagnózis adása szempontjából meghatározó jelentőségű volt a praxis földrajzi elhelyezkedése (EH: 1,11, 95% KI: 0,62; 2,15, p=0,038, modell illeszkedése p=0,22). A betegekkel történő kommunikáció tekintetében mindkét esetben azt találtuk, hogy az életkor előrehaladtával csökkent annak az esélye, hogy a diagnózissal összhangban álljon a betegkommunikáció (1. eset modellje alapján, EH: 0,04; 95% KI: 0,02; 0,08 p=0,001; 2. eset modellje alapján, EH: 0,14; 95%KI: 0,02; 0,25 p=0,02). A modellek illeszkedése mindkét esetben megfelelő volt (1. modell p=0,41; második modell p=0,09). KONKLÚZIÓ Az általunk vizsgált háziorvosok esetén az irányelvben megfogalmazott sürgősségi szemlélet megjelenik a gyakorlatban. Ennek eredményét jelentősen növelheti, ha célzott képzések is támogatják a folyamatok újra szabályozását. TÁMOGATÁS: GINOP-2.3.2-15-2016-00005, EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 45. -
További szerzők:Balogh Nándor Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Mézes László (DE Kancellária) Papp Csaba (1966-) (aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos) Zsuga Judit (1973-) (neurológus, pszichoterapeuta, egészségügyi szakmanager)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM084094
Első szerző:Magócs Éva
Cím:A "Teszteld" a memóriád!" (TYM-HUN) szűrőteszt használata az alapellátásban / Magócs Éva, Garbóczy Szabolcs, Kolozsvári László Róbert, Harsányi Szilvia, Szőllősi Gergő József, Égerházi Anikó
Dátum:2020
ISSN:0133-1973
Megjegyzések:Az Alzheimer kór (AK) rendkívül jelentős népegészségügyi súllyal bíró megbetegedés, mely egyaránt fokozott terhet ró a családra és a háziorvosi ellátásra. A várható élettartam növekedésével a betegek száma nő, a korai diagnózis ad lehetőséget az időben elkezdett kezelésre. Az enyhe kognitív zavar (EKZ) egyes formái nagyobb kockázatot jelentenek az AK kialakulására. Az EKZ felismerésére használható a Test Your Memory (TYM), melynek magyar változata (TYM-HUN) AK szűrésére validált. Célunk a TYM-HUN teszt gyakorlati alkalmazása volt EKZ-ban. A vizsgálatba 25 EKZ-ban szenvedő beteg (átlagéletkor:74,84 ?6,22 év, nő/ffi: 19/6) és 25 kontroll személy (átlagéletkor:71,32?7,69 év, nő/ffi: 17/8) került bevonásra. A Beck-féle kérdőívvel a depresszió, MMSE teszttel a demencia került kizárásra. Vizsgálatunk során a TYM-HUN és az ADAS-Cog skála diagnosztikus értékét hasonlítottuk össze EKZ-ban, melyhez Spearman korrelációs koefficienseket, Mann-Whitney tesztet és többváltozós logisztikus regressziós modellt alkalmaztuk. A TYM-HUN (beteg=39,52?5,73/50; kontroll=47,40?1,68/50) és az MMSE (beteg=26,32?2,98/30, kontroll=29,04?1,06/30) teszteken elért pontszámok átlagértékét illetően szignifikáns különbséget találtunk (p<0,001) a betegek és kontrollok között. A TYM-HUN pontok erős korrelációt mutattak az MMSE (?=0,626; p<0,001) és az ADAS-Cog pontszámaival (?=-0,723; p<0,001). A többváltozós logisztikus regresszió korra, nemre és iskolázottságra történő korrigálása során a TYM-HUN 1 pontszámmal történő növekedése esetén 79% eséllyel csökkent annak a valószínűsége, hogy a tesztet kitöltő személy enyhe kognitív zavarban szenvedjen (OR=0,21, p=0,005). A TYM-HUN rövid, önkitöltős kognitív teszt, amely elvégzése nem igényel speciális képzettséget. Könnyen elérhető szűrővizsgálati lehetőséget biztosíthat az EKZ felismerésében az alapellátásban, mely alapján időben a megfelelő szakellátóhoz irányítható az érintett beteg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 45. -
További szerzők:Garbóczy Szabolcs (1989-) Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Kolozsváriné Harsányi Szilvia (1983-) (okleveles egészségpolitikai szakértő) Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Égerházi Anikó (1957-) (neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM084097
Első szerző:Rekenyi Viktor (orvos)
Cím:Elhízással kapcsolatos tudás és attitűd felmérése ötödéves orvostanhallgatók körében / Rekenyi Viktor, Szőllősi Gergő József, Kolozsvári László Róbert
Dátum:2020
Megjegyzések:Az elhízás világszerte jelentős népegészségügyi probléma az iparilag fejlett országokban. A velejáró, tartós kezelést igénylő társbetegségek és súlyos szövődmények gondozása helyett a betegség kialakulásának megelőzésére kellene az egészségügyi alapellátásnak nagyobb figyelmet fordítania, amihez elengedhetetlen az ellátásban résztvevő szakemberek megfelelő képzettsége és hozzáállása. Vizsgálatunk célja az ötödéves orvostanhallgatók tudásának és attitűdjének felmérése volt az elhízással kapcsolatban. A felmérés adatfelvétele 2019. november 1. és 31. között történt meg papír alapú kérdőívek segítségével a Debreceni Egyetem ötödéves orvostanhallgatói részvételével. A kérdőív 17 demográfiai kérdést tartalmazott,18 kérdést az elhízással kapcsolatos tudásról és 2 kérdést az attitűdről. Az általunk feldolgozott adatbázisban az utóbbi két részhez az ?Obesity Knowledge among Final-Year Medical Students in Norway" című kutatás szolgált alapul, amely norvég végzős orvostanhallgatók körében mérte fel a tudást és attitűdöt. A felmérésben 138 fő vett részt, akik a 18 kérdésből átlagosan 8 kérdésre tudták a helyes választ, így a teszt 46%-át érték el a 226 norvég végzős orvostanhallgató 60%-os teljesítményével szemben. A legkevesebbet elért eredmény 16,7%, a legtöbb pedig 72,2% lett. Többségük bízik az egyetemi oktatás során szerzett ismereteiben, és úgy gondolja, hogy tudja, hogyan kell kezelni az elhízott betegeket (41%), viszont majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy csak a társbetegségeket képesek kezelni, az életmódi problémák komplexitását nem (38%). Előbbiek 18,3%-ot%-ot, utóbbiak 17,9%-ot értek el átlagosan. Nagyobbrészt (42%) kötelességüknek érzik a súlyproblémák megbeszélését a pácienssel, de szerintük a hosszú távú követés és gyakori konzultáció meghaladja a kapacitásukat. Ők 19,7%-ot értek el átlagosan. Az ötödéves magyar orvostanhallgatók inadekvát tudást tanúsítanak az elhízás és annak kezelése terén, az egyéni különbségek is nagyok az egyetemi oktatás során szerzett ismeretek kapcsán. Az eredmények alapján az oktatásnak érdemesebb lenne nagyobb hangsúlyt fektetnie a preventív ismeretek terjesztésében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 49. -
További szerzők:Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1