Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM084107
Első szerző:	Papp Edina
Cím:	A magyar háziorvosok attitüdje, diagnosztikus és terápiás szokásai a demencia ellátásban / Edina Papp, Szilvia Heim , János Kálmán, Magdolna Pákáski, Kázmér Karádi, Ferenc Hajnal, László Kolozsvári
Dátum:	2016
Megjegyzések:	Bevezető A neurokognitív zavarok (NKZ) alapellátásban történ♯o felismerésének javítása a demencia ellátás egyik fontos része. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, az első lépés, hogy képet kapjunk a hazai demencia alapellátás jelenlegi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos háziorvosi elképzelésekr♯ol. A vizsgálat célja megismerni a demencia alapellátás jelenlegi gyakorlatát, a magyar háziorvosok demencia ellátással kapcsolatos attitüdjét, elképzeléseiket, elvárásaikat, a memória szakambulanciákkal való kapcsolatukat; valamint felmérni a demenciával kapcsolatos ismereteiket. Módszer A vizsgálatban 402 magyar háziorvos vett részt. Önálló kérdőívet állítottunk össze, melyek a demencia sz©uréssel, beutalással, diagnosztikus és terápiás szokásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Eredmények A háziorvosok nagy része sajnálatot, tehetetlenséget és bizonytalanságot érez Alzheimer betegeikkel szemben. A háziorvosok a demens betegek kezelését nehéznek, kihívást jelent♯onek és komplex feladatnak tekintik. A válaszadók 63%-a észleli a NKZ aluldiagnosztizáltságát, s 50%-uk az alapellátás részének tartja a demencia gondozását. Bár a rendelkezésre álló sz©ur♯o-diagnosztikai eszközöket ismerik, csupán kis részük használja ♯oket. Mégis közel 90%-uk egyetért azzal, hogy a kognitív funkciók sz©urése fontos az alapellátásban, s 70%-uk véli úgy, hogy a demencia sz©urés megvalósítható praxisában. A háziorvosok fele számol be a memória szakrendelésekkel való kapcsolat hiányáról. A magyar háziorvosok véleménye szerint ahhoz, hogy a demencia sz©urés fejleszthet♯o legyen az alapellátásban, több betegre fordított id♯ore valamint gyorsan felvehet♯o sz©ur♯oeszközökre van szükség. Fontos szempont, hogy a válaszadó háziorvosok 80%-a nem vett részt NKZ-ral kapcsolatos képzésen az elmúlt 2 évben. Következtetés A WHO jelentése szerint a következ♯o évtizedekben a NKZ prioritásának fokozódnia kellene az egészségügyi ellátásban. A háziorvosok kapuőr funkciója miatt szerepük megnő ebben a folyamatban. Ezért a háziorvosok képzése valamint a memória szakrendeléssel való kapcsolatának erősítése kiemelt figyelmet érdemel.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok előadáskivonat könyvrészlet demencia háziorvos
Megjelenés:	31th International Conference of Alzheimer's Disease International : Abstract Book. - p. 145
További szerzők:	Heim Szilvia Kálmán János Pákáski Magdolna Karádi Kázmér Hajnal Ferenc Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos)
Pályázati támogatás:	Hungarian National Research Fund: A/2-11-1-2012-0001 ♭National Excellence Program'. Egyéb Magyar Nemzeti Kutatási Alap támogatta: A/2-11-1-2012-0001 ♭Nemzeti Kiválóság Program Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM084106
Első szerző:	Papp Edina
Cím:	Dementia screening: concepts of Hungarian general practitioners / Edina Papp, Magdolna Pákáski, Szilvia Heim, Ferenc Hajnal, László Kolozsvári, Kázmér Karádi, János Kálmán
Dátum:	2016
Megjegyzések:	Abstract: Background: Improvement of recognition of neurocognitive disorders (NCD) by general practitioners (GPs) is an important element of dementia care. In order to increase the effectiveness of GPs in the diagnosis of NCDs the first task is to learn their general views on the current state of dementia care and assessing their knowledge of the available screening tools. Therefore the aims of this study were to analyse the practices, the concepts and expectations of Hungarian GPs about dementia screening and screening tools; to assess their knowledge of NCDs and the availability of specialised dementia services for primary care. Methods: A questionnaire was locally developed which included questions about dementia screening, the referral habits and the diagnosis and therapy of NCDs. The characteristics of the family doctor district were also asked. The survey was completed by 128 Hungarian GPs anonimously. 25% coming from rural and 75% from non-rural. Results: 65% of the respondents realize the underdiagnosis of NCDs and 50% of them consider dementia management as the part of primary care. Almost 90% of interviewed GPs agree that screening of cognitive functions is important in primary care. 70% of respondents agree that dementia screening is feasible in his/her practice and 80% of them are willing to use early dementia screening tools. However, 50% of asked GPs didn't hear about mild cognitive impairment. GPs were more likely to prefer paper-pencil, self-completition screening tools, that takes 5 minutes and contains informations from relatives. One third of the respondent reported the lack of relationship with dementia specialist. According to the opinion of Hungarian GPs, more time spent with patients and rapidly performed dementia screening tools are needed in order to improve dementia screening in primary care. Increasing the number of specialized assistants or available facilities are less important. Conclusions: Hungarian GPs have only some special expertise in both dementia management and screening of NCDs. Therefore they need more professional training to acquire proficiency in the use of routine screening tools. Additionally, stronger contact with dementia specialists would be important.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok előadáskivonat könyvrészlet dementia management primary care attitude
Megjelenés:	31th International Conference of Alzheimer's Disease International : Abstract Book. - p. 228
További szerzők:	Pákáski Magdolna Heim Szilvia Hajnal Ferenc Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Karádi Kázmér Kálmán János
Pályázati támogatás:	Hungarian National Research Fund: A/2-11-1-2012-0001 ♭National Excellence Program'. Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: