CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM060228
Első szerző:Karancsi Lajos Gábor (agrármérnök)
Cím:Hibridspecifikus tápanyagellátás vizsgálata kukoricánál csernozjom talajon / Karancsi Lajos Gábor, Dóka Lajos Fülöp, Pepó Péter
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Növekvő műtrágyadózisok hatását vizsgáltuk 2011-ben nyolc különböző kukorica hibrid (SY Ondina, NK Kansas, NK Lucius, NK Octet, NK Thermo, SY Flovita, SY Brillio, NX 47279) termésére. A terméseredményekből megállapítható, hogy a kontroll kezeléshez képest az eltérő tápanyagszinteken jelentős termésnövekedés következett be (2000-5800 kg ha-1).A kísérlet eredményeiből arra a következtetésre jutottunk, hogy optimálisnak tekinthető a vizsgált hibridek szempontjából a 120 kg N + PK. Ebben a trágyakezelésben kaptuk a legnagyobb terméseredményt a különböző genotípusú hibridektől (14475 kg ha-1 ? 15963 kg ha-1). A kontroll és az optimális tápanyagszint összehasonlításából bebizonyosodott a műtrágyázás termésnövelő hatása, illetve az, hogy a hibridek különbözőképpen reagálnak az emelkedő trágyaadagokra. A kontroll kezelésben a legjobbnak az NK Thermo (11917 kg ha-1) és az NX 47279 (11617 kg ha-1) hibridek bizonyultak. Az optimális tápanyagszinten az SY Brillio (15876 kg ha-1) és az NX 47279 (15963 kg ha-1) hibridek adták a legnagyobb termést. Összességében az NX 47279 hibridről megállapítható, hogy a trágyakezelésekben magas és stabil terméseredményeket adott. Az 1 kg műtrágya hatóanyagra jutó terméstöbblet alakulását vizsgálva bebizonyosodott, hogy az SY Flovita (45,43 kg ha-1), az SY Brillio (44,47 kg ha-1) és az NX 47279 (42,33 kg ha-1) hibridek alacsony tápanyagellátásra is jól reagáltak. A kontroll kezelésben a hibridek átlagos vízhasznosítása lényegesen kisebb (35,2 kg mm-1) volt, mint az optimális (N120 + PK) műtrágya kezelésben (48,9 kg mm-1). A hibridek vízhasznosításában genotípusok között hibridspecifikus különbségeket lehetett megállapítani.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Kukorica
Hibrid
tápanyagszint
Termés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 48 (2012), p. 91-95. -
További szerzők:Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM036078
Első szerző:Karancsi Lajos Gábor (agrármérnök)
Cím:Study of the effect of fertilization of maize (Zea mays L.) in crop years with different water-supply / Karancsi Lajos Gábor, Pepó Péter
Dátum:2012
Megjegyzések:We examined nutrient reaction of maize hybrid SY Flovita on chernozem soil in 2010, 2011 in a long-term experiment. We studied the crop yield on six different nutrient levels (control, N30+PK, N60+PK, N90+PK, N120+PK, N150+PK). We determined that in 2010 the average yield values were between 9053 kg ha-1?11642 kg ha-1, while in 2011 they were between 10746 kg ha-1?15296 kg ha-1. In 2010, which was a year with beneficial water supply and less heat units we experienced maximum yield on N90+PK nutrient level, while in 2011, a year with average water supply and more heat units, on the N120+PK nutrient level. The study of extra yield per 1kg NPK fertilizer showed that largest yield increases were realized on N30+PK nutrient level the control treatment in both years (21.3 kg in 2010 and 45.4 kg in 2011). The yield increases decreased with the increase of nutrient levels (on N60+PK nutrient level, 7.4kg in 2010, 4.8 kg in 2011). From the examination of the hybrid's water utilization it can be concluded that in the different fertilizer treatments the water utilization in 2010 was worse than in 2011. The smallest crop yields per 1mm rainfall were experienced in the control treatment (15.3 kg mm-1 in 2010, 34.2 kg mm-1 in 2011), while the maximum yield (19.7 kg mm-1) was obtained on N90+PK level in 2010 and on N120+PK level in 2011 (48.7 kg mm-1). In both years water utilization of maize was better in Nopt.+PK treatment compared to the control treatment.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
yield
maize
crop year
fertilization
Megjelenés:Növénytermelés. - 61 : Suppl. (2012), p. 89-92. -
További szerzők:Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM090451
Első szerző:Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:Effect of fertilization on the NPK uptake of different maize (Zea mays L.) genotypes / Pepó Péter, Karancsi Lajos Gábor
Dátum:2017
ISSN:0133-3720 1788-9170
Megjegyzések:In 2013 and 2014, the N, P and K contents of the aboveground phytomass and grain yield of maize hybrids (P 9494, SY Afinity) were examined, as well as the different amounts of N, P and K (kg ha?1) uptake at different nutrient levels (control, N90+PK, N150+PK), on calcareous chernozem soil in Eastern Hungary (47?33' N, 21?27' E). Our experimental findings proved that as a result of fertilization, the macronutrient (N, P, K) content of the maize hybrids significantly increased in both years in the vegetative and generative plant parts. In the control, the maize hybrids gave high yields (from 10.2 to 11.3 t ha?1 in 2013, and 11.3?14.6 t ha?1 in 2014), and the surpluses due to fertilization varied between 3.2 and 5.0 t ha?1 (2013) and 2.9 and 3.1 t ha?1 (2014). The experimental results proved that fertiliser dosage, genotype and crop year each influenced the NPK utilisation of the fertiliser applied. With increasing doses of fertiliser, NPK utilization deteriorated. In both years, the SY Afinity gave a better N-utilization than the P 9494 hybrid. P- and K-utilization were significantly affected by the year. N-utilization varied from 49.8 to 97.6%, P-utilization varied from 17.1 to 47.7%, and K-utilization from 26.7 to 79.7%; in 2013, and the utilization values were 70.9 to 96.8%, 11.6 to 23.3%, and 30.4 to 62.0% in 2014, respectively.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
maize
genotype
fertilisers
NPK uptake
NPK utilization
Megjelenés:Cereal Research Communications. - 45 : 4 (2017), p. 699-710. -
További szerzők:Karancsi Lajos Gábor (1984-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM060268
Első szerző:Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:Néhány agrotechnikai tényező hatása a borsó (Pisum sativum L.) termésére / Pepó Péter, Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Karancsi Lajos Gábor, Vad Attila
Dátum:2015
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Polifaktoriális tartamkísérletben csernozjom talajon vizsgáltuk az évjárat és bizonyos agrotechnikai elemek (vetésidő, trágyázás, öntözés) hatását és kölcsönhatását a borsó termésére. A vizsgálatokat 2011., 2012. és 2014. években végeztük. Kutatásaink azt bizonyították, hogy azok a kedvező évjáratok a borsó termesztése szempontjából, amelyekben a tenyészidő előtti hónapok (október-február) csapadéka 200 mm, a május-június csapadéka pedig 60-80 mm/hó között változik. Vizsgálati eredményeink szerint a legfontosabb agrotechnikai elem a vetésidő. A korai (március közepi) vetésidőben a borsó maximális termése 4400-5200 kg ha-1, késői vetésidőben (április közepi) pedig 3000-4000 kg ha-1 között változott évjárattól függően. A borsó vízhasznosítása (WUE) a 2011. évben 14,5-25,0 kg mm-1, a 2012. évben 19,6-20,5 kg mm-1, a 2014. évben pedig 13,3-28,2 kg mm-1 volt. A kései vetésidő és a hiányos tápanyagellátás rontotta a borsó WUE értékeit. A borsó öntözési terméstöbblete 160-1200 kg ha-1 között változott vetésidőtől és trágyakezeléstől függően (2011. év). Szoros kölcsönhatást mutattunk ki a víz- és tápanyagellátás között a borsó termesztésben.A trágyázás termésnövelő hatása relatíve mérsékelt volt a borsó esetében (700-1500 kg ha-1 terméstöbblet) és a terméstöbbletet az évjárat nem befolyásolta. Az évjárat jelentősen módosította viszont a borsó optimális N+PK adagját (2011-ben N140 +PK, 2012-ben N105 +PK, 2014-ben N70 +PK), valamint a trágyázás hatékonyságát (1 kg NPK-ra jutó termés 9-12 kg, 17-19 kg és 17-24 kg között változott a 2011., 2012. és 2014. években az Nopt +PK kezelésekben).Kutatásaink azt bizonyították, hogy a legfontosabb agrotechnikai elem, a vetésidő termésre gyakorolt negatív hatását (késői vetésidő) megfelelő tápanyag- és vízellátással részben kompenzálni lehetett. Optimalizált agrotechnikával csernozjom talajon 4,0-5,0 t ha-1 borsó termések biztonsággal realizálhatók az évjáratok jelentős részében.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 64 : 1 (2015), p. 77-95. -
További szerzők:Dóka Lajos Fülöp (1979-) (agrármérnök) Szabó András (1978-) (agrármérnök) Karancsi Lajos Gábor (1984-) (agrármérnök) Vad Attila (1981-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM060267
Első szerző:Pepó Péter (agrármérnök)
Cím:New results of nutrient utilization and response of maize (Zea mays L.) hybrids / Péter Pepó, Lajos Gábor Karancsi
Dátum:2014
ISSN:2064-7816
Megjegyzések:In a long-term experiment, the fertilizer response of 10 maize hybrids of different genotypes was studied onchernozem soil in a favourable year. The yields of the hybrids varied between 9500 and 18600 kg ha-1 dependingupon the fertilizer treatment and the genotype. The excellent nutrient and water management of the chernozem soil was proved by the high yield (9500 - 14600 kg ha-1) obtained in the control. Even in such a good soil, the maizehybrids demanded fertilization and responded to it with a high yield increasement (3200 - 6500 kg ha-1). Fromamong the tested hybrids, 8 hybrids gave the highest yield in the N120+PK treatment, while 2 hybrids reached theirmaximum yield in the N150+PK fertilizer treatment (13500 - 18600 kg ha-1 depending upon the hybrid). The water30.35 kg mm-1, while it increased to 42.22 kg mm-1 at the optimum fertilizer dosage (N120+PK). The natural nutrientutilization ability (yield in the control treatment) and the yield obtained at the optimum fertilizer dosage (N120+PKand N150+PK) were used in a special coordinate system.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Maize
Yield
Fertilisation
water utilization
nutrient efficiency
Megjelenés:Columella Journal of Agricultural and Environmental Sciences. - 1 : 2 (2014), p. 87-93. -
További szerzők:Karancsi Lajos Gábor (1984-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.