CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM107557
Első szerző:Lenner Ádám (természetvédelmi mérnök)
Cím:Changes in the relationship between Hungarian Grey cows (Bos primigenius taurus hungaricus) and their calves in the period from calving to four months of age / Ádám Lenner, Péter Ragán, István Komlósi
Dátum:2022
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:The ability of cows to care for their offsprings is a very important trait concerning beef cattle. Maternal instincts are highly influenced by breed, specific cow, and social and rearing environment. In 2020, at the Szamárháti farm of the Tiszatáj Public Foundation, we selected 15 dam-calf pairs and studied them for four months from the birth of the calves. We grouped calf-rearing behaviors according to strength and analyzed the related changes during the program. At the beginning of the relationship, "standing close to each other" (53%) and "suckling" (24%) characterized the pairs. After the first month, "standing or lying separated" grew by 69%, and "vocalization" by both an imals fell by 66%. Even though the daily frequency of suckling decreased by 34% as the calves grew older, it remained a typical element of the relationship. Over time, the bond between the animals gradually weakened. This natural process of separation takes a month to complete.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
behavior
Hungarian Grey cattle
offspring care
dam
animal welfare
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 2022 : 1 (2022), p. 85-90. -
További szerzők:Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök) Komlósi István (1960-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP-VEKOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM097783
Első szerző:Lenner Ádám (természetvédelmi mérnök)
Cím:Study of changes in the strength of connection between grey cattle cows and their offspring after weaning / Lenner Ádám, Ragán Péter, Komlósi István
Dátum:2021
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:It is important to minimize stress for cattle because of animal welfare and profitability. This study aims to reveal how long after abrupt weaning the cow and her offspring show a need to rebuild the connection if physical barriers are removed and distances disappear. The research was carried out on Szamárhát Farm owned by the Tiszatáj Foundation, Hungary. In the autumn of 2019, thirty-one calves were weaned, randomly selected from 81 grey cattle cows' offspring. The oldest calf was 10 months old, while the youngest one was 6 months old on the day of weaning. They were divided into three groups and reunited with the cows during the first, third, and fifth weeks after weaning. Each reunion happened in the early afternoon and the cow and her offspring spent 24 hours together again. The formation and the strength of the connection were recorded for an hour three times during this period, first in the afternoon, then in the morning, and the next afternoon. It can be seen that both parties showed the need to form the connection during the first week after weaning because the bond made between them was obvious in a short time. The connections proved to be strong. However, neither the cows nor their offsprings showed any intention to form strong connections in the third and fifth weeks. In the majority of the cases, no connection was formed.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
behavior
attachment
Hungarian grey cattle
offspring care
animal welfare
stress
dam
weaning
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 2021-1 (2021), p. 129-136. -
További szerzők:Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök) Komlósi István (1960-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP- 16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM062629
Első szerző:Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Fejlesztési lehetőségek a tartamkísérletek térbeli adatainak tárolására és ábrázolására / Ragán Péter
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az öntözés, a tápanyag hasznosulás, az évjárathatás és a klímaváltozás hatásainak elemzésére szükség van tartamkísérletekre, melyekkel vizsgálható mindez. Azonban a tartamkísérleten belül az egyes parcellához tartozó adatok térbeli megjelenítésére is szükség lehet akár a talaj heterogenitás vizsgálat, akár prezentáció céljából. Ez a cikk segítséget kíván nyújtani tartamkísérletekkel foglalkozó kutatóknak a kísérletben mért adatok térbeli tárolására és megjelenítésére.GPS segítségével felvételeztem a kísérletben lévő parcella körvonalakat, majd Quantum GIS segítségével készítettem a térinformatikai adatbázist. A már meglévő statisztikai adatbázishoz a szűrő szkript R statisztikai környezetben RStudio grafikus felület segítségével készítettem. A cikkben ismertetett szkript segítségével a QGIS adatbeviteli felületét megkerülve nagymennyiségű adat csatolható az egyes parcella körvonalakhoz, valamint az alap statisztikához használt adatbázis elkészítésén kívül nincs szükség külön adatbevitelre. A létrehozott térinformatikai adatbázis számos módon felhasználható, exportálható KML formátumba, amely Google Earth segítségével jeleníthető meg. Lehetőség van az exportált KML fájlok megjelenítésre a Google Drive-on a Google My Maps alkalmazásba való importálásra, ahol egy böngésző segítségével megjeleníthető a térkép. A Google Drive segítségével akár a kutatócsoporton belül megoszthatóak ezek a térképek, valamint ezen felül még a körvonalak is szerkeszthetők és lehetőség van az attribútum táblán belül már létező üres oszlopok mérési adatokkal történő feltöltésére is. A Quantum GIS-ben készített eredmény térképet prezentációs célra használhatjuk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Quantum GIS
Tartamkísérlet
R programnyelv
Rstudio
térbeli adattárolás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 68 (2016), p. 81-86. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM056873
Első szerző:Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Vizualizációs technikák alkalmazhatósága a mezőgazdaságban / Ragán Péter, Bakó Károly István, Dövényi-Nagy Tamás
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Jelen cikkünk egy olyan dinamikus térképi ábrázolási módszert mutat be, amely rugalmas paraméterezhetőségének, webes publikációjának és a felhasznált szoftverek ingyenességének köszönhetően többfelhasználós környezetben rugalmas, látványos és költséghatékony lehetőséget teremt a térbeli adatok ábrázolására és bemutatására.Az adatbázisszerver feladatait és a processzor feldolgozását egy ASUS WL-500 G Premium v2-es router és egy 80 GB tárkapacitású merevlemez látta el. Az adatbázis a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Látóképi Kísérleti Telepén beállított nitrogén műtrágyázási kísérlet mért adatait tartalmazza. A tesztek azt mutatták, hogy a routeren lefuttatott processzor generálási ideje nem növekedettjelentős mértékben. így az általunk megvalósított konfiguráció alkalmas olyan felhasználóknak, akik nem kívánnak nagy és költséges szerverbe befektetni, de adataikat mégis gyorsan és könnyen szeretnék megjeleníteni és bárhonnan elérni.A rendelkezésre álló adatok nem voltak adatbázisba rendezve, az adatok rendezését a Quantum GIS segítségével valósítottuk meg úgy, hogy az adatbázis-szerkezet a várható felhasználási területek számára optimális legyen, illetve a majdani futási sebességeket is szem előtt tartottuk.Az adatbázis adatainak feldolgozására készült processzor PHP nyelven íródott. A processzor alapvető szerepe, hogy az adatbázis adatai alapján futásidőben egy megjelenítésre alkalmas KML-fájlt állít elő, melyet adott térképi kliens (pl. Google Earth) képes megjeleníteni.Az elkészült alkalmazás segítségével változatos módon ábrázolhatók földrajzi objektumokhoz köthető információk az adatbázisban tárolt, vagy a processzor által kalkulált értékek térképi felületen 2D vagy 3D módon.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
GIS, KML
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 95-98. -
További szerzők:Bakó Károly István (1986-) (agrármérnök) Dövényi-Nagy Tamás (1977-) (ügyvivő szakértő, agrár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM056875
Első szerző:Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:The impacts of spring basal and side dressing on maize yield / Ragán Péter
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A kukorica terméspotenciálja nagyon magas, Tollenaar (1983) szerint 25 t/ha (abszolút száraz termés), ami a gabonafélék közül a legnagyobb. Annak érdekében, hogy ezt a kiemelkedő terméspotenciált maximálisan ki tudjuk használni számos agrotechnikai tényező közül kiemeltjelentőségű a megfelelő tápanyag-visszapótlás.A kutatás célja az alap- és fejtrágyázásként kijuttatott nitrogén műtrágya hatásának vizsgálata a termés mennyiségének alakulására.A méréseket a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Látóképi Kísérleti Telepén (47? 33' É, 21? 26' K, 111 m), mély humuszos ré-tegű középkötött alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított kísérletben 2011, 2012 és 2013-ban végeztük. A kísérlet kétszeresen osztott parcellás (split-split-plot) elrendezésű, kétismétléses.A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a kukorica tápanyag-felhasználása nagymértékben függ a talajban elraktározott vízmennyiségétől. A kukoricanövény fejlődése szempontjából a vízellátottság tekintetében nem annyira a csapadék mennyisége, mint annak tenyészidőszak alatti eloszlása volt a meghatározó. Ezt bizonyítja, hogy a három vizsgált év közül 2012-ben, amikor a tenyészidőszakban lehullott ? kedvezőbb eloszlású ? mindössze 276 mm csapadék javította a tápanyagok felvehetőségét, ebben az évben volt a főátlag a legnagyobb(14,394 t/ha).A tavaszi alaptrágyázás mindhárom évben jól segítette a kukorica fejlődését még a tápanyagokkal jól ellátott csernozjom talajon is. A fejtrágyázás hatása ugyan a termésnövekedésben nem mutatkozott meg, de a környezeti tényezők okozta stresszhatásokat azonban általuk mérsékelni lehetett. Összefoglalva, a kukorica különböző fejlődési szakaszaihoz igazodó tápanyagellátás használatával előnyösen befolyásolhatjuka kukoricatermesztés eredményességét.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kukorica
alap- és fejtrágyázás
évjárat
maize
basal and side dressing
crop year
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 59 (2014), p. 83-86. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM053038
Első szerző:Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Az eltérő vetésidővel összefüggő környezeti változások hatása a kukorica termésére / Ragán Péter, Bakó Károly István, Sedlák Gergő
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Három különböző genotípusú debreceni kukoricahibridet (Debreceni 285, Debreceni 377 és a Debreceni 382) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérlet 2 évében (2009-2010) arra kerestük a választ, hogy hogyan reagálnak a debreceni hibridek az eltérő vetésidőre, milyen hatással van a termésre a korai, optimális és késői vetés.A kiegyenlített talaj- és léghőmérséklet 2009-ben egyenletes kelést eredményezett. Ezzel szemben 2010-ben az április elejei alacsony hőmérséklet és a május közepei lehűlés elhúzódó kelést okozott.A betakarításkori szemnedvesség-tartalom, valamint a termésadatok nagy évjárathatást mutattak. 2010-ben 2009-hez viszonyítva jelentősen kevesebb (1,664 t/ha) volt a termés, lényegesen nagyobb (34%) szemnedvességgel.2009-ben a korai vetés terméscsökkenést (P<0,05) eredményezett, azonban a betakarításkori szemnedvességet lényegesen csökkentve (P<0,05). A késői vetés kismértékben ugyan növelte a termést (nem szignifikáns), azonban a betakarításkori szemnedvesség-tartalom 9,2%-kal nőtt. 2010-ben az optimális vetésidő bizonyult a legjobbnak a termésmennyiség szempontjából, ez azonban nem volt szignifikáns különbség a korai és a késői vetéshez viszonyítva. A betakarításkori szemnedvesség-tartalom erőteljesen növekedett (13,3%).A Debreceni 382 kukoricahibrid mindkét évben rugalmasan reagált a vetésidőkre, a korai és a késői vetés a termését egyik évben sem befolyásolta szignifikánsan, a betakarításkori szemnedvesség a késői vetésidőben 12%-os növekedést mutatott. A Debreceni 285 és a Debreceni 377 kukoricahibridek 2009-ben az optimálisnak bizonyult vetésidőben (április 23.) érték el a legnagyobb termésüket, míg 2010-ben az eltérő vetésidők nem befolyásolták a termésük nagyságát.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vetésidő
abiotikus tényezők
termés
szemnedvesség
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 99-104. -
További szerzők:Bakó Károly István (1986-) (agrármérnök) Sedlák Gergő (1978-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM046985
Első szerző:Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Különböző éréscsoportba tartozó kukorica hibridek klorofill-tartalmának vizsgálata eltérő N-műtrágyaadagok mellett / Ragán Péter
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A nitrogén trágyázás kritikus pontja a kukoricatermesztésnek. Szántóföldi kísérletbe öt eltérő érésidejű hibridet vontunk be, három kezelést (különböző kijuttatási időpontok) és három alap nitrogén-műtrágya dózist (0, 60, 120 kg/ha N) alkalmazunk. A kukorica V6 növekedési szakaszban a 2. és 3. kezelés mindegyik műtrágyaszintje a kontroll parcellák kivételével az alap műtrágya dózisokon túl 30 kg/N/ha hatóanyagot kapott, majd a V12 fenofázisban a 3. kezelésben további 30 kg/N/ha műtrágyaadagot juttattunk ki. A végső műtrágyaszint a 2. kezelésben 0, 90 és 150 kg/N/ha, míg a 3. kezelésben 0, 120 és 180 kg/N/ha volt. Az alapműtrágya (ammónium-nitrát) teljes mennyiségét tavasszal, 1 hónappal a vetés előtt juttattuk ki. A kukoricalevelek relatív klorofill koncentrációját Minolta SPAD-502-es készülékkel mértük. A méréseket a kukorica 6 leveles (V6), növekedési szakaszában végeztük, minden parcella 2. sorából, a 6., 7. és 8. növény legfiatalabb kifej lett levelét mértük. A kukorica V6 fenofázisában mért SPAD-értékekben jelentős különbségek voltak mind a hibridek (p<0,001), mind a műtrágya kezelések között (p<0,05). A regresszió-analízis a SPAD-értékek és nitrogén-műtrágyázás között összefüggést nem mutatott ki. A statisztikailag igazolt legnagyobb SPAD-értéket, és termést a 120 N kg/ha dózis kijuttatásával értük el. A termésre elvégzett regresszióanalízis eredményeként megállapítható, hogy az 1. és 2. kezelésben a műtrágyázás és a termés korrelációja közepesen szoros (r=0,439; r=0,480), a 3. kezelésben szoros (r=0,513) volt. A SPAD-érték és termés között a 2. kezelésben volt a legszorosabb összefüggés (r=0,639), SPAD-érték 40,9%-ban befolyásolta a termés (p<0,001) alakulását.Nitrogen fertilisation is a critical point of maize production. Five hybrids of different maturity dates were examined in a field experiment, three treatments (different application dates) and three basic fertiliser doses (0, 60, 120 kg ha-1 N) were used. At the 6-leaf-stage of maize, each fertilisation level of the 2nd and 3rd treatment was given 30 kg N ha-1 fertiliser active ingredient in addition to the basic fertiliser doses with the exception of the control plots and further 30 kg N ha-1 fertiliser was applied at the 12-leaf-stage. The final fertiliser doses were 0, 90 and 150 kg N ha-1 in the second treatment and 0, 120 and 180 kg N ha-1 in the 3rd treatment. The whole amount of the basic fertiliser (ammonium nitrate) was applied in the spring, one month before sowing. The relative chlorophyll content of the maize leaves was measured, with a Minolta SPAD-502 measurement device. The measurements were carried out at the 6-leaf growth stage (V6) of maize on the youngest fully developed leaf of the 6th, 7th and 8th plants from the second row of each plot. There were significant differences in the SPAD-readings measured at the V6 phenophase of maize between the hybrids (p<0.001) and the fertiliser treatments (p<0.05). The regression analysis did not show any correlation between the SPAD-values and fertilisation. The highest significant SPAD-reading and yield were obtained by applying 120 kg ha-1 N. As a result of the regression analysis performed on yield, it can be concluded that the correlation between fertilisation and yield in the 1st and 2nd treatment was moderately close (r=0.439, r=0.480) and it was close in the 3rd treatment (r=0.513). The correlation between the SPAD-readings and yield was the closes in the 2nd treatment (r=0.639), while the SPAD-value had a 40.9% influence on yield (p<0.001).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Kukorica
SPAD
nitrogén-műtrágyázás
Termés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 159-162. -
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM095435
Első szerző:Törő Ágnes (élelmezésbiztonsági szakértő)
Cím:Daily soil carbon dioxide flux under different tillage conditions / Ágnes Törő, Péter Ragán, Tamás Rátonyi, Károly Kith, Endre Harsányi
Dátum:2019
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 2 (2019), p. 141-144. -
További szerzők:Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök) Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Kith Károly (1986-) (környezetkutató, ökológus) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM079239
Első szerző:Törő Ágnes (élelmezésbiztonsági szakértő)
Cím:Examinations of the carbon dioxide emission of the soil in the case of different tillage methods in a field experiment / Törő Ágnes, Ragán Péter, Rátonyi Tamás, Harsányi Endre
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Today's global challenge is the increasing concentration of carbon dioxide (CO2) and other greenhouse gases in the air. The level of CO2 emissions may be significantly affected by the agriculture and, more specifically, the applied tillage method, even though to a lesser extent than industrial production. On a global scale, the CO2 emission of an agricultural area is insignificant in comparison to that of a large-scale plant in an area of the same size, but areas under cultivation, including arable land, have a large global area. In this paper, we investigated the relationship between applied soil tillage methods and carbon dioxide emissions in the case of different fertiliser treatments. In our experiment we examined four types of tillage with five different fertiliser effects. Comparing fertiliser treatments and tillage methods, it was found that their interaction significantly affected carbon dioxide emissions, the lowest value was obtained in the case of the 210 l ha-1 Nitrosol+N-LOCK - tillage radish treatment. Strip and tillage radish methods have relatively homogeneous, low value.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
carbon dioxide emission
cultivation
fertilisation
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 74 (2018), p. 209-2012. -
További szerzők:Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök) Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
GINOP-2.2.1-15-2016-00001
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.