Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM056873
Első szerző:	Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	Vizualizációs technikák alkalmazhatósága a mezőgazdaságban / Ragán Péter, Bakó Károly István, Dövényi-Nagy Tamás
Dátum:	2014
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Jelen cikkünk egy olyan dinamikus térképi ábrázolási módszert mutat be, amely rugalmas paraméterezhetőségének, webes publikációjának és a felhasznált szoftverek ingyenességének köszönhetően többfelhasználós környezetben rugalmas, látványos és költséghatékony lehetőséget teremt a térbeli adatok ábrázolására és bemutatására.Az adatbázisszerver feladatait és a processzor feldolgozását egy ASUS WL-500 G Premium v2-es router és egy 80 GB tárkapacitású merevlemez látta el. Az adatbázis a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Látóképi Kísérleti Telepén beállított nitrogén műtrágyázási kísérlet mért adatait tartalmazza. A tesztek azt mutatták, hogy a routeren lefuttatott processzor generálási ideje nem növekedettjelentős mértékben. így az általunk megvalósított konfiguráció alkalmas olyan felhasználóknak, akik nem kívánnak nagy és költséges szerverbe befektetni, de adataikat mégis gyorsan és könnyen szeretnék megjeleníteni és bárhonnan elérni.A rendelkezésre álló adatok nem voltak adatbázisba rendezve, az adatok rendezését a Quantum GIS segítségével valósítottuk meg úgy, hogy az adatbázis-szerkezet a várható felhasználási területek számára optimális legyen, illetve a majdani futási sebességeket is szem előtt tartottuk.Az adatbázis adatainak feldolgozására készült processzor PHP nyelven íródott. A processzor alapvető szerepe, hogy az adatbázis adatai alapján futásidőben egy megjelenítésre alkalmas KML-fájlt állít elő, melyet adott térképi kliens (pl. Google Earth) képes megjeleníteni.Az elkészült alkalmazás segítségével változatos módon ábrázolhatók földrajzi objektumokhoz köthető információk az adatbázisban tárolt, vagy a processzor által kalkulált értékek térképi felületen 2D vagy 3D módon.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban GIS, KML
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 95-98. -
További szerzők:	Bakó Károly István (1986-) (agrármérnök) Dövényi-Nagy Tamás (1977-) (ügyvivő szakértő, agrár)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM053038
Első szerző:	Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	Az eltérő vetésidővel összefüggő környezeti változások hatása a kukorica termésére / Ragán Péter, Bakó Károly István, Sedlák Gergő
Dátum:	2014
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	Három különböző genotípusú debreceni kukoricahibridet (Debreceni 285, Debreceni 377 és a Debreceni 382) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérlet 2 évében (2009-2010) arra kerestük a választ, hogy hogyan reagálnak a debreceni hibridek az eltérő vetésidőre, milyen hatással van a termésre a korai, optimális és késői vetés.A kiegyenlített talaj- és léghőmérséklet 2009-ben egyenletes kelést eredményezett. Ezzel szemben 2010-ben az április elejei alacsony hőmérséklet és a május közepei lehűlés elhúzódó kelést okozott.A betakarításkori szemnedvesség-tartalom, valamint a termésadatok nagy évjárathatást mutattak. 2010-ben 2009-hez viszonyítva jelentősen kevesebb (1,664 t/ha) volt a termés, lényegesen nagyobb (34%) szemnedvességgel.2009-ben a korai vetés terméscsökkenést (P<0,05) eredményezett, azonban a betakarításkori szemnedvességet lényegesen csökkentve (P<0,05). A késői vetés kismértékben ugyan növelte a termést (nem szignifikáns), azonban a betakarításkori szemnedvesség-tartalom 9,2%-kal nőtt. 2010-ben az optimális vetésidő bizonyult a legjobbnak a termésmennyiség szempontjából, ez azonban nem volt szignifikáns különbség a korai és a késői vetéshez viszonyítva. A betakarításkori szemnedvesség-tartalom erőteljesen növekedett (13,3%).A Debreceni 382 kukoricahibrid mindkét évben rugalmasan reagált a vetésidőkre, a korai és a késői vetés a termését egyik évben sem befolyásolta szignifikánsan, a betakarításkori szemnedvesség a késői vetésidőben 12%-os növekedést mutatott. A Debreceni 285 és a Debreceni 377 kukoricahibridek 2009-ben az optimálisnak bizonyult vetésidőben (április 23.) érték el a legnagyobb termésüket, míg 2010-ben az eltérő vetésidők nem befolyásolták a termésük nagyságát.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban vetésidő abiotikus tényezők termés szemnedvesség
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 99-104. -
További szerzők:	Bakó Károly István (1986-) (agrármérnök) Sedlák Gergő (1978-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: