Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM053038
Első szerző:
Ragán Péter (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:
Az eltérő vetésidővel összefüggő környezeti változások hatása a kukorica termésére / Ragán Péter, Bakó Károly István, Sedlák Gergő
Dátum:
2014
ISSN:
1587-1282
Megjegyzések:
Három különböző genotípusú debreceni kukoricahibridet (Debreceni 285, Debreceni 377 és a Debreceni 382) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom talajon. A kísérlet 2 évében (2009-2010) arra kerestük a választ, hogy hogyan reagálnak a debreceni hibridek az eltérő vetésidőre, milyen hatással van a termésre a korai, optimális és késői vetés.A kiegyenlített talaj- és léghőmérséklet 2009-ben egyenletes kelést eredményezett. Ezzel szemben 2010-ben az április elejei alacsony hőmérséklet és a május közepei lehűlés elhúzódó kelést okozott.A betakarításkori szemnedvesség-tartalom, valamint a termésadatok nagy évjárathatást mutattak. 2010-ben 2009-hez viszonyítva jelentősen kevesebb (1,664 t/ha) volt a termés, lényegesen nagyobb (34%) szemnedvességgel.2009-ben a korai vetés terméscsökkenést (P<0,05) eredményezett, azonban a betakarításkori szemnedvességet lényegesen csökkentve (P<0,05). A késői vetés kismértékben ugyan növelte a termést (nem szignifikáns), azonban a betakarításkori szemnedvesség-tartalom 9,2%-kal nőtt. 2010-ben az optimális vetésidő bizonyult a legjobbnak a termésmennyiség szempontjából, ez azonban nem volt szignifikáns különbség a korai és a késői vetéshez viszonyítva. A betakarításkori szemnedvesség-tartalom erőteljesen növekedett (13,3%).A Debreceni 382 kukoricahibrid mindkét évben rugalmasan reagált a vetésidőkre, a korai és a késői vetés a termését egyik évben sem befolyásolta szignifikánsan, a betakarításkori szemnedvesség a késői vetésidőben 12%-os növekedést mutatott. A Debreceni 285 és a Debreceni 377 kukoricahibridek 2009-ben az optimálisnak bizonyult vetésidőben (április 23.) érték el a legnagyobb termésüket, míg 2010-ben az eltérő vetésidők nem befolyásolták a termésük nagyságát.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vetésidő
abiotikus tényezők
termés
szemnedvesség
Megjelenés:
Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 99-104. -
További szerzők:
Bakó Károly István (1986-) (agrármérnök)
Sedlák Gergő (1978-) (agrármérnök)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.