Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM070984
Első szerző:	Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:	Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:	2017
ISSN:	1219-4816
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban ponty Bioaktív takarmány-kiegészítők
Megjelenés:	Halászatfejlesztés 36 (2017), p. 53-64. -
További szerzők:	Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM087836
Első szerző:	Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:	A lizin, a C-vitamin és az élőeleség hatása a compóivadék (Tinca tinca L.) termelési paramétereire intenzív rendszerben / Fehér Milán, Herpergel Péter, Bársony Péter, Stündl László
Dátum:	2011
ISSN:	1219-4816
Megjegyzések:	Napjainkban a compó tenyésztése újra reneszánszát éli. Ahogyan a 60-as években, a Kínából érkező új halfajok térhódítása következtében kiszorult a hazai termelésből, úgy most kezd újra visszatérni a tógazdaságokba és az intenzív rendszerekbe egyaránt. Ennek oka elsősorban az, hogy a compó horgász-és adaghalként Nyugat Európában és Magyarországon egyaránt igen keresett. Mivel a kutatók korábban a compó indukált szaporítását sikeresen megoldották és pontynál alkalmazott keltetőházi technológiába beillesztették, a nagy mennyiségű lárva előállítása nem jelent problémát. A megfelelő minőségű ivadék nevelése azonban napjainkban is komoly kihívás elé állítja a szakembereket, a termelés növelése ezért elsősorban ennek sikerén alapszik, elengedhetetlenné téve az ivadéknevelés fejlesztését. A legújabb kutatások szerint a problémára a megoldást az ivadéknevelés intenzív, recirkulációs rendszerbe történő adaptálása jelentheti. Az intenzív nevelésre vonatkozó vizsgálatok azonban rávilágítottak arra a tényre, hogy a száraz tápokon történő nevelés igen gyakran eredményez káros testtorzulásokat, melyek megjelenését a kutatók különböző élő eleségek etetésével igyekeznek elkerülni. Kísérletünkben az ivadékokat intenzív rendszerben, kereskedelmi forgalomban kapható száraz táppal etettük, amelyet más halfajokkal végzett kutatásokban kedvező eredményeket mutató takarmány-kiegészítőkkel, lizinnel és a C-vitaminnal, illetve élő eleségként Tubifexxel egészítettünk ki, hogy megvizsgáljuk a fontosabb termelési paramétereket. A vizsgálat során 3 kezelést (50 hal/akvárium, induló testtömeg: 3 g) állítottunk be, egyenként 3 ismétléssel. A kontroll csoport halait kizárólag száraz táppal etettünk, a második és a harmadik kezelés esetében ezt lizinnel és C-vitaminnal, illetve élő eleséggel egészítettük ki. Kiemelt figyelmet fordítottunk a testtorzulások kialakulására, melynek szempontjából azt vizsgáltuk, hogy az említett takarmánykiegészítők alkalmazásával kiváltható-e az élő eleség etetése. A kísérletünk végén az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazott takarmánykiegészítők kedvezően befolyásolták a halak megmaradását és egyöntetűségét, ugyanakkor az ivadékok növekedési mutatóira, a lehalászási egyedsúlyokra, a takarmányhasznosításra, illetve a testtorzulások kialakulására nem voltak hatással. A Tubifex etetésével azonban a növekedés, a lehalászási egyedsúlyok és a takarmányhasznosítás vonatkozásában is kedvezőbb eredményeket értünk el, ráadásul az élő eleség felhasználásával a testtorzulások megjelenését is sikerült elkerülni. A kísérlet tehát egyértelműen bebizonyította, hogy a compóivadék nevelése során a takarmány élő eleséggel történő kiegészítése szinte minden termelési mutató tekintetében kedvezőbb értékeket eredményez, illetve hogy annak etetése a testtorzulások kialakulása szempontjából is nélkülözhetetlen.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk lizin C-vitamin élőeleség compóivadék Tinca tinca L. ivadéknevelés
Megjelenés:	Halászatfejlesztés. - 33 (2011), p. 156-169. -
További szerzők:	Herpergel Péter Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM107553
Első szerző:	Kertész Attila
Cím:	A különböző fényspektrumok hatása az intenzíven nevelt harcsa (Silurus glanis) termelési és élettani paramétereire / Kertész Attila, Bereczki Gábor, Dajka Bence, Molnár Áron, Bársony Péter, Fehér Milán
Dátum:	2022
ISSN:	1219-4816
Megjegyzések:	A magyarországi akvakultúrában napjainkban is a tógazdasági termelés a meghatározó. A ponty gazdasági jelentősége kiemelkedő, ugyanakkor a halastavi termelésünkben a különböző ragadozó fajok szintén fontos szerepet játszanak, hiszen a szálkamentes, fehér húsú halak iránti fogyasztói igény folyamatosan nő. A harcsa (Silurus glanis) napjainkban is hazánk legnagyobb mennyiségben előállított ragadozó hala, amely a halastavi termelés mintegy 2 %-át adja. A lehalászott étkezési harcsa mennyisége folyamatos nő, a halfaj termelése 2019 és 2020 között mintegy 25%-kal bővült (MA-HAL, 2021). A termelés azonban csak kismértékben növelhető tovább extenzív halastavi körülmények között, a fokozódó kereslet kielégítésére jó alternatívát biztosítanak az intenzív, illetve félintenzív technológiák. A harcsa intenzív termelésbe történő beillesztésével a tenyészidőszak jelentősen rövidíthető, mivel technológiától függően a piaci méretű hal egy, illetve két év alatt is előállítható (Kovács et al., 2018; Borbély et al., 2020). A harcsa intenzív rendszerben történő nevelésének egyik szűk keresztmetszetét a halfaj jól ismert fénykerülése adja (Zaikov et al., 2008), amelynek eredményeként a teljes sötétben történő nevelés általában kedvezően befolyásolja a termelési paramétereket. A megvilágítás hiánya azonban rontja az emberi munkavégzés minőségét és hatékonyságát (halegészségügyi problémák észlelése, takarmánypazarlás, szétnövés, kannibalizmus, stb.), amely kiemelten fontos, főként a fiatalabb korosztályok nevelése esetében. A kísérletünk célja éppen ezért a zárt recirkulációs rendszerben történő harcsa nevelés során alkalmazott megvilágítás optimalizálása volt a halak termelési, illetve a rövid és hosszútávú stresszparamétereinek vizsgálata alapján.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Halászatfejlesztés. - 39 (2022), p. 41-43. -
További szerzők:	Bereczki Gábor Dajka Bence Molnár Áron (1994-) (hidrobiológus) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM101827
Első szerző:	Molnár Áron (hidrobiológus)
Cím:	A medenceszín hatása a csapósügér (Perca fluviatilis) termelési és élettani paramétereire / Molnár Á., Homoki D., Bársony P., Stündl L., Remenyik J., Fehér M.
Dátum:	2020
ISSN:	1219-4816
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk folyóiratcikk
Megjelenés:	Halászatfejlesztés. - 37 (2020), p. 16-17. -
További szerzők:	Homoki Dávid (1988-) (növényorvos) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Gálné Remenyik Judit (1965-) (kémia tanár, okleveles vegyész) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: