Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM043664
Első szerző:	Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Funkcionális élelmiszerek előállítása étkezési csírákból molibdénnel, illetve szelén kezeléssel / Bódi Éva, Peles Ferenc, Andrási Dávid, Fekete István, Kovács Béla
Dátum:	2012
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány számolt be arról, hogy a csírák eleget tesznek a moderntáplálkozástudomány teljes értékő élelmiszer előírásának, így az étkezési csírák fogyasztásának kiemeltszerepük lehet az egészségünk fenntartásában, és bizonyos betegségek megelőzésében is. Kísérleteinkben a csíráztatáshoz bio búzát (Triticum aestivum) és zöldborsót (Pisum sativum)használtunk fel.Kutatásunk céljaként a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen koncentrációban képesek a csírák felvenni a vizsgált elemeket (Se és Mo), hogyha növekvőkoncentrációjú Mo (molibdenát), valamint Se (szelenit, szelenát) oldatokkal kezeljük? Jelentkezik-e eltérés a búzacsíra (egyszikő) és a zöldborsó csíra (kétszikő) molibdén és szelénkoncentrációjában, hiszen a két növénytípus tápanyagfelvételében jelentős különbségek vannak? A csírákból a napi ajánlott mennyiséget (15 g) elfogyasztva, hány százalékban tudjuk fedeznimolibdén vagy szelén szükségletünket, ha a csírákat e két mikroelemmel külön-külön kezeljük? Hogyan változik az összcsíraszám, a coliformszám, valamint az élesztő- és penészgombaszám amagvak áztatása előtt, a 12 órás áztatást követően, valamint a csíráztatás egyes napjain? Kísérleteink eredményeként megállapítottuk, hogy a molibdén illetve a szelén kezelések hatásosnakbizonyultak a búza- és borsócsírák esetében. Molibdén kezelésnél a borsócsíránál tapasztaltunk intenzívebbnövekedést. Szelenit, illetve szelenát kezelés esetében pedig arra a következtetésre jutottunk, az egyszikő(búza) növények számára a szelenit, a kétszikő (borsó) növények számára a szelenát a jobban hasznosulószelénforma.Mikrobiológiai vizsgálataink arra hívták fel a figyelmünket, hogy a magvak áztatásának éscsíráztatásának körülményei (hőmérséklet, vízaktivitás, pH), valamint a csírák magas tápanyagtartalmaideális körülményeket teremtenek a mikroorganizmusok felszaporodásához. A csírák magas mikrobaszámaélelmiszerromlást és ezzel összefüggő ételmérgezést okozhat, így a szakirodalmakban szereplő javaslatokkalösszhangban arra a megállapításra jutottunk, hogy a csíráztatás előtt a magvakat mindenképpen fontos olyankezeléseknek alávetni, melyek segítségével a kórokozók eliminálhatók.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban molibdén szelenit szelenát mikrobiológia búza- és borsócsíra Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:	Növénytermelés 61 : 4 (2012), p. 5-34. -
További szerzők:	Peles Ferenc (1979-) (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy) Andrási Dávid (1984-) (vegyész) Fekete István (1986-) (élelmiszerminőség-biztosító agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: