CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM076172
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Prevalence of premature ejaculation at urology outpatient clinic / Kiss Zoltán, Nagy Attila, Murányi Mihály, Drabik Gyula, Flaskó Tibor, Varga Attila, Benyó Mátyás
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:European Urology Supplements. - 14 : 6 (2015), p. e1252. -
További szerzők:Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus) Varga Attila (1949-) (urológus, andrológus) Benyó Mátyás (1982-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM109089
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Functional outcomes of glansectomy and reconstruction with split-thickness skin graft / Murányi M., Domoszlai A., Drabik Gy., Flaskó T.
Dátum:2022
ISSN:2666-1683
Megjegyzések:Introduction & Objectives: Surgical treatment of primary penile tumour aims to preserve the function of the penis in addition to oncological efficacy. Glansectomy and reconstruction with split-thickness skin graft (STSG) is a popular method to spare the penis. Our aim was to assess surgical outcomes and preservation of penile function following glans reconstruction with STSG. Materials & Methods: Between 2017 and 2021, 6 glans reconstructions with STSG were performed after partial (2) or total glansectomy (4) due to penile cancer (5) or premalignant lesion (1) at our department. Length of surgery, length of hospital stay, complications, surgical margins and tumour recurrence were studied retrospectively. Penile function was evaluated by the International Index of Erectile Function (IIEF-5) questionnaire; a question about satisfaction with appearance of the penis (1: very unsatisfied, 2: unsatisfied, 3: uncertain, 4: satisfied, 5: very satisfied) and a question regarding ability to urinate while standing (yes/no). Data from the 6 patients (group A) who underwent glans reconstruction were compared with data from 11 patients (group B) who underwent partial or total glansectomy without reconstruction between 2011 and 2021 and 15 patients (group C) who underwent penile amputation between 2011 and 2021 at our department. During the questionnaire survey, data from patients in groups A and B who subsequently underwent amputation due to surgical margin positivity or recurrence were classified in group C. Results: The mean age of the patients was 59.7 ? 20.3, 63.8 ? 11.8 and 62.6 ? 11.5 years; mean operating times were 139.5 ? 13.8, 69.1 ? 27.8 and 102.2 ? 43.1 minutes; mean length of hospital stay were 7.7 ? 1.6, 2.9 ? 1.8 and 6.3 ? 5.6 days in groups A, B and C, respectively. 0, 1 (total urinary retention) and 2 (wound-edge bleeding and wound infection) complications occurred in the postoperative period; surgical margin positivity was observed in 1, 5 and 0 cases, tumour recurrence was found in 0, 2 and 3 cases in groups A, B and C, respectively. 100%, 67% and 47% of patients responded to the questionnaire on an average of 2.8 ? 1.4, 7.2 ? 3.0 and 5.2 ? 3.2 years after surgery in groups A, B and C, respectively. The mean IIEF-5 questionnaire scores were 21.4 ? 3.6, 7.5 ? 8.3 and 4.4 ? 5.8; for the question on the satisfaction with appearance of the penis, the mean scores were 4.2 ? 0.8, 2.8 ? 1.2 and 2.6 ? 1.4 in groups A, B and C, respectively. 100%, 100% and 56% of patients in groups A, B and C can urinate while standing. Conclusions: Glansectomy and reconstruction with STSG is a more complex surgical intervention compared to glansectomy and penile amputation without reconstruction. Thanks to this, the duration of the operation and the period of hospital stay are also longer. However, after glans reconstruction, patients are not only more satisfied with the appearance of the penis, but their sexual function is also better.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:European Urology Open Science. - 44 : Suppl. 3 (2022), p. S242. -
További szerzők:Domoszlai A. Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM104670
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Merevedési funkció hosszan tartó ischaemiás priapismus után / Murányi Mihály, Varga Dániel, Drabik Gyula, Flaskó Tibor
Dátum:2022
Megjegyzések:Bevezetés: Az ischaemiás priapismus a barlangos testek kompartment szindrómája. 48 óránál tovább fennálló panaszok esetén visszafordíthatatlan folyamat indul be, mely során a corpus cavernosum trabekuláiban necrosis, hegesedés, majd ennek következtében merevedési zavar alakul ki. Esetbemutatás: A 24 éves férfi ambulanciánkon 54 órája tartó merevedés miatt érkezett. Fizikális vizsgálat során a hímvessző teljesen merev volt, a barlangos testekből vett vérminta vérgáz vizsgálata ischaemiás priapismust igazolt. A corpus cavernosum szúrcsapolása és intracavernosus sympathomimeticum beadása után javulást nem észleltünk, ezért corporoglandularis shuntöt alakítottunk ki. Először T-shunt műtétet, majd két alkalommal Burnett-műtétet végeztünk. A merevedés megszűnt, de a hosszan fennálló priapismus miatt az Európai Urológus Társaság ajánlása szerint pénisz implantátum behelyezését javasoltuk, melyet a beteg nem fogadott el. Öt évvel később a merevedési funkció teljesen helyreállt. Következtetések: A több mint két napja tartó ischaemiás priapismus súlyos merevedési zavart jelzett előre. Feltételezésünk szerint két fontos oka lehet annak, hogy ez mégsem következett be. Egyrészt a beteg fiatal volt, másrészt a priapismus előtt nem volt merevedési zavara. Az ischaemiás priapismus utáni merevedési funkciót ugyanis nem csupán a priapismus időtartama határozza meg, hanem a beteg életkora és a priapismus előtti merevedési funkció is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Andrológia. - 27 : 1 (2022), p. 28-34. -
További szerzők:Varga Dániel (1990-) (általános orvos) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM100367
035-os BibID:(scopus)85115282020 (wos)000691211900004
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:A hímvessző bőrének helyreállítása szklerotizáló lipogranuloma okozta deformitás miatt / Murányi Mihály, Farkas Antal, Kiss Zoltán, Drabik Gyula, Flaskó Tibor
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A hímtag körméretének növelése érdekében, az annak bőre alá bejuttatott zsírnemű anyag szklerotizáló lipogranulomát okoz. Hazánkban a szklerotizáló lipogranuloma okozta hímvessző-deformitások kezelésének legelterjedtebb módszere a két ülésben végzett bőrpótlás. Ennek ellenére a magyar nyelvű szakirodalomban kevés adat áll rendelkezésre a kétüléses műtét eredményességéről és várható szövődményeiről. Célkitűzés: Tanulmányunkban a szklerotizáló lipogranuloma okozta deformitások miatti ? két ülésben végzett ? hímvesszőbőr-helyreállítással szerzett tapasztalatainkról, a műtét után kialakuló szövődményekről számolunk be retrospektív adatgyűjtés alapján. Módszer: 2008. március 1. és 2020. március 1. között a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján 17 betegen végeztünk kétüléses hímvesszőbőr-helyreállító műtétet. A szklerotizáló lipogranuloma által érintett bőrt teljes mértékben eltávolítottuk, majd a lecsupaszított hímtagot a herezacskó elülső felszínén kialakított subcutan csatornába helyeztük. A második ülés során a herezacskó bőre alá ültetett hímvesszőt felszabadítottuk. Eredmények: A Clavien?Dindo-beosztás szerint az első ülés után három, a második ülés után egy I. gradusú szövődmény alakult ki; II?V. gradusú szövődményt nem figyeltünk meg. Azon 9 beteg közül, akik mindkét ülésen átestek, 7 beteg elégedett volt a beavatkozás eredményével, 2 beteg korrekciós műtéten esett át fél és 9 évvel a második ülés után. A 8 beteg közül, akik csak ez első ülést vállalták, egy korrekciós műtét történt 4 hónappal a műtét után. Következtetés: A hímvessző szklerotizáló lipogranulomája esetén az érintett bőrterület kimetszése után hímvesszőbőrhelyreállítás szükséges. A herezacskó-bőrlebeny alkalmazásának előnye, hogy a herezacskó színe és elaszticitása a hímvesszőbőréhez hasonló, a tapintás- és erogén érzet megmarad. A kétüléses hímvesszőbőr-helyreállítás kevés szövődménnyel, plasztikai sebészeti jártasság nélkül elvégezhető.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 35 (2021), p. 1413-1417. -
További szerzők:Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM081288
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Glans helyreállító műtét félvastag bőr átültetéssel / Murányi Mihály, Juhász István, Drabik Gyula, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2019
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:Bevezetés: A szerzők hímvesszőrák miatti glansectomia és glans rekonstrukció esetét mutatják be. A műtét során alkalmazott hálósított félvastag bőrrel történő neoglans képzésről a hazai irodalomban korábban nem számoltak be. Esetismertetés: A 73 éves férfi makkján elhelyezkedő tumorgyanús elváltozás biopsziája verrucosus karcinómát igazolt. A szerzők glansectomiát végeztek glans rekonstrukcióval. Subcoronalis metszés után a fitymát és a makkot egyben távolították el a barlangos testek csúcsának megőrzésével. A megmaradt hímvesszőbőrt a corpus cavernosumok csúcsától 3 cm-re kijelölt neosulcushoz rögzítették, a húgycsőcsonkot körkörösen a tunica albugineához szegték. A neosulcus és húgycsőnyílás közötti területet a comb elülső felszínéről eltávolított hálósított, nem expandált félvastag bőrgrafttal fedték. A graft teljes felülete megtapadt, a műtét utáni időszakban szövődményt nem észleltek. A műtét után 14 hónappal a beteg panaszmentes volt, lokális recidíva, áttét nem igazolódott. Következtetések: Hímvesszőtumor esetén a primer daganat maradéktalan eltávolításán túl a hímvessző funkciójának megőrzése is lényeges szempont. Hímvesszőmegőrző műtét a makkot vagy fitymát érintő kisméretű T1-2 stádiumú daganat esetén lehetséges. Célja az állva vizelés képességének megtartása, a szexuális funkció megőrzése és kedvezőbb kozmetikai eredmény elérése.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 31 : 2 (2019), p. 73-77. -
További szerzők:Juhász István (1956-) (bőrgyógyász, bőrsebész, kozmetológus, klinikai onkológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM115325
Első szerző:Schnémann Bence (urológus)
Cím:A péniszfraktúra hatása a szexuális funkcióra / Schnémann Bence, Murányi Mihály, Drabik Gyula, Flaskó Tibor
Dátum:2023
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:Bevezetés: A péniszfraktúra a barlangos testeket borító tunica albuginea szakadása, amely a hímvessző merev állapotban történő meghajlása következtében alakul ki. Két, szexuális funkciót érintő legsúlyosabb késői szövődménye a merevedési zavar és a hímvesszőgörbület. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a klinikánkon az előző tíz évben péniszfraktúra miatt kezelt betegeken felmérjük, hogy a tunica albuginea helyreállítása után milyen arányban alakult ki merevedési zavar vagy péniszgörbület. Betegek és módszerek: A Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján 2011 és 2020 között öt beteget kezeltünk péniszfraktúra miatt. A betegek átlagéletkora 44 (21-61) év volt. Minden esetben sürgős feltárást végeztünk, a barlangos test sérülését felszívódó fonállal zártuk. A betegek merevedési funkcióját a Merevedés Minőségi Mutatója (MMM) kérdőív kitöltésével mértük fel a műtét utáni kontrollvizsgálat vagy telefonos interjú során. A kérdéssort kiegészítettük egy új keletű, a hímvesszőgörbület kialakulására vonatkozó kérdéssel. Eredmények: A barlangos testek szakadása mellett a corpus spongiosum tunica albugineája két betegben sérült, ám a húgycső nyálkahártyája egyikőjüknél sem volt érintett. A műtét utáni időszakban szövődményt nem észleltünk. Az ápolási napok száma átlagosan 2 (1-3) nap volt. A kérdőívet egy beteg kivételével mindenki kitöltötte. Az MMM kérdéssor pontszáma átlagosan 23 (20-25) volt, péniszgörbület egy esetben sem alakult ki. Következtetések: A péniszfraktúra konzervatív kezelése esetén a késői szövődmények előfordulási aránya igen magas. Ezért a kórisme felállítása után sürgős feltárás, a szubkután haematoma eltávolítása és a tunica albuginea folytonosságának helyreállítása szükséges. Vizsgálatunk megerősíti azt a feltételezést, hogy korai műtéttel megelőzhetők a szexuális funkciót károsító szövődmények.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 35 : 3 (2023), p. 135-139. -
További szerzők:Murányi Mihály (1983-) (urológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.