CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM048038
Első szerző:Benyó Mátyás (urológus)
Cím:Trombózis profilaxis gyakorlat a magyar urológiai osztályokon / Benyó Mátyás, Hársfalvi Jolán, Pfliegler György, Kiss Zoltán, Murányi Mihály, Berczi Csaba, Varga Attila, Flaskó Tibor
Dátum:2014
Megjegyzések:Célkitűzés: A tromboemboliás események potenciálisan halálos veszélyt jelentenek az érintett betegek számára. A nem megfelelő antikoaguláns terápia pedig a vérzéses szövődmények kialakulásának esélyét növeli. A szerzők célja a jelen trombózis profilaxis gyakorlat feltérképezése, valamint a trombocita-gátló kezelés módosításának felmérése volt a magyar urológiai osztályok gyakorlatában műtétes urológiai beavatkozások kapcsán.Beteganyag és módszer: Minden urológiai sebészi tevékenységgel rendelkező urológiai osztály (n=37) egy általunk összeállított kérdőívet kapott felkérő kísérőlevéllel. Az évente elvégzett urológiai beavatkozások számát, a trombózis rizikó szerinti kockázati besorolást, az alkalmazott megelőzési módszer típusát és időtartamát, valamint a korábbi antikoaguláns terápia módosítását mértük fel. Eredmények: A megkérdezett osztályok 59%-a (n=22) válaszolt a két alkalommal történt megkeresésre. Az intézmények 25-36%-ban (beavatkozás típusától függően) urológus önállóan dönt a profilaxis típusáról. Transzuretrális műtétek esetén 77%-ban, kismedencei műtétek esetén 85%-ban, laparoszkópia kapcsán 64%-ban, nyílt beavatkozások előtt 76%-ban végzik el a kockázati meghatározást. Az alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) alkalmazása dominál a perioperatív rugalmas pólya és korai mobilizálás mellett. Az intézetek többsége az antikoaguláns terápiát vagy tartós profilaxist a műtét előtt megszüntette, egy részük LMWH-val helyettesítette az urológiai beavatkozások perioperatív időszakában.Megbeszélés: Az ismert trombotikus események mellett a fel nem fedezett, illetve az urológusok látóterébe nem került esetek száma még magasabb lehet. A trombózis profilaxis gyakorlata országosan sem egységes. A potenciális mortalitás miatt a lehetséges megelőzési módszerek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen az urológusok számára is, melyeket érdemes lenne az urológiai irányelvekben is ismertetni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Urológia. - 26 : 1 (2014). -
További szerzők:Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus) Pfliegler György (1949-) (magyar duplumok) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Berczi Csaba (1962-) (urológus, sebész, onkológus) Varga Attila (1949-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM088086
Első szerző:Berczi Csaba (urológus, sebész, onkológus)
Cím:A radikális prostatectomia előtt alkalmazott neoadjuváns hormonkezelés hatékonysága lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztatadaganatoknál / Berczi Csaba, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2019
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:Cékitűzés: A neoadjuvans hormonkezelés hatékonyságának vizsgálata a lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztata tumorok esetében végzett radikális prosztatektómiák során. Módszer: A tanulmányban a 1996.01.01 és 2018.01.01. között, a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztata daganat miatt radikális prosztatektómián átesett 105 beteg adatai kerültek feldolgozásra. Az 1. csoportba (n: 37) tartozó betegek a műtét előtt neoadjuvans hormonkezelést kaptak. A 2. csoportba sorolt betegek (n:68) nem részesültek hormonkezelésben. Az 1. csoportban az átlagos életkor 64,1?6,8 év, míg az átlagos PSA szint 31,5 ng/ml. A 2. csoportban az átlagos életkor 63,7?6,3 év, míg az átlagos PSA szint 20,5 ng/ml volt. Valamennyi esetben a műtét előtt elvégzett képalkotó vizsgálat lokálisan előrehaladott tumort mutatott. Eredmények: A szövettani vizsgálat 1. csoportban 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban 41 alkalommal (60,2 %) igazolt lokálisan előrehaladott (pT3) daganatot (p=0,073). Margin pozitivitás az 1. csoportban 8 esetben (21,6%), míg a 2. csoportban 28 betegben (41,7%) fordult elő (p=0,043). A median 58 hónapos utánkövetés alatt az 1. csoportban biokémiai progressziót 8 (21,6%), lokális recidívát 1 (2,7%), míg távoli metasztázist 3 (8,1%) betegben diagnosztizáltak. A 2. csoportban biokémiai progresszió 12 (17,6%), lokális recidíva 3 (4,4%), míg távoli metasztázis 1 (1,4%) esetben fordult elő. Ezen vizsgált mutatókban a két csoport között nem volt szignifikáns eltérés. Tumorspecifikus mortalitás egyik csoportban sem fordult elő. Következtetések: Az eredmények alapján a klinikailag lokálisan előrehaladott magas rizikójú prosztata daganatok esetében a neoadjuváns hormonkezelés jobb, de nem szignifikánsan jobb lokális tumorkontrollt biztosított. A későbbi tumorprogresszió szempontjából a neoadjuváns hormonkezelés nem nyújtott lényeges előnyt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 31 : 1 (2019), p. 3-7. -
További szerzők:Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM077962
Első szerző:Berczi Csaba (urológus, sebész, onkológus)
Cím:A radikális prostatectomia hatékonysága a magas rizikójú prosztatadaganatok kezelésére / Berczi Csaba, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2018
ISSN:0864-8921
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
prosztatadaganat
magas rizikójú tumor
radicalis prostatectomia
Megjelenés:Magyar Urológia. - 30 : 2 (2018), p. 55-59. -
További szerzők:Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM102094
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Recidív húgycsőszűkület és prosztatarák terápiás dilemmája / Kiss Zoltán, Murányi Mihály, Flaskó Tibor
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 30 : 3 (2018), p. 105-109. -
További szerzők:Murányi Mihály (1983-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM088087
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Vesetranszplantációt követően a graftban kialakult vesetumor / Kiss Zoltán, Berczi Csaba, Berczi Adrienne, Flaskó Tibor
Dátum:2019
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:Bevezetés: A szervtranszplantációt követően alkalmazott immunszuppresszív kezelés növeli a malignus daganatok incidenciáját. Vesetranszplantációt követően a vesetumor előfordulása magasabb, mint a normál populációban. Ezen daganatok többsége a beteg saját veséjében alakul ki, azonban 10 %-uk a graftban jelentkezik. Szerzők tanulmányukban két eset kapcsán ismertetik a transzplantált vesében jelentkező vesedaganat kezelésével szerzett tapasztalataikat. Esetismertetés: 1. eset: a 46 éves férfibetegnél 20 évvel korábban történt vesetranszplantáció. A gondozás során rutinszerűen végzett ultrahang vizsgálat egy 2 cm-es tumort észlelt a graftban, amelyet az elvégzett hasi MR vizsgálat megerősített. A betegnél parciális nephrectómiát végeztek. A szövettani vizsgálat pT1a, renocelluláris karcinómát igazolt. A műtétet követően az immunszuppresszív gyógyszerek dózisát csökkentették. A 2 éves utánkövetés során recidív tumort nem észleltek. 2. eset: a 65 éves nőbetegnél 13 évvel ezelőtt végeztek vesetranszplantációt. Ultrahang és CT vizsgálat a transzplantált vese felső pólusában egy 35 mm-es daganatot írt le, amely miatt veserezekció történt. A szövettani vizsgálat pT1a, renocelluláris karcinómát mutatott. A műtétet követően az immunszuppresszív gyógyszerek dózisát csökkentették. A17 hónapos utánkövetés alatt recidíva nem alakult ki. Megbeszélés: A vesetrnaszplantációt követően a graftban kialakult vesetumorok esetében szervmegtartó műtétet ajánlott végezni. Az ismertetésre került esetekban is tumorrezekció történt. A szervmegtartó műtét megfelelő onkológiai eredményességet biztosított az átültetett vese funkciójának megtartása mellett.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 31 : 3 (2019), p. 98-102. -
További szerzők:Berczi Csaba (1962-) (urológus, sebész, onkológus) Berczi Adrienne Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM081288
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Glans helyreállító műtét félvastag bőr átültetéssel / Murányi Mihály, Juhász István, Drabik Gyula, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2019
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:Bevezetés: A szerzők hímvesszőrák miatti glansectomia és glans rekonstrukció esetét mutatják be. A műtét során alkalmazott hálósított félvastag bőrrel történő neoglans képzésről a hazai irodalomban korábban nem számoltak be. Esetismertetés: A 73 éves férfi makkján elhelyezkedő tumorgyanús elváltozás biopsziája verrucosus karcinómát igazolt. A szerzők glansectomiát végeztek glans rekonstrukcióval. Subcoronalis metszés után a fitymát és a makkot egyben távolították el a barlangos testek csúcsának megőrzésével. A megmaradt hímvesszőbőrt a corpus cavernosumok csúcsától 3 cm-re kijelölt neosulcushoz rögzítették, a húgycsőcsonkot körkörösen a tunica albugineához szegték. A neosulcus és húgycsőnyílás közötti területet a comb elülső felszínéről eltávolított hálósított, nem expandált félvastag bőrgrafttal fedték. A graft teljes felülete megtapadt, a műtét utáni időszakban szövődményt nem észleltek. A műtét után 14 hónappal a beteg panaszmentes volt, lokális recidíva, áttét nem igazolódott. Következtetések: Hímvesszőtumor esetén a primer daganat maradéktalan eltávolításán túl a hímvessző funkciójának megőrzése is lényeges szempont. Hímvesszőmegőrző műtét a makkot vagy fitymát érintő kisméretű T1-2 stádiumú daganat esetén lehetséges. Célja az állva vizelés képességének megtartása, a szexuális funkció megőrzése és kedvezőbb kozmetikai eredmény elérése.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 31 : 2 (2019), p. 73-77. -
További szerzők:Juhász István (1956-) (bőrgyógyász, bőrsebész, kozmetológus, klinikai onkológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM075989
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Veleszületett hímvesszőgörbület kezelése Yachia-féle corporoplasztikával / Murányi Mihály, Benyó Mátyás, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2016
ISSN:0864-8921
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Urológia. - 28 : 2 (2016), p. 79-83. -
További szerzők:Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM070889
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Húgycsődivertikulum radikális prostatectomia után / Murányi Mihály, Farkas Antal, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2017
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:BEVEZETÉSHúgycsődiverticulum férfiakban ritkán fordul elő, leggyakrabban urethritis, húgycsőszűkület, húgycső trauma, hosszú távú katéterviselés, szubsztitúciós húgycsőplasztika, hypospadiasis műtét vagy műszfinkter beültetés után alakul ki. A szerzők egy radicalis perinealis prostatectomia után kialakult húgycsődiverticulum esetét mutatják be. Ismereteik szerint hasonló etiológiával korábban egy húgycsődiverticulumról számoltak be.ESETISMERTETÉSA 76 éves férfi anamnesisében 2002-ben radicalis perinealis prostatectomia szerepel. A műtét utáni cystographia nagy kiterjedésű extravasatiot igazolt, ezért a postoperativ katéterviselés időtartama négy hétre nyúlt. A műtét után 9 hónappal gáti duzzanat és fájdalom miatti kivizsgálás perinealis tályogot és urethroperinealis fistulát igazolt. A tályog megnyitása, drenálása és antibiotikum kezelés után a tályog szanálódott. Három hét katéterviselés után végzett cystographia extravasatiot nem igazolt, azonban a perinealis fistulanyíláson a vizeletes ázás nem szűnt meg. A fistulanyílás transurethralis resectioja, majd két hét katéterviselés után a fistula bezáródott. Az ezt követő években enyhe vizeletinkontinencián kívül húgyúti panasz nem volt.13 évvel a radicalis prostatectomia után, 2015-ben, gáti duzzanat és fájdalom alakult ki. Retrograd urethrographia és urethroscopia egy 45x20 mm-es húgycsődiverticulumot igazolt a külső sphinctertől közvetlenül proximalisan. A szerzők a diverticulum kimetszését és a húgycső rekonstrukcióját végezték perinealis feltárásból. A műtét utáni időszak szövődménymentesen telt. 3 hét katéterviselés utáni urethrographia extravasatiot nem mutatott. A szövettani vizsgálat többrétegű elszarusodó laphámmal fedett tömött, rostos kötőszövet állományú diverticulumot igazolt. A műtét után 18 hónappal a beteg gáti duzzanatra, fájdalomra nem panaszkodik, fistula, húgycsőszűkület nem alakult ki, a korábbi enyhe vizeletinkontinencia azonban súlyosbodott.KÖVETKEZTETÉSEKA húgycsődiverticulum ritka előfordulása miatt az optimális kezeléséről nincs egységes álláspont. A terápiát leginkább a beteg panaszai, a diverticulum nagysága és az érintett húgycsőszakasz hossza határozza meg. Kisméretű, panaszt nem okozó húgycsődiverticulum műtéti kezelése nem feltétlenül szükséges. A diverticulum nyílásának vagy falának transurethralis resectioja gyerekeknél és kisméretű diverticulumoknál jön szóba. Nagy, panaszt okozó diverticulumok esetén a diverticulum eltávolítása és húgycső rekonstrukció, hosszú húgycsőszakaszt érintő esetben diverticulectomia és húgycsőplasztika javasolt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
húgycsődivertikulum
diverticulectomia
húgycső-rekonstrukció
radikális prostatectomia
radikális perinealis prostatectomia
Megjelenés:Magyar Urologia 29 : 1 (2017), p. 9-12. -
További szerzők:Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1