CCL

Összesen 18 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM048038
Első szerző:Benyó Mátyás (urológus)
Cím:Trombózis profilaxis gyakorlat a magyar urológiai osztályokon / Benyó Mátyás, Hársfalvi Jolán, Pfliegler György, Kiss Zoltán, Murányi Mihály, Berczi Csaba, Varga Attila, Flaskó Tibor
Dátum:2014
Megjegyzések:Célkitűzés: A tromboemboliás események potenciálisan halálos veszélyt jelentenek az érintett betegek számára. A nem megfelelő antikoaguláns terápia pedig a vérzéses szövődmények kialakulásának esélyét növeli. A szerzők célja a jelen trombózis profilaxis gyakorlat feltérképezése, valamint a trombocita-gátló kezelés módosításának felmérése volt a magyar urológiai osztályok gyakorlatában műtétes urológiai beavatkozások kapcsán.Beteganyag és módszer: Minden urológiai sebészi tevékenységgel rendelkező urológiai osztály (n=37) egy általunk összeállított kérdőívet kapott felkérő kísérőlevéllel. Az évente elvégzett urológiai beavatkozások számát, a trombózis rizikó szerinti kockázati besorolást, az alkalmazott megelőzési módszer típusát és időtartamát, valamint a korábbi antikoaguláns terápia módosítását mértük fel. Eredmények: A megkérdezett osztályok 59%-a (n=22) válaszolt a két alkalommal történt megkeresésre. Az intézmények 25-36%-ban (beavatkozás típusától függően) urológus önállóan dönt a profilaxis típusáról. Transzuretrális műtétek esetén 77%-ban, kismedencei műtétek esetén 85%-ban, laparoszkópia kapcsán 64%-ban, nyílt beavatkozások előtt 76%-ban végzik el a kockázati meghatározást. Az alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) alkalmazása dominál a perioperatív rugalmas pólya és korai mobilizálás mellett. Az intézetek többsége az antikoaguláns terápiát vagy tartós profilaxist a műtét előtt megszüntette, egy részük LMWH-val helyettesítette az urológiai beavatkozások perioperatív időszakában.Megbeszélés: Az ismert trombotikus események mellett a fel nem fedezett, illetve az urológusok látóterébe nem került esetek száma még magasabb lehet. A trombózis profilaxis gyakorlata országosan sem egységes. A potenciális mortalitás miatt a lehetséges megelőzési módszerek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen az urológusok számára is, melyeket érdemes lenne az urológiai irányelvekben is ismertetni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Urológia. - 26 : 1 (2014). -
További szerzők:Hársfalvi Jolán (1949-) (klinikai biokémikus) Pfliegler György (1949-) (magyar duplumok) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Berczi Csaba (1962-) (urológus, sebész, onkológus) Varga Attila (1949-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM102094
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Recidív húgycsőszűkület és prosztatarák terápiás dilemmája / Kiss Zoltán, Murányi Mihály, Flaskó Tibor
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 30 : 3 (2018), p. 105-109. -
További szerzők:Murányi Mihály (1983-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM076013
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:A pénisz strangulációs sérülései az urológiai gyakorlatban / Kiss Zoltán, Benyó Mátyás, Lőrincz László, Murányi Mihály, Flaskó Tibor
Dátum:2017
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Andrológia. - 22 : 2 (2017), p. 51-54. -
További szerzők:Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Lőrincz László (1965-) (urológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM076172
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Prevalence of premature ejaculation at urology outpatient clinic / Kiss Zoltán, Nagy Attila, Murányi Mihály, Drabik Gyula, Flaskó Tibor, Varga Attila, Benyó Mátyás
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:European Urology Supplements. - 14 : 6 (2015), p. e1252. -
További szerzők:Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus) Varga Attila (1949-) (urológus, andrológus) Benyó Mátyás (1982-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM076174
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Indication, safety and complications of prostate biopsies / Kiss Zoltán, Benyó Mátyás, Murányi Mihály, Berczi Csaba, Flaskó Tibor
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:European Urology Supplements. - 12 : 4 (2013), p. e1193. -
További szerzők:Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Berczi Csaba (1962-) (urológus, sebész, onkológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM041719
Első szerző:Kiss Zoltán (urológus)
Cím:Vena cava inferior tnrombosist okozó vese leiomyosarcoma kezelése / Kiss Zoltán, Szerafin Tamás, Böszörményi-Nagy Géza, Benyó Mátyás, Murányi Mihály, Flaskó Tibor
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Uro onkológia 10 : 1 (2013), p. 12-13. -
További szerzők:Szerafin Tamás (1960-) (szívsebész, mellkassebész) Böszörményi-Nagy Géza Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Murányi Mihály (1983-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM100371
035-os BibID:(WOS)000809126400034 (Scopus)85131770871
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:A New Modified Bipedicle Scrotal Skin Flap Technique for the Reconstruction of Penile Skin in Patients with Paraffin-Induced Sclerosing Lipogranuloma of the Penis / Murányi Mihály, Varga Dániel, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2022
ISSN:0022-5347
Megjegyzések:Purpose: We introduce a new modified penile skin reconstruction technique to treat paraffin-induced sclerosing lipogranuloma of the penis. Materials and Methods: From 2017 to 2020, 49 patients underwent the procedure. Complete removal of the lipogranuloma-involved penile skin was performed. A subcutaneous tunnel was then created between a horizontal scrotal incision and a proximal penile circumferential incision. The denuded penis was pulled through the tunnel, and a subcoronal and longitudinal dorsal penile suture line was made. An inverted V-shaped incision was made on the scrotum on the ventral side of the penis, followed by longitudinal closure. Outcomes and complications of the procedure were retrospectively studied. The long-term effect of surgery on sexual function and overall satisfaction was measured using a patient-reported questionnaire, which was completed by 30 patients. Results: The overall complication rate was 26.5%. Clavien-Dindo grade 1, 2, 3a, 3b, 4, and 5 complications occurred in the postoperative period 5, 0, 8, 1, 0, and 0 times, respectively, in 13 patients. Surgery was successful in 27 (90%) patients,according to the patient-reported questionnaire. Erectile dysfunction, pain/tension during erection, premature ejaculation, and penile lymphoedema were observed in 2, 3, 1, and 1 patients, respectively. All patients reported sexual intercourse ability. Conclusions: The type of penile skin reconstruction after the removal of sclerosing lipogranuloma of the penis is controversial. The reconstruction technique presented herein is an effective single-stage treatment option with a high success rate in patients with sclerosing lipogranuloma of the penis with intact scrotal skin.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Journal Of Urology. - 208 : 1 (2022), p. 171-178. -
További szerzők:Varga Dániel (1990-) (általános orvos) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM100367
035-os BibID:(scopus)85115282020 (wos)000691211900004
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:A hímvessző bőrének helyreállítása szklerotizáló lipogranuloma okozta deformitás miatt / Murányi Mihály, Farkas Antal, Kiss Zoltán, Drabik Gyula, Flaskó Tibor
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A hímtag körméretének növelése érdekében, az annak bőre alá bejuttatott zsírnemű anyag szklerotizáló lipogranulomát okoz. Hazánkban a szklerotizáló lipogranuloma okozta hímvessző-deformitások kezelésének legelterjedtebb módszere a két ülésben végzett bőrpótlás. Ennek ellenére a magyar nyelvű szakirodalomban kevés adat áll rendelkezésre a kétüléses műtét eredményességéről és várható szövődményeiről. Célkitűzés: Tanulmányunkban a szklerotizáló lipogranuloma okozta deformitások miatti ? két ülésben végzett ? hímvesszőbőr-helyreállítással szerzett tapasztalatainkról, a műtét után kialakuló szövődményekről számolunk be retrospektív adatgyűjtés alapján. Módszer: 2008. március 1. és 2020. március 1. között a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján 17 betegen végeztünk kétüléses hímvesszőbőr-helyreállító műtétet. A szklerotizáló lipogranuloma által érintett bőrt teljes mértékben eltávolítottuk, majd a lecsupaszított hímtagot a herezacskó elülső felszínén kialakított subcutan csatornába helyeztük. A második ülés során a herezacskó bőre alá ültetett hímvesszőt felszabadítottuk. Eredmények: A Clavien?Dindo-beosztás szerint az első ülés után három, a második ülés után egy I. gradusú szövődmény alakult ki; II?V. gradusú szövődményt nem figyeltünk meg. Azon 9 beteg közül, akik mindkét ülésen átestek, 7 beteg elégedett volt a beavatkozás eredményével, 2 beteg korrekciós műtéten esett át fél és 9 évvel a második ülés után. A 8 beteg közül, akik csak ez első ülést vállalták, egy korrekciós műtét történt 4 hónappal a műtét után. Következtetés: A hímvessző szklerotizáló lipogranulomája esetén az érintett bőrterület kimetszése után hímvesszőbőrhelyreállítás szükséges. A herezacskó-bőrlebeny alkalmazásának előnye, hogy a herezacskó színe és elaszticitása a hímvesszőbőréhez hasonló, a tapintás- és erogén érzet megmarad. A kétüléses hímvesszőbőr-helyreállítás kevés szövődménnyel, plasztikai sebészeti jártasság nélkül elvégezhető.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 35 (2021), p. 1413-1417. -
További szerzők:Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM081288
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Glans helyreállító műtét félvastag bőr átültetéssel / Murányi Mihály, Juhász István, Drabik Gyula, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2019
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:Bevezetés: A szerzők hímvesszőrák miatti glansectomia és glans rekonstrukció esetét mutatják be. A műtét során alkalmazott hálósított félvastag bőrrel történő neoglans képzésről a hazai irodalomban korábban nem számoltak be. Esetismertetés: A 73 éves férfi makkján elhelyezkedő tumorgyanús elváltozás biopsziája verrucosus karcinómát igazolt. A szerzők glansectomiát végeztek glans rekonstrukcióval. Subcoronalis metszés után a fitymát és a makkot egyben távolították el a barlangos testek csúcsának megőrzésével. A megmaradt hímvesszőbőrt a corpus cavernosumok csúcsától 3 cm-re kijelölt neosulcushoz rögzítették, a húgycsőcsonkot körkörösen a tunica albugineához szegték. A neosulcus és húgycsőnyílás közötti területet a comb elülső felszínéről eltávolított hálósított, nem expandált félvastag bőrgrafttal fedték. A graft teljes felülete megtapadt, a műtét utáni időszakban szövődményt nem észleltek. A műtét után 14 hónappal a beteg panaszmentes volt, lokális recidíva, áttét nem igazolódott. Következtetések: Hímvesszőtumor esetén a primer daganat maradéktalan eltávolításán túl a hímvessző funkciójának megőrzése is lényeges szempont. Hímvesszőmegőrző műtét a makkot vagy fitymát érintő kisméretű T1-2 stádiumú daganat esetén lehetséges. Célja az állva vizelés képességének megtartása, a szexuális funkció megőrzése és kedvezőbb kozmetikai eredmény elérése.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok esettanulmány
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Urológia. - 31 : 2 (2019), p. 73-77. -
További szerzők:Juhász István (1956-) (bőrgyógyász, bőrsebész, kozmetológus, klinikai onkológus) Drabik Gyula (1978-) (urológus, andrológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM075989
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Veleszületett hímvesszőgörbület kezelése Yachia-féle corporoplasztikával / Murányi Mihály, Benyó Mátyás, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2016
ISSN:0864-8921
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Urológia. - 28 : 2 (2016), p. 79-83. -
További szerzők:Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM070889
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Húgycsődivertikulum radikális prostatectomia után / Murányi Mihály, Farkas Antal, Kiss Zoltán, Flaskó Tibor
Dátum:2017
ISSN:0864-8921
Megjegyzések:BEVEZETÉSHúgycsődiverticulum férfiakban ritkán fordul elő, leggyakrabban urethritis, húgycsőszűkület, húgycső trauma, hosszú távú katéterviselés, szubsztitúciós húgycsőplasztika, hypospadiasis műtét vagy műszfinkter beültetés után alakul ki. A szerzők egy radicalis perinealis prostatectomia után kialakult húgycsődiverticulum esetét mutatják be. Ismereteik szerint hasonló etiológiával korábban egy húgycsődiverticulumról számoltak be.ESETISMERTETÉSA 76 éves férfi anamnesisében 2002-ben radicalis perinealis prostatectomia szerepel. A műtét utáni cystographia nagy kiterjedésű extravasatiot igazolt, ezért a postoperativ katéterviselés időtartama négy hétre nyúlt. A műtét után 9 hónappal gáti duzzanat és fájdalom miatti kivizsgálás perinealis tályogot és urethroperinealis fistulát igazolt. A tályog megnyitása, drenálása és antibiotikum kezelés után a tályog szanálódott. Három hét katéterviselés után végzett cystographia extravasatiot nem igazolt, azonban a perinealis fistulanyíláson a vizeletes ázás nem szűnt meg. A fistulanyílás transurethralis resectioja, majd két hét katéterviselés után a fistula bezáródott. Az ezt követő években enyhe vizeletinkontinencián kívül húgyúti panasz nem volt.13 évvel a radicalis prostatectomia után, 2015-ben, gáti duzzanat és fájdalom alakult ki. Retrograd urethrographia és urethroscopia egy 45x20 mm-es húgycsődiverticulumot igazolt a külső sphinctertől közvetlenül proximalisan. A szerzők a diverticulum kimetszését és a húgycső rekonstrukcióját végezték perinealis feltárásból. A műtét utáni időszak szövődménymentesen telt. 3 hét katéterviselés utáni urethrographia extravasatiot nem mutatott. A szövettani vizsgálat többrétegű elszarusodó laphámmal fedett tömött, rostos kötőszövet állományú diverticulumot igazolt. A műtét után 18 hónappal a beteg gáti duzzanatra, fájdalomra nem panaszkodik, fistula, húgycsőszűkület nem alakult ki, a korábbi enyhe vizeletinkontinencia azonban súlyosbodott.KÖVETKEZTETÉSEKA húgycsődiverticulum ritka előfordulása miatt az optimális kezeléséről nincs egységes álláspont. A terápiát leginkább a beteg panaszai, a diverticulum nagysága és az érintett húgycsőszakasz hossza határozza meg. Kisméretű, panaszt nem okozó húgycsődiverticulum műtéti kezelése nem feltétlenül szükséges. A diverticulum nyílásának vagy falának transurethralis resectioja gyerekeknél és kisméretű diverticulumoknál jön szóba. Nagy, panaszt okozó diverticulumok esetén a diverticulum eltávolítása és húgycső rekonstrukció, hosszú húgycsőszakaszt érintő esetben diverticulectomia és húgycsőplasztika javasolt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
húgycsődivertikulum
diverticulectomia
húgycső-rekonstrukció
radikális prostatectomia
radikális perinealis prostatectomia
Megjelenés:Magyar Urologia 29 : 1 (2017), p. 9-12. -
További szerzők:Farkas Antal (1968-) (urológus, onkológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM064563
Első szerző:Murányi Mihály (urológus)
Cím:Successful laparoscopic radical prostatectomy in a patient with factor XI deficiency / Mihály Murányi, Mátyás Benyó, Zoltán Kiss, Tibor Flaskó
Dátum:2016
ISSN:0976-3198
Megjegyzések:Introduction: Factor XI deficiency is a rare type of hemophilia. It is associated with profuse bleeding after traumas and surgical procedures. In a patient with factor XI deficiency, the serum coagulation factor level does not predict bleeding tendency appropriately. Operations in sites without fibrinolytic activity are less likely to be complicated by bleeding, while surgery in areas with fibrinolytic activity, like prostatectomy, increases the risk of bleeding. The optimal treatment should be determined by individual circumstances. Radical prostatectomy is a procedure when severe bleeding requiring transfusion can occur even without any bleeding disorder. At the same time radical prostatectomy carries a significant risk of potentially fatal thromboembolism. Thus keeping the balance between procoagulant and anticoagulant activity is the challenging part in cases of radical prostatecomy of factor XI deficiency. Case Report: A 67-year-old patient is presented with organ confined intermediate-risk prostate cancer. Prolonged bleeding after tooth extraction and prostate biopsy indicated assessment of hemostatic system. Laboratory tests revealed factor XI deficiency. Successful laparoscopic extraperitoneal radical prostatectomy and bilateral pelvic lymphadenectomy was performed with low amount of blood loss. Recombinant activated coagulation factor VII was administered to prevent perioperative bleeding. The postoperative period was uneventful, no complications were observed. Conclusion: Despite the high risk of hemorrhage, laparoscopic radical prostatectomy is a feasible procedure even in a patient with factor XI deficiency, providing that the patient receive adequate preparation and a meticulously performed operation carried out by an experienced surgeon.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Factor XI deficiency
Hemophilia
Laparoscopy
Radical prostatectomy
Megjelenés:International Journal of Case Reports and Images 7 : 6 (2016), p. 374-377. -
További szerzők:Benyó Mátyás (1982-) (urológus) Kiss Zoltán (1985-) (urológus) Flaskó Tibor (1960-) (urológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.