CCL

Összesen 24 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087587
Első szerző:Balogh Boglárka (belgyógyász)
Cím:A primer biliaris cholangitis (PBC) diagnosztikája és kezelése : az Európai Májkutató Társaság Klinikai Gyakorlati Útmutatója nyomán / Balogh Boglárka, Pályu Eszter, Villám Bence, Sipeki Nóra, Vitális Zsuzsanna, Kovács György, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2020
Megjegyzések:A primer biliaris cholangitis (PBC) egy krónikus gyulladással járó ismeretlen eredetű autoimmun cholestaticus májbetegség, amely kezeletlen esetben végstádiumú biliaris cirrózis kialakulásához vezet. A diagnózis a cholestaticus májenzimek emelkedett szintjén és ezzel egyidejűleg a szérumban kimutatható anti-mitokondriális (AMA) és/ vagy PBC specifikus antinukleáris antitestek (ANA) jelenlétén alapszik. A májbiopszia elvégzése a diagnózis felállításához ritka esetektől eltekintve nem szükséges. Az AMA-pozitivitás önmagában normál májenzimértékek esetén nem elégséges a PBC diagnózisának felállításához. A PBC a betegekre mind a májbetegség progressziója (májcirrózis kialakulása), mind pedig tünetei révén (cholestaticus viszketés, sicca komplex, fáradtság) hatással van. A betegség klinikai megjelenése és lefolyása különböző lehet, ezért a betegek személyre szabott kezelésének és gondozásának biztosítása fontos élethosszig tartóan. A kezelés és a gondozás célja a végstádiumú májbetegség kialakulásának megelőzése és az ezzel összefüggő tünetek enyhítése. Az elsővonalbeli kezelésre az urzodeoxikólsav (UDCA) javasolt. Az orális obetikólsav- (OCA) kezelést feltételesen jóváhagyták PBC-betegek kezelésére, UDCA-val kombinációban azon esetekre, akik nem megfelelően reagálnak az UDCA-ra, vagy monoterápiaként azon betegekben, akiknél UDCA-intolerancia észlelhető. Magyarországon társadalombiztosítási keretek között nem elérhető. A betegek májtranszplantációs előkészítése szükséges, ha a májcirrózis szövődményei alakulnak ki, vagy ha a betegség progrediál, mint pl. folyamatosan emelkedett bilirubinérték vagy MELD-pontszám >15, vagy súlyos, kezelésre nem reagáló viszketés jelentkezik. Minden PBC-s betegnél figyelembe kell venni, hogy fokozott osteoporosis kockázat állhat fenn, ezért ennek szűrése és kezelése szükséges. Jelen összefoglaló az EASL klinikai gyakorlati útmutatója nyomán ismerteti a PBC-s betegek ellátásának strukturált, élethosszig tartó és egyéni megközelítését, amely keretet nyújt az ellátó hepatológusnak a diagnózis felállításához, a hatékony kezeléséhez és gondozásához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 6 : 2 (2020), p. 124-146. -
További szerzők:Pályu Eszter (1983-) Villám Bence Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kovács György (1982-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00048
GINOP
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM098832
035-os BibID:(scopus)85128382311 (wos)000793161100001
Első szerző:Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:A vastagbél-diverticulosis veszélyei és kezelése : újdonságok a nemzetközi útmutatók tükrében / Bubán Tamás, Sipeki Nóra, Várvölgyi Csaba, Papp Mária
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A vastagbél diverticulosis előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, melynek hátterében elsősorban diétás és életmódbeli változások állnak. Az esetek jelentős hányadában a vastagbél diverticulosis semmiféle panaszt nem okoz, véletlenül kerül felfedezésre, így kezelést sem igényel. Tünetek az esetek mintegy 25%-ában jelentkeznek, ez az ún. diverticuláris betegség, melynek különböző súlyosságú és lefolyású formái ismertek. A 2000-es évek elejétől a diverticulosis kialakulásában szerepet játszó patofiziológiai folyamatok jobb megértése, úgymint a genetikai háttér, az alacsony fokú krónikus gyulladás és a bél dysbiosis jelenléte elősegítette a megelőzés, a diagnosztika és a kezelés eszközeinek fejlődését. Főbb megállapítások: A tüneteket okozó szövődménymentes diverticulosis elkülönítése az irritábilis bélszindrómától egyértelműen kihívást jelent. Az akut diverticulitis előfordulási gyakorisága alacsonyabb, mint azt korábban feltételezték. A képalkotók, különösen a hasi komputer tomográfia szerepe előtérbe került a gyors és megfelelő diagnózis felállításában és a betegség súlyosságának meghatározásában. A magas rosttartalmú étrend az egészséges táplálkozás fontos része, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy gyorsítaná az akut diverticulitis során a felgyógyulást vagy megelőzné annak kiújulását. Újabban vitatják azt a hagyományos álláspontot, miszerint a szövődménymentes akut diverticulitist mindenképpen antibiotikummal kell kezelni és kórházi felvételt igényel. Akut diverticulitis esetén nem ajánlott colonoscopia végzése perforációveszély miatt. Elektív colonoscopia 6 héttel később javasolt, amennyiben 3 éven belül nem volt a colorectális carcinoma kizárása céljából. Bizonyos esetekben a rutin colonoscopia azonban el is hagyható. A szövődményes akut diverticulitis kezelése során nem mindig szükséges sürgős sebészeti beavatkozás. A műtétre szoruló, hemodinamikailag stabil, immunkompetens betegekben diverticulum perforáció és diffúz peritonitis esetén pedig a resectio és primer anasztomózis készítés egyre inkább teret nyer a Hartmann műtéttel szemben. A szerzők a jelen összefoglalóval a diverticulosis korszerű, egyénre szabott ellátását kívánják elősegíteni a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 16 (2022), p. 614-623. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Várvölgyi Csaba (1958-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM077046
035-os BibID:(WoS)000485146200010 (Scopus)85070584761
Első szerző:Deutschmann, Claudia
Cím:Identification of Chitinase-3-like protein 1 as a novel neutrophil antigenic target in Crohn's disease / Deutschmann Claudia, Sowa Mandy, Murugaiyan Jayaseelan, Roesler Uwe, Röber Nadja, Conrad Karsten, Laass Martin, Bogdanos Dimitrios, Sipeki Nora, Papp Maria, Rödiger Stefan, Roggenbuck Dirk, Schierack Peter
Dátum:2019
ISSN:1873-9946
Megjegyzések:Background and Aims: There is an increasing incidence of inflammatory bowel disease [IBD]. Autoimmune responses are involved in the pathophysiology of IBD, but their underlying pathways and target antigens have not yet been fully elucidated. Methods: Autoantigenic targets in IBD were identified after separation of whole cell proteins isolated from neutrophils using two-dimensional electrophoresis and matrix assisted laser desorption ionization - time of flight mass spectrometry-based protein identification of the spots that displayed Western blotting signals with anti-neutrophil cytoplasmic antibody-positive sera. The prevalence of IgG, IgA and secretory IgA [sIgA] to chitinase 3-like protein 1 [CHI3L1] was analysed by enzyme-linked immunosorbent assays using recombinant CHI3L1 in 110 patients with Crohn's disease [CD], 95 with ulcerative colitis [UC], 126 with coeliac disease [CeD] and 86 healthy controls [HCs]. Results: The 18-glycosylhydrolase family member CHI3L1 was identified as a neutrophil autoantigenic target. CD patients displayed significantly higher levels of IgG to CHI3L1 than patients with UC and CeD (p < 0.0001, respectively). IgA and sIgA to CHI3L1 was significantly higher in CD than in UC, CeD and HCs [p < 0.0001, respectively]. IgA and sIgA to CHI3L1 demonstrated the highest prevalence in CD [25.5%, 28/110; and 41.8%%, 46/110] compared to HCs [2.3%, 2/86; and 4.7%%, 4/86; p < 0.0001, respectively] and are associated with a more complicated progression of CD. Conclusion: CHI3L1 is a novel neutrophil autoantigenic target in CD. IgA and sIgA to CHI3L1 may serve as novel markers for CD and may facilitate the serological diagnosis of IBD.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
inflammatory bowel disease
chitinase-3 like protein 1
autoantibody
Crohn's disease
enzyme-linked immunosorbent assay
Megjelenés:Journal of Crohns & Colitis. - 13 : 7 (2019), p. 894-904. -
További szerzők:Sowa, Mandy Murugaiyan, Jayaseelan Roesler, Uwe Röber, Nadja Conrad, Karsten Laass, Martin Bogdanos, Dimitrios P. Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Rödiger, Stefan Roggenbuck, Dirk Schierack, Peter
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM066819
Első szerző:Földi Ildikó (orvos)
Cím:Lectin-complement pathway molecules are decreased in patients with cirrhosis and constitute the risk of bacterial infections / Ildiko Foldi, Tamas Tornai, David Tornai, Nora Sipeki, Zsuzsanna Vitalis, Istvan Tornai, Tamas Dinya, Peter Antal-Szalmas, Maria Papp
Dátum:2017
ISSN:1478-3223
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Liver International 37 : 7 (2017), p. 1023-1031. -
További szerzők:Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Tornai Dávid (1989-) (hepatológia, biomarker kutatás) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Dinya Tamás (1974-) (sebész szakorvos, onkológus szakorvos) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:K115818/2015/1
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM072903
035-os BibID:(cikkazonosító)e0194166 (WOS)000428603100051 (Scopus)85044720189
Első szerző:Kovács György (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Significance of serological markers in the disease course of ulcerative colitis in a prospective clinical cohort of patients / Gyorgy Kovacs, Nora Sipeki, Boglarka Suga, Tamas Tornai, Kai Fechner, Gary L. Norman, Zakera Shums, Peter Antal-Szalmas, Maria Papp
Dátum:2018
ISSN:1932-6203
Megjegyzések:Background & aimsTo determine the prognostic potential of classic and novel serologic antibodies regarding unfavorable disease course in a prospective ulcerative colitis (UC) patient cohort, since few and conflicting data are available in the literature regarding this matter.Methods187 consecutive patients were studied prospectively (median follow-up: 135 months) from a single referral IBD center in Hungary. Sera were tested for different IgA/IgG type autoantibodies (anti-neutrophil cytoplasmic [ANCA], anti-DNA-bound-lactoferrin [anti-LFS], anti-goblet cell [anti-GAB] and anti-pancreatic [PAB: anti-CUZD1 and anti-GP2)]) by indirect immunofluorescence technique and for anti-microbial (anti-Saccharomyces cerevisiae [ASCA] IgG/IgA and anti-OMP Plus? IgA) antibodies by enzyme-linked immunosorbent assays.ResultsA total of 73.6%, 62.4% and 11.2% of UC patients were positive for IgA/IgG type of atypical perinuclear-ANCA, anti-LFS and anti-GAB, respectively. Occurrences of PABs were 9.6%, while ASCA IgA/IgG and anti-OMP IgA were 17.6% and 19.8%, respectively. Antibody status was stable over time. IgA type PABs were more prevalent in patients with primary sclerosing cholangitis (37.5% vs. 4.7% for anti-CUZD1 and 12.5% vs. 0% for anti-GP2, p<0.001 for both). IgA type ASCA and anti-CUZD1 antibodies were associated with higher risk of requirement for long-term immunosuppressant therapy in Kaplan-Meier analysis (pLogRank <0.01 for both). However, in multivariate Cox-regression analysis only ASCA IgA (HR: 2.74, 95%CI: 1.46?5.14, p<0.01) remained independent predictor. UC-related hospitalization due to disease activity was only associated with multiple antibody positivity (for 3 or more; HR 2.03 [95% CI: 1.16?3.56]; p = 0.013). None of the individual antibodies or their combination was associated with the risk of development of extensive disease or colectomy.ConclusionEven with low prevalence rates, present study gives further evidence to the role of certain antibodies as markers for distinct phenotype and disease outcome in UC. Considering the result of the multivariate analysis the novel antibodies investigated do not seem to be associated with poor clinical outcome in UC, only a classic antibody, IgA subtype ASCA remained an independent predictor of long-term immunosuppressive therapy.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Plos One. - 13 : 3 (2018), p. 1-18. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Suga Boglárka Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Fechner, Kai Norman, Gary L. Shums, Zakera Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Pályázati támogatás:OTKA-115818
OTKA
RH/885/2013
Egyéb
BO/00426/11
Egyéb
IOIBD Research Grant (2012-2015)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM111662
Első szerző:Kováts Patrícia
Cím:Az autoimmun hepatitis diagnosztikájának és kezelésének nehézségei egy eset kapcsán / Kováts Patrícia Julianna, Sipeki Nóra, Papp Mária
Dátum:2023
Megjegyzések:Az autoimmun hepatitis (AIH) epidemiológia, klinikai megjelenés és kórlefolyás szempontjából igen heterogén betegség. A patognomikus tünetek és markerek hiánya miatt diagnosztikája és kezelése kihívást jelenthet a mindennapi klinikai gyakorlatban. Esetismertetésünkben egy akut megjelenésű AIH-ban szenvedő, fiatal nőbeteg esetén keresztül mutatjuk be a diagnosztika kiemelt figyelmet érdemlő pontjait és a standard kezelésre nem reagáló esetekben alkalmazható, alternatív terápiás lehetőségeket.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 9 : 2 (2023), p. 75-82. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM108006
Első szerző:Kováts Patrícia
Cím:Autoimmun hepatitisz diagnosztikája és kezelése / Kováts Patrícia, Sipeki Nóra, Tornai István, Papp Mária
Dátum:2023
Megjegyzések:ABSZTRAKT Az autoimmun hepatitisz (AIH) egy ritka, ismeretlen eredetű, immun-mediált, krónikus gyulladással járó májbetegség, melyet az emelkedett szérum transzamináz szintek és a globulin szaporulat (immunglobulin G/gammaglobulin), a keringő autoantitestek jelenléte és a jellegzetes májszövettani eltérések, mint limfoplazmocitás infiltrátum interface hepatitisszel, jellemeznek. A betegség változatos megjelenési formája miatt a diagnózis felállítása nehéz. Az AIH a betegek jelentős részében életre szóló kezelést igényel. A kezelés célja pedig a májbetegség progressziójának megakadályozása (dekompenzált májcirrózis kialakulása) és májátültetés szükségességének elkerülhetősége. Az AIH kezelése és gondozása sokszor jelent szakmai kihívást a kezelőorvos számára és egyénre szabott megközelítést igényel. A gyógyszeres terápia sarokköve a remisszió indukciójára szolgáló szteroid kezelés, majd pedig a remisszió fenntartására az azathioprin kezelés beépítése. Ez a standard kezelés az esetek jelentős részében hatékony, a célja pedig a teljes biokémiai remisszió elérése, amelyet a transzamináz szintek és az IgG együttes normalizálódása jellemeznek. Az alkalmazott terápiák nem mentesek a mellékhatásoktól, ezért a kezelés indítása után mind a klinikai tünetek, mind pedig a laboratóriumi eredmények szoros követése javasolt. A standard terápia esetén kialakuló intolerancia (10%) vagy a terápiás válasz hiánya (15%) másod- vagy akár harmadvonalbeli kezelést is szükségessé tehet, egyéb immunszupresszív szerek alkalmazásával. Ezekre vonatkozóan az iránymutatások kevésbé jól meghatározottak és jelentősek a különbségek a klinikai gyakorlatban. Amennyiben a diagnózis felállítása során bizonytalanság merül fel, vagy ha a betegség a standard kezelésre nem reagál megfelelően, vagy egyéb okok miatt a beteg nehezen kezelhető, mindenképpen javasolt a korai kapcsolatfelvétel és szakmai konzultáció szakértői központtal. A Ritka Májbetegségek Európai Referenciahálózatának (ERN RARE-LIVER) keretein belül nemzetközi szakértői panel bevonására is sor kerülhet távkonzultációs rendszer (CPMS) használatával.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 9 : 1 (2023), p. 2-17. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM059587
Első szerző:Lakatos Péter (Semmelweis Egyetem)
Cím:Risk matrix for prediction of disease progression in a referral cohort of patients with Crohn's disease / Peter L. Lakatos, Nora Sipeki, Gyorgy Kovacs, Eszter Palyu, Gary L. Norman, Zakera Shums, Petra A. Golovics, Barbara D. Lovasz, Peter Antal-Szalmas, Maria Papp
Dátum:2015
Megjegyzések:BACKGROUND: Early identification of patients with Crohn's disease (CD) at riskfor subsequent complications is essential for adapting treatment strategy. Weaimed to develop a prediction model including clinical and serologic markers for assessing the probability of developing advanced disease in a prospectivereferral CD cohort.PATIENT AND METHODS: 271 consecutive CD patients (42.4% males, median follow-up: 108 months) were included and followed-up prospectively. Anti-Saccharomycescerevisiae antibodies (ASCA IgA/IgG) antibodies were determined by enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA). The final analysis was limited to patients withinflammatory disease behaviour at diagnosis. The final definition for advanceddisease outcome was having intestinal resection or disease behaviour progression.RESULTS: ASCA (IgA and/or IgG) status, disease location, and need for earlyazathioprine (AZA) were included in a 3-, 5- and 7-year prediction matrix. Theprobabilities of advanced disease after 5-years varied from 6.2% to 55% dependingon the combination of predictors. Similar findings were obtained in Kaplan-Meier analysis, the combination of ASCA, location and early use for AZA was associated with the probability to develop advanced disease (pLogRank<0.001).CONCLUSION: Our prediction models identified substantial differences in theprobability of developing advanced disease in the early disease course of CD.Markers identified in this referral cohort were different from those previouslypublished in a population-based cohort suggesting that different predictionmodels should be used in referral setting.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
ASCA; Crohn's disease; azathioprine; disease progression; referral cohort; serologic antibodies
Megjelenés:Journal of Crohn's & colitis. - 9 : 10 (2015), p. 891-898. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Kovács György (1982-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Pályu Eszter (1983-) Norman, Gary L. Shums, Zakera Golovics Petra Anna Lovász Barbara Dorottya Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM088059
035-os BibID:(WOS)000596438400019 (Scopus)85092717075
Első szerző:Nagy Gábor (laboratóriumi szakorvos, laboratóriumi hematológus és immunológus)
Cím:Anti-neutrophil cytoplasmic antibody testing by indirect immunofluorescence : computer-aided versus conventional microscopic evaluation of routine diagnostic samples from patients with vasculitis or other inflammatory diseases / Gábor Nagy, István Csípő, Tünde Tarr, Gabriella Szűcs, Antónia Szántó, Tamás Bubán, Nóra Sipeki, Zoltán Szekanecz, Mária Papp, János Kappelmayer, Péter Antal-Szalmás
Dátum:2020
ISSN:0009-8981
Megjegyzések:Background: Detection of anti-neutrophil cytoplasmic antibodies (ANCA) by indirect immunofluorescence assays (IFA) is of diagnostic importance in vasculitides and some other inflammatory diseases. Automation of IFA may be beneficial in high-throughput clinical laboratories. An analytical appraisal of the EUROPattern (EPa) automated microscope and image analysis system has not been reported in a routine clinical laboratory setting testing samples from both vasculitis and non-vasculitis patients. Methods: Results of EPa and on-screen ANCA pattern recognition of 568 consecutive routine serum samples were compared to those of conventional visual evaluation. Results: Agreement of discrimination between negative and non-negative samples was 86.1% comparing EPa and conventional reading, and it increased to 96.7% after on-screen user validation. Importantly, from the 334 samples classified as negative by EPa 328 (98.2%) were also negative by conventional evaluation. Pattern recognition showed 'moderate' agreement between classical microscopic and EPa analysis (kappa = 0.446) and 'very good' agreement after user validation (kappa = 0.900). Misclassification by EPa was dominantly due to the presence of anti-nuclear/cytoplasmic antibodies (incorrect pattern, 80/568) and the lower fluorescence cut-off of the automated microscope (false positives, 73/568). Conclusions: Automated ANCA testing by EPa is a reliable alternative of classical microscopic evaluation, though classification of sera needs correction by trained personnel during on-screen validation.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Clinica Chimica Acta. - 511 (2020), p. 117-124. -
További szerzők:Csípő István (1953-) (vegyész) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szántó Antónia (1977-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bubán Tamás (1967-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00048
GINOP
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
EFOP-3.6.2-16-2017-00006
EFOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM085824
Első szerző:Pape, Simon
Cím:High discontinuation rate of azathioprine in autoimmune hepatitis, independent of time of treatment initiation / Pape Simon, Gevers Tom J. G., Vrolijk Jan Maarten, van Hoek Bart, Bouma Gerd, van Nieuwkerk Carin M. J., Taubert Richard, Jaeckel Elmar, Manns Michael P., Papp Maria, Sipeki Nora, Stickel Felix, Efe Cumali, Ozaslan Ersan, Purnak Tugrul, Nevens Frederik, Kessener Dominik J. N., Kahraman Alisan, Wedemeyer Heiner, Hartl Johannes, Schramm Christoph, Lohse Ansgar W., Heneghan Michael A., Drenth Joost P. H.
Dátum:2020
ISSN:1478-3223
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Liver International. - 40 : 9 (2020), p. 2164-2171. -
További szerzők:Gevers, Tom J. G. Vrolijk, Jan Maarten van Hoek, Bart Bouma, Gerd van Nieuwkerk, Carin M. J. Taubert, Richard Jaeckel, Elmar Manns, Michael P. Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Stickel, Felix Efe, Cumali Ozaslan, Ersan Purnak, Tugrul Nevens, Frederik Kessener, Dominik J. N. Kahraman, Alisan Wedemeyer, Heiner Hartl, Johannes Schramm, Christoph Lohse, Ansgar W. Heneghan, Michael A. Drenth, Joost P. H.
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM081815
035-os BibID:(WoS)000552446400014 (Scopus)85084968025
Első szerző:Pape, Simon
Cím:Rapid Response to Treatment of Autoimmune Hepatitis Associated with Remission at 6 and 12 Months / Simon Pape, Tom J. G. Gevers, Jan Maarten Vrolijk, Bart van Hoek, Gerd Bouma, Carin M. J. van Nieuwkerk, Richard Taubert, Elmar Jaeckel, Michael P. Manns, Maria Papp, Nora Sipeki, Felix Stickel, Cumali Efe, Ersan Ozaslan, Tugrul Purnak, Frederik Nevens, Dominik J. N. Kessener, Alisan Kahraman, Heiner Wedemeyer, Johannes Hartl, Christoph Schramm, Ansgar W. Lohse, Joost P. H. Drenth, Michael A. Heneghan
Dátum:2020
ISSN:1542-3565 1542-7714
Megjegyzések:Background & Aims: Changes in serum levels of transaminases immediately after initiation of treatment for autoimmune hepatitis (AIH) might be associated with biochemical markers of remission and liver-related events. We assessed the outcomes of patients with vs without rapid responses to treatment of AIH in a large international cohort. Methods: We performed a retrospective cohort study, collecting data from 2 independent cohorts of adults with AIH from 12 centers in 7 countries in Europe. We collected information on patient demographics; serologic, histologic, and biochemical analyses; and treatment. We used a receiver operating characteristic curve and Youden index to calculate the optimal percentage decrease in level of aspartate aminotransferase (AST) after 8 weeks of treatment that associated with normalization of transaminase levels after 26 weeks of treatment with predniso(lo)ne (primary outcome) in the first (discovery) cohort (n = 370). We evaluated the results in the second (validation) cohort (n = 370). Secondary outcomes were liver-related death or transplantation. We performed univariate and multivariable logistic and Cox regression with correction for confounders. Results: A significant decrease in level of AST after 8 weeks of treatment was significantly associated with normalization of transaminase levels at 26 and 52 weeks ( P <.001); a decrease of more than 80% in level of AST was associated with optimal normalization. In both cohorts, rapid responders (?80% decrease in level of AST after 8 weeks) were more likely to achieve normalization of transaminases at 26 and 52 weeks when compared to non-rapid responders. Rapid responders in the discovery cohort had lower risk of liver-related death or transplantation (adjusted hazard ratio 0.18; 95% CI 0.05?0.63; P =.007), although this was not confirmed in the validation cohort. Results from measurement of alanine aminotransferase did not differ significantly from those of AST for the primary outcome. Slow responders (without normalization of transaminases after 1 year) had the highest risk of liver transplantation or liver-related death. Conclusions: In a retrospective study of patients with AIH, we found that a rapid response to treatment, based on level of AST after 8 weeks, associates with normalization of transaminase levels in the following year. Patients with a rapid response also have a lower risk of liver-related death or transplantation than patients without this rapid response.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Induction therapy,
prognostic factor,
liver enzyme,
Megjelenés:Clinical Gastroenterology and Hepatology. - 18 : 7 (2020), p. 1609-1617. -
További szerzők:Gevers, Tom J. G. Maarten Vrolijk, Jan Hoek, Bart van Bouma, Gerd Nieuwkerk, Carin M. J. van Taubert, Richard Jaeckel, Elmar Manns, Michael P. Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Stickel, Felix Efe, Cumali Ozaslan, Ersan Purnak, Tugrul Nevens, Frederik Kessener, Dominik J. N. Kahraman, Alisan Wedemeyer, Heiner Hartl, Johannes Schramm, Christoph Lohse, Ansgar W. Drenth, Joost P. H. Heneghan, Michael A.
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM069062
Első szerző:Papp Mária (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:PREDICT (Predicting Acute-on- Chronic Liver Failure in Cirrhosis) multicentrikus európai prospektív obszervációs tanulmány : EASL-CLIF Consortium, 2017-2018 / Papp Mária, Tornai Tamas, Vitalis Zsuzsanna, Tornai István, Sipeki Nóra, Balogh Boglárka, Antal-Szalmas Peter, Jonel Trebica
Dátum:2017
Megjegyzések:Az EASL-CLIF Consortium (European Association for the Study of the Liver-Chronic Failure Consortium) egy multicentrikus európai prospektív obszervációs tanulmányt tervezett (PREDICT, Predicting Acute-on-Chronic Liver Failure in Cirrhosis Study), amelyben a Debreceni Egyetem Gasztroenterológia Tanszéke akkreditált hepatológiai centrumként részt vesz. A tanulmány célja, hogy májcirrózisos betegek zajló akut dekompenzációs (AD) epizódja során ACLF-szindróma (?acute-on-chronic liver failure") kialakulása szempontjából veszélyeztetett betegcsoportot 3 hónapon keresztül vizsgálja, majd egy éven át kövesse. Ez egyrészt olyan klinikai, laboratóriumi és patofiziológiai tényezők feltárását teszi lehetővé, amelyek előrejelezhetik a szindróma kialakulását valamint annak kórlefolyását. Másrészről azonosítani tudja azokat a patogenetikai folyamatokat, amelyek az ACLF kialakulásában és progressziójában jelentős szerepet játszanak. A PREDICT-tanulmány keretein belül zajló kiegészítő tanulmányok különféle szerológiai, genetikai, epigenetikai tényezők, valamint a mikrobiom változásának jelentőségét vizsgálják az ACLF-szindróma patogenezisében. Hepatológiai kutatócsoportunk saját pályázatot is nyert, amelynek során vizsgálni tervezzük, hogy az ACLF kialakulásának kritikus időszakában már jelenlévő és eltérő súlyosságú bélbarrier károsodás szerepet játszik-e a szindróma patogenezisében és kórlefolyásában. A PREDICT-tanulmány eredményei a jövőben elősegíthetik az ACLF kialakulásának előrejelezhetőségét, annak esetleges megelőzését és hatékony, új kezelési eljárások kifejlesztését.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology 3 : 2 (2017), p. 151-154. -
További szerzők:Tornai Tamás István (1984-) (belgyógyász) Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Balogh Boglárka (1993-) (belgyógyász) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Trebica, Jonel
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.