Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM065955
Első szerző:	Kovács Edina Mária (oktatáskutató, drámapedagógus)
Cím:	A tanárképzés harmadik ciklusa - kérdések és lehetőségek / Kovács Edina
Dátum:	2011
ISSN:	1216-3384 1419-8827
Megjegyzések:	A Bologna folyamat által meghatározott harmadik ciklus, az - európai döntéshozók szándéka szerint 2011-től - egységes PhD képzés idén először fogadhat olyan egyetemi végzettségű jelentkezőket, aki már felsőfokú képzésük teljes idejét a bolognai rendszerben töltötték ki. Így, miközben sor kerülhet a mesterképzések első tanulságainak levonására, a működés erényeinek és buktatóinak elemzésére, már most figyelmet kell fordítani arra is, milyen módon alakul tényleges harmadik lépcsőfokká a doktori képzés. A korábbi oktatáspolitikai szándékok ugyanis egyelőre csak részben teljesültek: szó sincs például a döntéshozók által várt egységességről, a legtöbb európai országban egymás mellett, olykor keveredve működik a hagyományos, mester-tanítvány viszonyra épülő, kutatásorientált képzés, és az újabb keletű, szorosabban strukturált, a doktorjelölteket inkább hallgatónak, mintsem fiatal kutatónak tekintő oktatás (Kehm, 2009/b). A sokszínűségben Anglia és Ausztrália jár az élen: ezekben az országokban ma is hat különböző módon lehet elnyerni a doktori címet; ráadásul a képzés expanziója más országok számára is vonzóvá teheti az angolszász modell egyes elemeit. A harmadik képzési ciklus expanziójának kérdésével foglalkozó szakirodalom viszonylag egységesen foglal állást abban, hogy a tömegesedés egyértelmű tendencia; az egyes szerzők legfeljebb az okokat rangsorolják eltérő módon. Kehm elsődlegesnek tartja, hogy a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákban ? a tudásalapú társadalom létrehozásában ? tölt be fontos szerepet a doktori képzés, európai szinten pedig kötődik a Lisszaboni Stratégiához, amely a kutatás?fejlesztés terén kíván egységes európai térséget létrehozni (i. m.). Az Európai Kutatóegyetemek Szövetsége (League of European Research Universities) tanulmányának szerzői inkább a munkaerő-piaci igények növekedését jósolják - mind a tudományos, mind a gazdasági, for-profit szférában -, a jól képzett, több területen innovatív szakemberek iránt (Bogle, 2010). A növekvő társadalmi igény mellett az egyéni döntések is az expanziót gerjesztik: ha egy korcsoport tagjainak többsége teljesít egy bizonyos szintet az iskolarendszerben, akkor az már nem hordoz társadalmi előnyöket, azonban az adott szint nem teljesítése hátránnyá válik. A társadalom egyre több tagja így - a helyzet változására adott nyilvánvaló válaszként - magasabb célokat tűz ki, ami expanziót generál (Green, idézi Fináncz, 2008). Kérdés, hogy a belépők számának növekedése mellett megőrizhető-e a doktori képzés elit volta, kialakulnak-e az elvárt, strukturáltabb képzések, valamint, hogy milyen válasz születik a vertikális differenciálás iránti igényre.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Educatio 20 : 4 (2011), p. 580-586. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM065455
Első szerző:	Kovács Edina Mária (oktatáskutató, drámapedagógus)
Cím:	Kétszáz év reform / Kovács Edina
Dátum:	2015
ISSN:	1216-3384 1419-8827
Megjegyzések:	Kevés dolgot vélnénk kulturális és nemzeti sajátosságokhoz jobban kötődőnek, mint az oktatást. Ennek ellenére a tanári hivatás - több folyamat együttes hatása okán - igen hasonló, szimbolikus pozícióba került a fejlett országok többségében. Így, olykor meglepő módon, a tanárok helyzete világszerte szinte azonos kérdéseket, elvárásokat és problémákat vet fel. Kötetünk szerzője, Dana Goldstein a bevezetőben idézi az Amerikai Egyesült Államok oktatási miniszterét, Arne Duncant, aki 2009-ben azt mondta: "Milyen a hatékony tanár? Képes a vízen járni." Kevéssé valószínű, hogy Duncan a Debreceni Egyetem kiváló professzorát, Brezsnyánszky Lászlót plagizálta volna, aki az ideális pedagógustól elvárt tulajdonságokról egyszer - nagyjából ugyanebben az időben - úgy nyilatkozott: ha mindet egymás mellé sorakoztatjuk, kiderül, hogy a jó tanár maga Jézus Krisztus. Úgy tűnik, Washingtonban és Debrecenben valamilyen módon ugyanarra a következtetésre lehet jutni a tanárokkal kapcsolatosan" Goldstein könyve jó apropója lehet annak is, hogy a jelenség mögött rejlő okokon elgondolkodjunk. The Teacher Wars: A History of America's Most Embattled Profession / New York : Double Day, 2014. -
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok recenzió, könyvismertetés
Megjelenés:	Educatio 24 : 1 (2015), p. 161-164. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: