Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM080899
Első szerző:	Balogh Zsuzsanna (biológia környezettan tanár)
Cím:	Holtmedrek toxikus elemtartalmának vizsgálata üledékminták alapján / Balogh Zsuzsanna, Gyulai István, Baranyai Edina, Hubay Katalin, Harangi Sándor, Kundrát János Tamás, Braun Mihály, Korponai János, Simon Edina
Dátum:	2014
ISSN:	0018-1323
Megjegyzések:	A holtmedrek jelentős természeti értékekkel rendelkeznek, ezért szükségszerű természetvédelmi szempontból a holtmedrek feltárása, állapotfelmérése. A holtmedrek üledékének szerves és szervetlen szennyezők akkumulálódnak, ezért az üledék kiválóan alkalmas holtmedrek állapotának felmérésére és monitorozására. Az 5 vizsgált holtmedrek közül kettő természetvédelmi oltalom alatt áll (Foltos-kerti-Holt-Tisza, Boroszló-kerti-Holt-Tisza), három pedig nem áll védelem alatt (Gyürei-Holt-Tisza, Vargaszegi-Holt-Tisza, Lónyai-morotva). Vizsgálataink során a toxikus elemek (Al, Cd, Cu, Fe, Mn, Pb, Sr, Zn) koncentrációját mértük felszíni lágy üledékekből mikrohullámú plazma atomemissziós spektrométerrel (MP-AES). Főkomponens-analízissel (PCA) a felszíni üledékben mért toxikus fémek koncentrációja alapján a vizsgált holtmedrek teljes mértékben elkülönülnek egymástól. Az antropogén tevékenységtől mentes Boroszló-kerti- és a Foltos-kerti-Holt-Tisza között tapasztaltunk kisebb átfedést. Míg az antropogén tevékenységgel terhelt Lónyai-morotva a Vargaszegi-Holt-Tiszával mutat hasonlóságot. A toxikus elemek közül a Cu, Pb, Zn, Al, Fe, Mn és Sr koncentrációval jellemezhető a Foltos-kerti- és Boroszló-kerti-Holt-Tisza. A Zn és Pb koncentráció a Lónyai-morotvában, míg a Sr koncentráció a Vargaszegi-Holt-Tiszában volt a legmagasabb. Az Al koncentráció a Boroszló-kerti-Holt-Tiszában, a Mn koncentráció pedig a Foltos-kerti-Holt-Tiszában volt a legmagasabb értéket. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált holtmedrek jelentős mértékben ki vannak téve antropogén hatásnak, ugyanakkor ezen hatások monitorozására kiválóan alkalmas a felszíni üledék.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Hidrológiai Közlöny. - 94 : 5-6 (2014), p. 18-20. -
További szerzők:	Gyulai István (1980-) (biológus) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Hubay Katalin (1985-) (biológus, környezetkutató) Harangi Sándor (1982-) (agrármérnök) Kundrát János Tamás (1984-) (biológus-ökológus) Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus) Korponai János (1964-) (biológus) Simon Edina (1981-) (ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM079445
Első szerző:	Braun Mihály (vegyész, analitikus)
Cím:	A Tisza vízjárásának nyomai a Marótzugi-Holt-Tisza üledékében / Braun Mihály, Papp István, Korponai János, Lukács Viktória, Gyulai István, Forró László, Hubay Katalin, Szalóki Imre
Dátum:	2010
ISSN:	0018-1323
Megjegyzések:	A Tisza hullámtéri holtmedreiben jelentős mennyiségű üledék halmozódott fel a szabályozást követő időszakban. A Marótzugi Holt-Tisza fúrásanyagában az áradások nyomai jól felismerhetőek. Ezek lehetővé tették az üledékképzödés sebességének becslését, mert az áradások időpontjai igen jól dokumentáltak. A vízállás adatok feldolgozásánál az éves minimumokat is figyelembe vettük, melyek jól jelezték a folyó medrének átrendeződését. Az árvizes napok száma pedig megmutatta, hogy mely időszakokban volt lehetőség jelentősebb üledék-felhalmozódásra. Az árvízmentes időszakok pedig a növényi maradványokban gazdag rétegek korát adták meg. A légköri atomrobbantások és a csernobili katasztrófa nyomait az üledék Cs 13 7 izotóp aktivitása jelzi. Ezzel a módszerrel a szelvény felső 65 cm-es szakasza volt korolható. A vízállás alapján megállapított korok jó egyezést mutattak a radiometrikus módszerrel kapott adatokkal. Az üledékképződésnek két jellegzetes szakasza volt. A Tisza mai medrének kialakulását közvetlenül megelőző időszakban (1876-1919) az üledékképződés sebessége igen gyors volt (5,68 cm/év). Ez után az üledékképződés lassult (1,44 cm/év), de jelentős maradt.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Tisza vízállás holtág üledékképződés sebessége kormeghatározás Csl37
Megjelenés:	Hidrológiai Közlöny. - 90 : 6 (2010), p. 20-22. -
További szerzők:	Papp István Korponai János (1964-) (biológus) Lukács Viktória Gyulai István (1980-) (biológus) Forró László (1954- ) (biológus) Hubay Katalin (1985-) (biológus, környezetkutató) Szalóki Imre (1953-) (fizikus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM071066
Első szerző:	Hubay Katalin (biológus, környezetkutató)
Cím:	Felső-Tisza-vidéki holtmedrek üledékmintáinak elemanalízise MP-AES módszerrel / Hubay Katalin, Balogh Zsuzsanna, Gyulai István, Kundrát János Tamás, Baranyai Edina, Harangi Sándor, Braun Mihály, Korponai János, Tóthmérész Béla, Simon Edina
Dátum:	2013
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat
Megjelenés:	II. Környezetkémiai Szimpózium : Program és előadáskivonatok. - p. 24.
További szerzők:	Balogh Zsuzsanna (1986-) (biológia környezettan tanár) Gyulai István (1980-) (biológus) Kundrát János Tamás (1984-) (biológus-ökológus) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Harangi Sándor (1982-) (agrármérnök) Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus) Korponai János (1964-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Simon Edina (1981-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: