Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM047573
Első szerző:	Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:	A rheumatoid arthritis genetikája és genomikája : I. patogenetikai vonatkozások / Soós Boglárka, Kurkó Júlia, Besenyei Tímea, Szabó Zoltán, Szántó Sándor, Meskó Bertalan, Poliska Szilárd, Nagy László, Laki Judit, Glant Tibor, Mikecz Katalin, Szekanecz Zoltán
Dátum:	2013
Megjegyzések:	A genetika, környezet és autoimmunitás "Bermuda háromszöge" fontos szerepet játszik a rheumatoid arthritis (RA) patogenezisében. RA-ben az örökletes tényezők szerepe 60%-ra, míg önmagában a HLA szerepe 11-37%-ra becsülhető. Az ún. shared epitóp (SE) allélok közül a HLA-DRB101 és DRB104, míg a nem SE jellegű gének közül a HLA-DRB1 13 és DRB115 is szerepet játszik a RA iránti fogékonyságban. A legfontosabb RA-re hajlamosító non-HLA-génekben leírt egyes nukleotid polimorfizmusok (SNP) többek között a PTPN22, IL23R, TRAF1, CTLA4, IRF5, STAT4, CCR6, PADI4. A nagy genomasszociációs vizsgálatokban (GWAS) több mint 30 lókuszt azonosítottak, melyek szerepet játszanak a RA patogenezisében. A HLA és non-HLA-gének ugyancsak meghatározzák az anti-citrullinált protein antitestek (ACPA) termelödését és az ezen alapuló ACPA-pozitív, illetve szeronegatív kórformákat. A betegség kialakulásában a genetikai tényezőkön kívül környezeti-életmódi faktorok - elsődlegesen a dohányzás - is szerepet játszanak. Néhány GWAS-tanulmány arthritis-állatmodellekben igazolta a humán RA-ben azonosított gének szerepét. Például a kollagénindukált (CIA), illetve a proteoglikán-indukált arthritis (PgIA) modellek-ben két fontos lókuszt, a Pgia26/Cia5-t, illetve Pgia2/ Cia2/Cia3-t sikerült azonosítani, melyek megfelelnek a humán PTPN22/CD2, illetve TRAF1 /C5 lókuszoknak. A genetika és genomika igen hasznos a RA patogenezisének jobb megértése szempontjából.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Rheumatoid arthritis genetika Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:	Magyar Reumatológia 54 : 1 (2013), p. 7-17. -
További szerzők:	Kurkó Júlia Emese (1979-) (reumatológus) Besenyei Tímea (1980-) (reumatológus, belgyógyász) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Meskó Bertalan (1984-) (kutatóorvos) Póliska Szilárd (1978-) (biológus) Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Laki Judit Glant Tibor (anatómus) Mikecz Katalin Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 TÁMOP TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP Akcelerált atherosclerosis és cardiovascularis betegségek gyulladásos reumatológiai kórképekben
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM070466
Első szerző:	Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:	Korai arthritis. Rheumatoid arthritis : még korábban? / Szekanecz Zoltán, Soós Boglárka, Surányi Péter, Szűcs Gabriella
Dátum:	2017
Megjegyzések:	Mivel az arthritises betegek beutalása és centrumba kerülésema is számos ponton késik, reálisan még ma iselsősorban a több éve fennálló rheumatoid arthritisben(RA) szenvedő betegeket látjuk. Az azonban egyértelmű,hogy minél korábban ismerjük fel és kezeljük a betegséget(diagnosztikus és terápiás ablak), annál kedvezőbba kimenetel a strukturális és funkcionális károsodás,életminőség, munkavégzés szempontjából. Ezért azEULAR, a fennálló RA-re vonatkozó ajánlásai mellett, aközelmúltban ismét megjelentette a korai arthritis ellátásáravonatkozó ajánlásait, valamint definiálta a klinikailaggyanítható arthralgiát (clinically suspect arthralgia? CSA) is. Az ajánlásokon túl egyre jobban megismerjüka prediktív tényezőket, amelyek meghatározása segít adefinitív RA kialakulásának és a progresszió esélyénekmeghatározásában. Ami a kezelést illeti, a megszokottstratégiák mellett megjelentek az első, megelőző jellegűklinikai vizsgálatok is. Addig, amíg e gyógyszeres kutatásokeredményei napvilágra kerülnek, a nem gyógyszeres,életmódi megelőzésnek különös jelentősége van.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban arthritis rheumatoid arthritis korai arthritis nem differenciált arthritis klinikailag gyanítható arthralgia EULAR ajánlások kimenetel biomarkerek
Megjelenés:	Magyar Reumatológia 58 : 2 (2017), p. 83-94. -
További szerzők:	Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Surányi Péter (reumatológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM061084
Első szerző:	Szekanecz Zoltán (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Cím:	A gyógyszeres terápia leépítésének bizonyítékai, kérdései és stratégiája rheumatoid arthritisben / Szekanecz Zoltán, Szamosi Tamás, Soós Boglárka, Kovács László, Kádár Gabriella, Keszthelyi Péter, Laduver Anita, Rojkovich Bernadette, Gáti Tamás, Winkler Valéria, Gajdácsi József
Dátum:	2013
Megjegyzések:	A rheumatoid arthritis és más gyulladásos reumatológiaikórképek kezelése, valamint a terápia sikerességenagy előrehaladást mutatott az elmúlt évtizedben. Megfogalmazódotta remisszió és alacsony betegségaktivitás(LDA) fogalma, és ezek lettek a terápia célértékei is.A biológiai terápia térnyerésével reálissá vált a remisszióvagy LDA elérése, de ezzel együtt felvetődött, hogy a célteljesítése után a betegek biztonsága és a költséghatékonyságérdekében megpróbálható-e a terápia fokozatosleépítése dózisredukció vagy a beadási intervallumoknövelése révén, esetleg a kezelés abbahagyása? E tekintetbenaz elmúlt években számos klinikai vizsgálatokonés metaanalíziseken alapuló bizonyíték született. A hatékony,de költséges biológiai terápia leépítése mindenképpenmegfontolandó cél, amennyiben tartós remisszióáll fenn. A tartós hagyományos betegségmódosító terápiafolytatása azonban, úgy tűnik, továbbra is indokolt. Mivel klinikai adatok alapján a teljes gyógyszermentesség utána betegek csupán kis hányadában marad fenn a remis?-szió vagy LDA, mai tudásunk szerint minden terápia elhagyásanem javasolható.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban rheumatoid arthritis betegségmódosító terápia biológiai terápia terápialeépítés
Megjelenés:	Magyar Reumatológia. - 54 : 4 (2013), p. 206-215. -
További szerzők:	Szamosi Tamás Soós Boglárka (1988-) (általános orvos) Kovács László Kádár Gabriella (Szeged) Keszthelyi Péter Laduver Anita Rojkovich Bernadette Gáti Tamás Winkler Valéria Gajdácsi József
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: