CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM047572
Első szerző:Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:A rheumatoid arthritis genetikája és genomikája : farmakogenetika és farmakogenomika / Soós Boglárka, Meskó Bertalan, Póliska Szilárd, Váncsa Andrea, Szamosi Szilvia, Végh Edit, Simkovics Enikő, Nagy László, Szekanecz Zoltán
Dátum:2013
Megjegyzések:A farmakogenetika és farmakogenomika a nukleotidpolimorfizmusok (SNP) vagy a komplex génexpressziós mintázatok (szignatúrák) és a gyógyszeres terápiára adott válaszok (hatékonyság, mellékhatások) közötti lehetséges összefüggésekkel foglalkozik. A reumatológiában bizonyos génekben létrejövő SNP-k kapcsolatba hozhatók a szteroid és nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek, a hagyományos immunszuppresszív szerek, illetve a biologikumok megváltozott hatékonyságával és/vagy biztonságosságával. Röviden, a citrokróm P450-et, valamint más enzimeket kódoló gének részt vesznek a gyógyszer-metabolizmusban, -transzportban. Ezen enzimgénekben, valamint több citokin génjében kialakuló polimorfizmusok kapcsolatot mutatnak az említett gyógyszerekre adott válaszokkal. A biologikumok esetében citokin-, kemokin- és Fcy-receptor génekben írtak le a gyógyszerhatásokkal összefüggésben levő SNP-ket. Úgy tűnik azonban, egyetlen gén vagy egy SNP nem lehet felelős a gyógyszerek komplex hatásáért. Ezért az utóbbi években munkacsoportunk és mások is komplex génexpressziós, GWAS vizsgálatokkal elemezték főleg az egyes biológiai szerek (tumornecrosis-faktor-a-gátlók, rituximab, tocilizumab) hatékonyságával összefüggő genomikai mintázatokat. A biológiai szerekre válaszoló (responder) és nem reagáló (non-responder) csoportok elkülönítésére alkalmas génmintázatok jól meghatározhatók. A jövőben további, nagyobb beteganyagon, előre szelektált génekkel elvégzett fókuszált tanulmányokra van szükség, hogy meghatározhassuk a farmakogenetika és farmakogenomika szerepét, mint a gyakorlatban is alkalmazható, a személyre szabott terápia meghatározására alkalmas eszközt a reumatológiában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Rheumatoid arthritis
Farmakogenetika
farmakogenomika
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 5 : 1 (2013), p. 19-27. -
További szerzők:Meskó Bertalan (1984-) (kutatóorvos) Póliska Szilárd (1978-) (biológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Simkovics Enikő Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Akcelerált atherosclerosis és cardiovascularis betegségek gyulladásos reumatológiai kórképekben
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM047573
Első szerző:Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:A rheumatoid arthritis genetikája és genomikája : I. patogenetikai vonatkozások / Soós Boglárka, Kurkó Júlia, Besenyei Tímea, Szabó Zoltán, Szántó Sándor, Meskó Bertalan, Poliska Szilárd, Nagy László, Laki Judit, Glant Tibor, Mikecz Katalin, Szekanecz Zoltán
Dátum:2013
Megjegyzések:A genetika, környezet és autoimmunitás "Bermuda háromszöge" fontos szerepet játszik a rheumatoid arthritis (RA) patogenezisében. RA-ben az örökletes tényezők szerepe 60%-ra, míg önmagában a HLA szerepe 11-37%-ra becsülhető. Az ún. shared epitóp (SE) allélok közül a HLA-DRB1*01 és DRB1*04, míg a nem SE jellegű gének közül a HLA-DRB1 *13 és DRB1*15 is szerepet játszik a RA iránti fogékonyságban. A legfontosabb RA-re hajlamosító non-HLA-génekben leírt egyes nukleotid polimorfizmusok (SNP) többek között a PTPN22, IL23R, TRAF1, CTLA4, IRF5, STAT4, CCR6, PADI4. A nagy genomasszociációs vizsgálatokban (GWAS) több mint 30 lókuszt azonosítottak, melyek szerepet játszanak a RA patogenezisében. A HLA és non-HLA-gének ugyancsak meghatározzák az anti-citrullinált protein antitestek (ACPA) termelödését és az ezen alapuló ACPA-pozitív, illetve szeronegatív kórformákat. A betegség kialakulásában a genetikai tényezőkön kívül környezeti-életmódi faktorok - elsődlegesen a dohányzás - is szerepet játszanak. Néhány GWAS-tanulmány arthritis-állatmodellekben igazolta a humán RA-ben azonosított gének szerepét. Például a kollagénindukált (CIA), illetve a proteoglikán-indukált arthritis (PgIA) modellek-ben két fontos lókuszt, a Pgia26/Cia5-t, illetve Pgia2/ Cia2/Cia3-t sikerült azonosítani, melyek megfelelnek a humán PTPN22/CD2, illetve TRAF1 /C5 lókuszoknak. A genetika és genomika igen hasznos a RA patogenezisének jobb megértése szempontjából.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Rheumatoid arthritis
genetika
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:Magyar Reumatológia 54 : 1 (2013), p. 7-17. -
További szerzők:Kurkó Júlia Emese (1979-) (reumatológus) Besenyei Tímea (1980-) (reumatológus, belgyógyász) Szabó Zoltán (1970-) (belgyógyász, reumatológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Meskó Bertalan (1984-) (kutatóorvos) Póliska Szilárd (1978-) (biológus) Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Laki Judit Glant Tibor (anatómus) Mikecz Katalin Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Akcelerált atherosclerosis és cardiovascularis betegségek gyulladásos reumatológiai kórképekben
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1