CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM102334
Első szerző:Csótó András (növényorvos)
Cím:The effect of extreme weather conditions on the incidence and spreading of grapevine trunk diseases / Csótó András, Balling Péter, Rakonczás Nándor, Kovács Csilla, Nagy Antal, Sándor Erzsébet
Dátum:2022
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:16th Congress of the Mediterranean Phytopathological Union : Book of abstracts. - p. 1.
További szerzők:Balling Péter (1980-) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Kovács Csilla (1990-) (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök) Nagy Antal (1976-) (biológus) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM100524
Első szerző:Csótó András (növényorvos)
Cím:A környezeti tényezők hatása a szőlő fertőző tőkeelhalás betegség előfordulására és ültetvénybeni terjedésére tartamkísérletekben / Csótó András, Balling Péter, Rakonczás Nándor, Kovács Csilla, Nagy Antal, Sándor Erzsébet
Dátum:2020
ISSN:0231-2956
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:66. Növényvédelmi Tudományos Napok 2020 / szerk. Haltrich Attila, Varga Ákos. - p. 46. -
További szerzők:Balling Péter (1980-) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Kovács Csilla (1990-) (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök) Nagy Antal (1976-) (biológus) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM065048
Első szerző:Csótó András (növényorvos)
Cím:Survey and examination of GTD-s and isolation of pathogens in the grapevine variety collection of the University of Debrecen / Csótó András, Kovács Csilla, Sándor Erzsébet, Rakonczás Nándor
Dátum:2016
Megjegyzések:So in the grape grower and winemaker countries of the world, the grapevine trunk diseases means an increasingly important plant protection problem in Hungary too. These diseases are leading to early decline, and because the obligate vine replacements the plantation bears fruit later. This is a severe financial problem for the affected wineries. As a country with great past in winemaking, we must take our part in the international researches of this topic.In our research we assessed the condition of the grapevine variety collection in the Horticultural Research Facility Pallag of the University of Debrecen in terms of this syndrome and we investigated the environmental needs and spreading of the disease.We have uncovered the reasons of the severe infection with the documentation of the vines which showed the typical symptoms and taking into account the weather conditions. It has been found, the main reasons of the aggravation of the disease were the very favorable weather for the infection in March 2013, the water status of the soil and the microclimate.We have sorted the varieties of the collection into sensitivity groups, based on how frequently expressed the symptoms, in the years different favorable for the expression. We have verified the difference between this groups with statistical tests. The symptoms appeared most often in case of varieties Toldi, Angéla, CSFT-195 and Karát.We have isolated the endophytic fungi from the vine parts which was shown the vascular tissue symptoms, then we identificated them by mold morphology. The only GTD- causing pathogen was a Diplodia sp./spp. which occurred in our samples. This genus is responsible for the Botryosphaeria dieback and black dead arm disease. In addition we identificated the species of the Alternaria, Fusarium, Cladosporium, Penicillium, Epicoccum, Diaporthe and Bionectria genus.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
grapevine variety collection
GTD
Megjelenés:Meeting of Young Researchers from V4 Countries Abstract book / Ed. Monika Wesołowska. - p. 20.
További szerzők:Kovács Csilla (1990-) (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM066891
Első szerző:Kovács Csilla (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök)
Cím:Mikroklimatikus viszonyok szerepe a szőlő tőkebetegségeinek tünet megjelenésére / Kovács Csilla, Csótó András, Rakonczás Nándor, Sándor Erzsébet
Dátum:2016
Megjegyzések:A szőlő fás részeit érintő megbetegedése napjainkban az egyik legjelentősebb növényvédelmi probléma Magyarországon ugyanis jelenleg nem rendelkezünk olyan védekezési stratégiával és fungiciddel, mely hatékonyan alkalmazható lenne a betegség visszaszorítására. Országos szinten veszélyezteti az ültetvényeket, megnehezíti a művelést és a minőségi bortermelést. Ezáltal szükségessé vált a magyarországi ültetvények környezeti adottságainak vizsgálata, mely segítségével megállapítható lenne, mely biotikus vagy abiotikus tényezők jelentenek veszélyt a betegség szempontjából. Ez nagyban segíthetné a megfelelő védekezés lehetőségeinek kidolgozását.A kutatás elsődleges célja a környezeti tényezők hatásaira, a különböző szőlőfajták betegséggel szembeni érzékenységére vonatkozólag a kórokozók terjedésének lehetőségeire keressünk választ. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén található fajtagyűjteményben, illetve az Élelmiszertudományi Intézet Mikrobiológiai Laboratóriumában végeztük. A GTD tünetek előfordulását három éven keresztül (2013 - 2015) vizsgáltuk. A gyűjteményben található fajták betegséggel szembeni ellenálló képességének vizsgálatához négy érzékenységi csoport állítottunk fel. Az érzékenységi kategóriák közti különbséget statisztikai próbákkal igazoltuk. Megállapítottuk, hogy az időjárási tényezők befolyásolták a tünetek megjelenését. A 2013. márciusában hullott, nagy mennyiségű csapadék ideális fertőzési körülményeket teremtett, ezáltal a későbbi években mutatkoztak az ültetvényben a jellemző tünetek. A vizsgált terület vízállásos részen nagyon magas volt a fertőzöttség mértéke. A 2014-es évben kiemelkedő volt a tünetek megjelenésének gyakorisága a 2013-as évjárathoz képest. A 2015-ös évjárat csapadékos nyara pedig hozzájárult a levéltünetek nagymértékű expressziójához. Összességében megállapítható, hogy az ültetvényen belüli betegség terjedés mintázatát leginkább a környezeti feltételek, a talajviszonyok és a vízellátottság befolyásolták, de a fajták érzékenységében is különbség volt megfigyelhető mind a gyakoribb, mind a ritkább tünet megjelenési viszonylatban.
ISBN:978-963-9639-84-3
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
GTD
szőlő
mikroklimatikus viszonyok
Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep
Doktori iskola
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:LVIII. Georgikon Napok : Kivonat-kötet : Programfüzet, valamint az elhangzó és poszter előadások rövid kivonatainak gyűjteménye. - p. 90. -
További szerzők:Csótó András (1992-) (növényorvos) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
Sándor Erzsébet munkáját a Debreceni Egyetem belső kutatási pályázata támogatta
Egyéb
COST FA1303
TÁMOP
4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM066887
Első szerző:Kovács Csilla (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök)
Cím:Mikroklimatikus viszonyok szerepe a szőlő tőkebetegségeinek tünet megjelenésére / Kovács Csilla, Csótó András, Rakonczás Nándor, Sándor Erzsébet
Dátum:2016
Megjegyzések:A szőlő tőkeelhalása Magyarországon is egyre jelentősebb megbetegedés. A kutatómunkánk során aDebreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének szőlő fajtagyűjteményének felmérését végeztük el.A jellegzetes tüneteket mutató tőkék helyzetének dokumentációjával és az időjárási körülményekvizsgálatával az ültetvény súlyos fertőzöttségének okaira következtethettünk. A gyűjtemény fajtáit érzékenységicsoportokba rendeztük. A csoportok érzékenysége közti különbséget statisztikai módszerekkel igazoltuk. Aszállítószöveti tüneteket mutató tőkerészekből mintát vettünk, amelyekből kitenyésztettük, majd meghatároztuk ajelen lévő GTD kórokozókat és az endofita fajokat.Az ültetvényben előforduló tünetek felmérését követő mintavétel során kórokozóként Diplodia seriata ésDiaporthe fajokat azonosítottuk.A betegség növekedéséhez a 2013 márciusában jellemző, a fertőzéshez ideális körülmények vezettek. A2015-ös évjárat csapadékos nyara pedig hozzájárult a levéltünetek nagymértékű expressziójához. Az ültetvényenbelüli terjedés mintázata is leginkább a környezeti feltételeknek, a talajviszonyoknak és a vízellátottságnakköszönhetőek, mintsem a fajták érzékenységének.A vizsgált mintákból Diplodia, Alternaria, Bionectria, Fusarium, Cladosporium, Penicillium, Epicoccum és aDiaporthe nemzetségbe sorolható fajokat azonosítottunk. Ezek közül a Diplodia, mint kórokozó és az Alternaria,mint az elhalt szöveten élő szaprofita genus fajainak előfordulási aránya volt jelentős.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
GTD
szőlő
Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep
Mikroklimatikus viszonyok
Doktori iskola
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:LVIII. Georgikon Napok. - p. 184-191.
További szerzők:Csótó András (1992-) (növényorvos) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
Sándor Erzsébet munkáját a Debreceni Egyetem belső kutatási pályázata támogatta
Egyéb
COST FA1303
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM064891
Első szerző:Kovács Csilla (élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök)
Cím:A szőlő tőkebeteségeinek vizsgálata a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének fajtagyűjteményében / Kovács Csilla, Csótó András, Rakonczás Nándor, Sándor Erzsébet
Dátum:2016
ISSN:0231-2956
Megjegyzések:A szőlő tőkeelhalása érintheti a hajtásrészeket, a kordonkarokat vagy akár az egész tőkét is. Nem ismerünk a betegséggel szemben ellenálló fajtát, de jelentős különbségek lehetnek az egyes fajták érzékenységében. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén található fajtagyűjteményben, illetve az Élelmiszertudományi Intézet Mikrobiológiai Laboratóriumában végeztük.A kutatás elsődleges célja a tüneteket mutató tőkék felmérése, a fajták GTD-vel szembeni érzékenységének meghatározása, valamint az tőkebetegségekkel korábban összefüggésbe hozott kórokozók identifikálása volt. A GTD előfordulását három éven keresztül (2013- 2015) mértük fel. A gyűjteményben található fajták betegséggel szembeni ellenálló képességének vizsgálatához négy érzékenységi csoport állítottunk fel. A csoportosítás alapjául az szolgált, hogy GTD tünetek 2014-ban voltak leggyakrabban megfigyelhetőek, míg a legkevesebb beteg tőkét 2015-ben figyeltük meg. A 2013 márciusában a szőlő nedvkeringésének indulásakor kialakult fagyhatás több fajta esetében a fás szövet szétcsattanását, illetve berepedését okozta. Az utóbbi jelenség nem okozta ugyan a tőkék pusztulását, ellenben a kórokozók számára fertőzési kaput nyitott. Az ebben a hónapban egyidejűleg hullott nagy mennyiségű csapadék pedig ideális fertőzési körülményeket teremtett a GTD patogének számára. 2014-ben szintén kiemelkedő volt a tünetek megjelenésének gyakorisága 2013-hoz képest. A GTD kórokozók közül leggyakrabban a Diplodia seriata (anamorf: B. obtusa) jelenlétét tudtuk kimutatni, mely a botrioszfériás elhalás mellett a fekete kordonkar elhalás (BDA) kialakulásban is szerepet játszhat. Emellett a beteg fás szövetekben a Bionectria sp., a Fusarium sp., a Cladosporium sp., a Penicillium sp., az Epicoccum sp. és a Diaporthe sp. fajok fordultak elő.Összességében elmondható, hogy az ültevényben előforduló tünetekért a Diplodia seriata és a Diaporthe sp. fajok voltak felelősek. A betegség terjedéséhez a 2013 márciusában kialakult fertőzéshez ideális körülmények nagyban hozzájárulhattak. A 2014 és 2015 évek csapadékos nyara szintén hozzájárulhatott a levéltünetek fokozott mértékű expressziójához. A betegség ültetvényen belüli terjedésének mintázata a környezeti feltételek, a talajviszonyok és a vízellátottság (időszakos vízállás) kiemelkedő szerepére utal.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
Szőlő tőkebetegség
Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep
fajtagyűjtemény
Doktori iskola
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:62. Növényvédelmi Tudományos Napok / szerk. Horváth József, Haltrich Attila, Molnár János. - p. 87. -
További szerzők:Csótó András (1992-) (növényorvos) Rakonczás Nándor (1978-) (agrármérnök, szőlész borász szakmérnök) Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
COST FA1303
Egyéb
Sándor Erzsébet munkáját a Debreceni Egyetem belső kutatási pályázata támogatta.
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.