CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM091194
Első szerző:Czellér Krisztina (geográfus)
Cím:Correlation between nitrogen content of soil and of oilseed rape and sunflower / Czellér Krisztina, Zsembeli József, Takács Marianna, Czimbalmos Róbert
Dátum:2016
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Nowadays one of the most pressing problems of agriculture is the continuous rise of the price of fertilizers. Therefore the application and adaptation of the alternative ways of fertilization is essential to achieve a fruitful and efficient agricultural management. One of the most rational solutions for the easy and cheap way of nutrient supply is the chopping of the straw generated during crop production and mixing of it into the soil. Oilseed rape and sunflower are typically harvested without taking the crop residues away from the fields hence providing some nitrogen (and other nutrients) built in the crop residues that can be taken into account when plant nutrition is designed for the following crop. Nevertheless the amount of nitrogen getting back into the soil this way is not quantified. Furthermore the correlation between the nitrogen stocks of the soil and the nitrogen content of the crops is not widely researched. On the base of a country-wide sampling of rape and sunflower stands (116 plant- and 70 soil samples) we determined the average nitrogen content of these two crops and established the correlation between the N-supply of the soil and the N-content of the plant.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
nitrogen content
oilseed rape
sunflower
plant nutrition
residue management
Megjelenés:Növénytermelés. - 65 (2016), p. 195-198. -
További szerzők:Zsembeli József (1967-) (agrármérnök) Takács Marianna (1991-) (állattenyésztés) Czimbalmos Róbert (1970-) (agrármérnök-kutató)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM091254
Első szerző:Szűcs Lilla (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A változó időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás lehetősége öntözéssel a Nagykunságban / Szűcs Lilla, Takács Marianna, Deák Dóra, Varga Lilla, Vincze Éva, Zsembeli József
Dátum:2012
Megjegyzések:A 2001- 2010 közötti időszak meteorológiai adatai alapján világossá vált, hogy egyre súlyosabb aszályos évek illetve periódusok sújtják a nagykunsági területeket, így a hosszú távon fenntartani kívánt mezőgazdaság egyik kritikus tényezője már jelenleg is a víz, a jövőt tekintve pedig annak még kritikusabb pontját fogja jelenteni. A termésbiztonság megteremtése érdekében az egyik fő feladat a vízpótlás. Öntözés esetében viszont nagyon fontos az öntözendő terület talajának, valamint az öntözővíz kémiai összetételének az ismerete. Leginkább a magas sótartalmú vizekkel (sekély fúrott kutak) történő öntözés következményeképpen alakulhat ki a másodlagos szikesedés, mely rendkívüli módon rontja a talaj tulajdonságait, ezáltal a termőképességét. Az általunk vizsgált kútvízminták egyike sem felel meg az öntözővíz minőségi kritériumainak, hiszen mind az összes oldott sótartalom, az SAR érték, a Na% és a szódaegyenérték esetén is jelentősen túllépik a megengedett határértékeket. Ezért fontos az öntözővíz minőségét figyelembe venni, ha mesterséges vízpótlással kívánunk növényeket termeszteni, hogy a térség mezőgazdasága hosszú távon is fenntartható maradhasson.
ISBN:978-615-5183-20-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
aszály
öntözés
másodlagos szikesedés
Megjelenés:Az ismeretszerzéstől az ismeretátadásig - a Kerpely Kálmán Szakkollégium gyakorlatorientált kutatási projektjeinek bemutatása az agrártudományok területéről / szerk. Balla Zoltán. - p. 28-40. -
További szerzők:Takács Marianna (1991-) (állattenyésztés) Deák Dóra (1990-) Varga Lilla Vincze Éva (1990-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM091308
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:Országos felmérés növényi tarlómaradványok N-tartalmának meghatározására az IPCC metodika kiegészítése céljából / Takács Marianna, Zsembeli József
Dátum:2012
Megjegyzések:Napjaink mezőgazdaságának legégetőbb problémája a műtrágyák árának folyamatos emelkedése. Az eredményes és hatékony gazdálkodáshoz ezért elengedhetetlen a tápanyag-visszapótlás alternatív módjainak alkalmazása és meghonosítása. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a tápanyagok egyszerű és olcsó visszapótlására a termelés során keletkező szalma felszecskázása és talajba dolgozása. Ennek kapcsán jelentkezett a feladat, ami az IPCC módszertanából hiányzó adatok pótlására irányult: a repce és napraforgó esetén a tarlómaradvány hányad (a szemtermés és a képződő tarlómaradvány hányadosa), a tarlómaradvány szárazanyag tartalom és a tarlómaradvány N-tartalom Magyarországra jellemző, reprezentatív értékeinek meghatározása, laboratóriumi mérésekkel, a mérési eredmények feldolgozása, tanulmánykészítés. A kutatási projekt elvégzése érdekében egy egész Magyarországot reprezentáló mintavétel volt szükséges repce és napraforgó állományokból. A mintavételezés a repce érése előtt júniusban, míg a napraforgó esetében augusztus végén került sor. Összesen 116 növény- és mintegy 70 talajmintát gyűjtöttünk be. Két megközelítést alkalmaztunk: egyrészt két alkalommal, az országot körbejárva különböző régiókban gyűjtöttünk növény- és talajmintákat, másrészt repce és napraforgó fajtakísérleteket mintáztunk meg. Első megközelítésben a begyűjtött, összesen 61 repceminta nitrogéntartalmát két csoportban értékeltük, egyrészt az országos mintavétele során begyűjtötteket, másrészt a fajtakísérletekből származó mintákat külön. Mindkét esetben a N-tartalom értékeket sorba rendeztük és azokból átlagot számoltunk. Vizsgálataink alapján a repceminták nitrogéntartalmának az előfordulási gyakoriságok figyelembevételével számított súlyozott átlaga: 0,33%, míg napraforgómintáké 0,57%. Számításaink alapján az őszi káposztarepce tarlómaradvány nitrogén tartalmának Magyarországra jellemző, reprezentatív értéke 110,9 kg/ha, míg a napraforgó esetében ez az érték 263,3 kg/ha.
ISBN:978-963-269-288-3
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
IPCC
növényi maradvány gazdálkodás
növények N-tartalma
Megjelenés:II. SzaKKKör Konferencia : Szakkollégiumok konferenciája a környezet- és természetvédelemért : II. SzaKKKör Konferencia összefoglalói : Természetvédelem Szekció, Környezetvédelem Szekció, Egyéb Társadalomtudományok Szekció, Poszterszekció / fel. szerk. Takács Márton. - p. 24. -
További szerzők:Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM091255
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:Országos felmérés növényi tarlómaradványok N-tartalmának meghatározására az IPCC metodika kiegészítése céljából / Takács Marianna, Zsembeli József, Juhász Csaba
Dátum:2013
Megjegyzések:Napjaink mezőgazdaságának legégetőbb problémája a műtrágyák árának folyamatos emelkedése. Az eredményes és hatékony gazdálkodáshoz ezért elengedhetetlen a tápanyagvisszapótlás alternatív módjainak alkalmazása és meghonosítása. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a tápanyagok egyszerű és olcsó visszapótlására a termelés során keletkező szalma felszecskázása és talajba dolgozása. Ennek kapcsán jelentkezett a feladat, ami az IPCC módszertanából hiányzó adatok pótlására irányult: a repce és napraforgó esetén a tarlómaradvány hányad (a szemtermés és a képződő tarlómaradvány hányadosa), a tarlómaradvány szárazanyag tartalom és a tarlómaradvány N-tartalom Magyarországra jellemző, reprezentatív értékeinek meghatározása, laboratóriumi mérésekkel, a mérési eredmények feldolgozása, tanulmánykészítés. A kutatási projekt elvégzése érdekében egy egész Magyarországot reprezentáló mintavétel volt szükséges repce és napraforgó állományokból. A mintavételezés a repce érése előtt júniusban, míg a napraforgó esetében augusztus végén került sor. Összesen 116 növény- és mintegy 70 talajmintát gyűjtöttünk be. Két megközelítést alkalmaztunk: egyrészt két alkalommal, az országot körbejárva különböző régiókban gyűjtöttünk növény- és talajmintákat, másrészt repce és napraforgó fajtakísérleteket mintáztunk meg. Első megközelítésben a begyűjtött, összesen 61 repceminta nitrogéntartalmát két csoportban értékeltük, egyrészt az országos mintavétele során begyűjtötteket, másrészt a fajtakísérletekből származó mintákat külön. Mindkét esetben a Ntartalom értékeket sorba rendeztük és azokból átlagot számoltunk. Vizsgálataink alapján a repceminták nitrogéntartalmának az előfordulási gyakoriságok figyelembevételével számított súlyozott átlaga: 0,33%, míg napraforgómintáké 0,57%. Számításaink alapján az őszi káposztarepce tarlómaradvány nitrogén tartalmának Magyarországra jellemző, reprezentatív értéke 110,9 kg/ha, míg a napraforgó esetében ez az érték 263,3 kg/ha.
ISBN:978-963-503-536-6
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
IPCC
növényi maradvány gazdálkodás
növények N-tartalma
Megjelenés:XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció : pályaművek összefoglalói. - p. 212. -
További szerzők:Zsembeli József (1967-) (agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM082326
035-os BibID:(Scopus)85077160452
Első szerző:Zsembeli József (agrármérnök)
Cím:A talaj ásványi-, valamint repce és napraforgó növényi maradványok nitrogéntartalmának összefüggése jellegzetes hazai talajokon / Zsembeli József, Takács Marianna, Kovács Györgyi, Tuba Géza
Dátum:2019
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Kutatómunkánk elsődleges célja a repce és napraforgó tarlómaradvány N-tartalmának Magyarországra jellemző reprezentatív értékeinek meghatározása volt az országos statisztikai termésadatok és a növényminták N-tartalmának laboratóriumi mérése alapján. Továbbá összefüggést kerestünk a talaj és a növény N-tartalma között. Vizsgálataink során egész Magyarországot reprezentáló mintavételt végeztünk repce és napraforgó állományokból, 126 növény- és mintegy 70 talajmintát gyűjtöttünk be, melyek N-tartalmát laboratóriumban határoztuk meg. Kiszámoltuk a két növény országos termésátlagával keletkező tarlómaradvány mennyiségét és a mért N-tartalom értékek alapján megbecsültük a tarlómaradványok N-tartalmát. Összefüggést mutattunk ki a talaj és a növény N-tartalma között. Esettanulmány jeleggel kiszámítottuk egy olyan terület N-mérlegét, amelyre vonatkozóan rendelkezésre áltak a számításhoz szükséges adatok. Eredményeink legfőbb gyakorlati vonatkozása, hogy a növényi maradványok felszecskázása és talajba dolgozása útján visszapótolt N mennyiségének meghatározása hosszabb távon hozzájárulhat a növénytáplálás költségeinek csökkentéséhez, illetve a természeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodáshoz.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tarlómaradvány
nitrogén-mérleg
mulcsozás
tápanyag-visszapótlás
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 68 : 2 (2019), p. 243-258. -
További szerzők:Takács Marianna (1991-) (állattenyésztés) Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Pályázati támogatás:20428-3/2018/FEKUTSTRAT
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.