CCL

Összesen 20 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078830
Első szerző:Bőcsi Anita
Cím:Aszály kialakulásának vizsgálata Sentinel 2 adatokból származtatott NDVI értékek alapján / Bőcsi Anita, Nagy Attila, Blaskó Lajos, Gálya Bernadett,1 Tamás János
Dátum:2018
Megjegyzések:Hazánk természeti adottságai mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbbek. A mezőgazdasági termelésre alkalmas, művelhető földterület > 5,7 millió ha. A természeti erőforrások védelme a mező- és erdőgazdaság kiemelkedő feladata, azonban ezeket több kockázati faktor befolyásolhatja. A termelési kockázat közé tartoznak a növénytermesztés növekedési folyamatainak kockázatai és bizonytalanságai. A termékek mennyiségi és minőségi jellemzőit különböző tényezők határozhatják meg, többek között aszály. A növénytermesztés vízgazdálkodási kiszolgáltatottsága jelentősen megnőtt, ezért a megelőzés irányába szükséges elmozdulni az aszálykár elhárítása szempontjából. Az aszály jellemzése jelentős lehet a jövőbeni aszályok kockázat elemzésében, illetve az aszály hatásainak meghatározásában a különböző szektorokban. Az aszály számszerűsítésére többféle módszer áll rendelkezésre, az aszályindexek számításától a műholdas eljárásokig. Lehetővé válik ezáltal, hogy az aszályok mértékét térben és időben összehasonlítsuk. A műholdas aszályindexek közül a Normalizált Differenciál Vegetációs Indexet (NDVI) számítottam ki, mivel ez az egyik leggyakrabban alkalmazott index, széles körben használják, sok adat áll rendelkezésre. A kutatás során a célom volt, hogy Sentinel 2 adatok alapján elkészített NDVI index alakulása és az aszályos területek közötti összefüggéseket feltárjam egy alföldi mintaterületen.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
Aszály
Sentinel 2
NDVI
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Absztrakt és Program füzet, Talajtani Vándorgyűlés / Magyar Talajtani Társaság. - p. 81-82.
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Gálya Bernadett (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM092064
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Identification of inland-excess water patches based on LIDAR and Sentinel 1 data / Gálya Bernadett, Nagy Attila, Juhász Csaba, Riczu Péter, Szabó Andrea, Blaskó Lajos, Tamás Janos
Dátum:2020
ISSN:2066-6276 2601-5676
Megjegyzések:Understanding the habitat is essential for economic production. As a result of rapidly changing processes, features of habitats may be modified, it may be affected by a wide variety of factors. Inundation caused by inland-excess water (IEW) is one of the most significant natural disasters but spatial and temporal targeting of it is also a problem in practice. Over half of Hungary's territory is endangered by IEW. For the development of inland-excess waters a combination of several adverse natural and human activity is highly important. The formation of IEW is primarily determined by meteorological, soil and terrain conditions. During the research, the causes of the development of IEW were analysed based on the terrain conditions of the area in a grassland. Soil connections have been well explored according to the other studies, but not as terrain causes. Therefore the applicability of digital elevation models based on remote sensing (high density LiDAR) data and Sentinel 1 data in inland areas is a priority area of our research. To examine the relief, elevation data of conventional analog topographic maps with 1:10000 scale and an aerial LiDAR data were compared. Sentinel 1 data were used to validate the results based on the LiDAR data. Based on digital elevation model (DEM) derived from topographical map shows that there is no risk of IEW on the grassland. It is, however, contradicted by the reality, the inland marshes presents on grassland land during on-site visits and which can be identified by the LiDAR and Sentinel 1 images.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Növényélettani és produkcióbiológiai folyamatok szerepe az abiotikus és biotikus stressz hatások meghatározásában
Megjelenés:Natural Resources and Sustainable Development. - 10 : 2 (2020), p. 188-199. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Szabó Andrea (1994-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM083386
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Belvizes foltok kialakulásának talajtani és domborzati okainak feltárása egy alföldi mintaterületen / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Nagy Attila, Blaskó Lajos, Tamás János
Dátum:2020
Megjegyzések:A termőhely megismerése a gazdasági termelés alapvető feltétele. A termőhelyi adottságok gyorsan változó folyamatok eredményeként módosulhatnak. A természeti csapások közül az egyik legjelentősebb a belvíz okozta elöntés, azonban a térbeli és időbeli lehatárolása szintén problémaként jelentkezik a gyakorlatban. A belvízi jelenség általában sík vidékekre jellemző, így Magyarország területének több mint a fele belvízzel veszélyeztetett. A belvizek megjelenéséhez számos főleg természetes eredetű tényező járul hozzá, amelyek hatását az emberi tevékenység felerősítheti vagy csökkentheti. A belvíz kialakulását elsősorban a meteorológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok határozzák meg. A belvízképződés olyan összetett folyamat, hogy a jelenlegi ismereteink, adataink, és eszközeink nem teszik lehetővé a 2-5 napnál hosszabb idejű előrejelzést. Az ellene való védekezés nagykiterjedésű, összefüggő területeken történik, ezért nehéz az erre való felkészülés. A belvízképződést természetes faktorként hidrometeorológiai (gyakori csapadék, víztárolás hó vagy jég formájában, alacsony párolgás, fagyott talaj), geomorfológiai és topográfiai (helyi mélyedések, hordalékkúp szegélye), hidrogeológiai (vízzáró és víztározó rétegek elhelyezkedése), illetve talajtulajdonságok befolyásolják. A kutatás során elemeztem egy Nyírbátor közelében található gyepterületen található belvizes foltok kialakulásának okait a terület domborzati és talajtani viszonyai alapján. Szakirodalmak alapján elmondható, hogy a talajtani összefüggéseket jól feltárták, a domborzati okokat kevésbé, ezért kiemelt területe a kutatásnak a távérzékelt (nagy térbeli sűrűségű LiDAR) adatok alapján készült digitális domborzatmodellek alkalmazhatóságának vizsgálata belvizes területeken. A domborzat vizsgálatához összehasonlítottuk a hagyományos analóg adatok digitalizálásával készült és a légi LiDAR alapján készült DEM-t. A talajtani eredmények a Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet felmérésből származtak. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a területen található belvizek jelentős része összegyülekezési belvíz, amelynek kialakulásában a domborzat játszik fontos szerepet. Az összehasonlítás során megállapítottuk, hogy az 1:10000-es méretarányú topográfiai térkép alapján számolt eredmények alapján a gyepterület kizárólag a domborzat alapján belvízzel nem veszélyeztetett. Azonban ennek ellentmondanak a terepi bejárás során tapasztaltak, a területen továbbá azonosítottam három antropogén eredetű belvíz foltot. Talajtani vonatkozásban elemeztük a K tényező illetve a szabadföldi vízkapacitás és diszponibilis víztartalom értékeket a területen. A talajtani eredmények alapján megállapítottam, hogy a mintaterületen a K tényező esetében a hisztogram értékeket vizsgálva nem mutatkozott különbség a gyepterület illetve a belvizes területek átlag értékei között, így arra a következtetésre jutottam, hogy a belvizes foltokon is nagy volt a beszivárgási érték. A szabadföldi vízkapacitás értékeket elemezve azonban, eltérés mutatkozott a gyepterület és a belvizes területek értékei között, ennek feltehetően az volt az oka, hogy nagyobb a kolloidtartalom a mélyebb fekvésű területeken. A diszponobilis vízkapacitás esetében az eredmények alapján megállapítottam, hogy a mélyebb területeken nagyobb értékek fordultak elő, mint a magasabb reliefű területeken. Összességében azonban megállapítható, hogy a gyepterületen a belvizek kialakulásának elsődleges oka a domborzat illetve a lefolyás-összegyülekezési tényezők. A vizsgált esetben a talaj vízgazdálkodási tulajdonságok szerepe kevésbé érvényesült.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
belvíz
LiDAR
domborzat
vízgazdálkodás
Növényélettani és produkcióbiológiai folyamatok szerepe az abiotikus és biotikus stressz hatások meghatározásában
Megjelenés:Talajvédelem. Különszám. Talajhasználat - funkcióképesség / szerk. Koós Sándor. - p. 254-269. -
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM078838
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Water retention possibilities in soils - Hungarian part of tisza-river basin / Gálya Bernadett, Tamás János, Blaskó Lajos, Riczu Péter, Nistor Stelian, Fehér János, Bozsik Éva, Nagy Attila
Dátum:2018
Megjegyzések:In many regions of Europe (among others in Hungary) agricultural production has been affected by droughts over the past decades. Global Water Partnership (GWP) Central and Eastern Europe (CEE) wanted to supported European countries in developing of an early warning system,which consists of monitoring, prediction and combine national drought policies. In order to use risk assessment ? in which prevention of drought is emphasized - available water content calculation of watershed should be prepared for drought impacted areas. The aim of our study was to create a highresolution, trans - border database, which takes into account the most important water regime properties of soils and it can be uniformly used in other countries of Tisza River Basin. Based on traditional soil maps, a soil database was created, where soil water content - in 2m layer depth of soil - can be estimated for different horizons and for different soil types. First of all, digital soil maps of different countries were adjusted to WRB (World Reference Base for Soil Resources), and calculation mapping was worked out for the total area of the Tisza River Basin. After allocations of the soil layers, physical limit values of soils were estimated by using pedo-transfer functions. Water storage capacity and available water content were determined by the depth of the impermeable layer. Finally, spatial queries were carried out in the Tisza River Basin and in units of administration. These data were integrated into a geographic information system, in which the data clearly showed that the impact of drought was more severe in extreme water management soils. In case of large-scale longterm droughts, local differences decreased the reliability of the calculations to a lesser degree.However, with further methodological development, the effect of these local differences can be reduced.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
soil water holding capacity
Tisza River Basin
border-less drought monitoring
GIS
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Natural Resources And Sustainable Development. - 8 : 1 (2018), p. 35-40. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stelian, Nistor Fehér János (1952-) (hidrológus) Bozsik Éva (1988-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM078836
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Evaluation of land use changes of inland water areas in the Carpathian Basin / Bernadett Gálya, Lajos Blaskó, Csaba Juhász, János Tamás
Dátum:2018
Megjegyzések:The study of land use change is increasingly focusing on global and regional environmental problems (deforestation, water scarcity, climate change), for which complex monitoring of the Earth's surface and its use is essential for forecasting trends and predicting future conditions. Production risk includes risks and uncertainties of growth processes in crop production. Quantitative and qualitative characteristics of products may be determined by different factors including, inter alia, drought, inland water and diseases. Preparing for climate change plays a major role in the sustainable use of different resources usable for agriculture. Regarding the risk of climate change, risks associated with water constitute one of the main threats for agricultural production. Extremes in water management occur often in the same year and mostly in the same region, however, in other instances they may vary a lot both in time and space. The experience gained over the last decade confirms that in the Carpathian basin despite the more frequent droughts, risks of inland inundations and floods must also be taken into account. Land use change may adversely affect the run-off and accumulation processes and it may increase the risk of inland water occurrence. One of my purposes was the assessment of relations between the run-off and accumulation processes of inland water applying time series of remote sensing radar data since one possible approach for monitoring the inland water phenomena and characterising its occurrence risk might be the evaluation of radar images. Thus, the land use changes were evaluated between 2006 and 2012 in the sample area, furthermore based on Sentinel 1 data, water patches were limited in case of irrigated arable lands and grasslands.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
CLC
Sentinel 1
land use changes
inland water
radar
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:BOOK OF ABSTRACT / ESP 2018. - p. 1-13.
További szerzők:Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM078833
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Spatial segmentation of inland water surface using C-band synthetic aperture radar images on the Great Hungarian Plain / Bernadett Gálya, Lajos Blaskó, Attila Nagy, Csaba Juhász, Péter Riczu, János Tamás
Dátum:2018
Megjegyzések:Extreme water management situations (for instance inland water) are a growing challenge, which are concern in agricultural production not only worldwide but in Europe and in Hungary. Due to the climate change ? which effects are increasing the problems ? are getting ever greater. The spatial and temporal limitation of inland water is a major task of the examinations of these phenomenon. The main objective of my study was to examine the spatial and temporal limitation of inland water and based on these to produce more accurate, more comparable and globally interpreted results. One possible solution could be to monitor the inland water using microwave remote sensing. Thus, the runoff parameters of inland water were evaluated using radar remote sensing technologies in our research. The sample area was the Szolnok-Túr-Plain, which is located in the middle of the Plain Great Hungarian Plain. The inland water patches were isolated using Sentinel 1 satellite images in the sample area. Sentinel 1 data were acquired from the European Space Agency (ESA) website, from 1 January, 2015 to 31 December, 2015. Radar images were processed in the ESA Sentinel Application Platform (SNAP) 2.0 software environment. The detected water surface were correlated with different land cover categories (non-irrigated arable land, grasslands and pastures) based on Corine Land Cover 2012 database. Based on the radar data, the inland water areas were 507.52 hectares in March, 161.23 hectares in April and 105.95 hectares in July in the case of non-irrigated arable lands. For grasslands, the area of inland water were 0.42 hectares in March and 0.43 hectares in April. In the other period, there was no inland water on the sample area. In case of pastures, inland water were occurred in the whole investigation period, among these zones were particularly high at June (337.14 hectares) and at July (1113.67 hectares). Based on the results, the inland water surface can be more clearly defined with spatial segmentation of Sentinel 1 images, and it could help in water management planning.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Geophysical Research Abstracts. - 20 (2018), p. 1. -
További szerzők:Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM078828
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Belvizes foltok kialakulásának talajtani és domborzati okainak féltárása egy alföldi mintaterületen / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Nagy Attila, Tamás János, Blaskó Lajos
Dátum:2019
Megjegyzések:A termőhely megismerése a gazdasági termelés alapvető feltétele. A termőhelyi adottságok gyorsan változó folyamatok eredményeként módosulhatnak. A természeti csapások közül az egyik legjelentősebb a belvíz okozta elöntés, azonban a veszélyeztetett, illetve károsított terület tér- és időbeli lehatárolása sokszor problémaként jelentkezik a gyakorlatban. A belvízi jelenség általában sík vidékekre jellemző, így Magyarország területének több mint a fele belvízzel veszélyeztetett. A belvizek megjelenéséhez számos főleg természetes eredetű tényező járul hozzá, amelyek hatását az emberi tevékenység felerősítheti vagy csökkentheti. A belvíz kialakulását elsősorban a meteorológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok határozzák meg. A belvízképződés olyan összetett folyamat, hogy a jelenlegi ismereteink, adataink, és eszközeink nem teszik lehetővé a 2-5 napnál hosszabb idejű előrejelzést. Az ellene való védekezés nagy kiterjedésű, összefüggő területeken történik, ezért nehéz az erre való felkészülés. A belvízképződést természetes faktorként hidrometeorológiai (gyakori csapadék, víztárolás hó vagy jég formájában, gyors olvadás, alacsony párolgás, fagyott talaj), geomorfológiai és topográfiai (helyi mélyedések, hordalékkúp szegélye), hidrogeológiai (vízzáró és víztározó rétegek elhelyezkedése), illetve talajtulajdonságok befolyásolják. A kutatás során vizsgáltam a mintaterületeken található belvizes foltok kialakulásának okait a terület domborzati és talajtani viszonyai alapján. Elkülönítettem egymástól a természetes és antropogén eredetű belvízfoltokat, valamint elemeztem talaj főbb vízgazdálkodási jellemzőinek (K tényező, szabadföldi vízkapacitás, diszponibilis víztartalom) értékeit a területen.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
belvíz
domborzat
Alföld
vízkapacitás
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Absztrakt és Program füzet, Talajtani Vándorgyűlés / Magyar Talajtani Társaság. - p. 87-88.
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM070515
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Aszálykockázat becslése alföldi referencia területen / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Jóvér János, Nagy Attila, Tamás János, Blaskó Lajos
Dátum:2017
ISBN:978-963-473-966-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
aszály
spi
Szolnok-Túri Sík
klímaváltozás
Megjelenés:A talajok gyógyítója: Blaskó Lajos 70 éves / szerk. Tamás János, Zsembeli József. - p. 113-128. -
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Jóvér János (1988-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM064099
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Belvíz érzékenység vizsgálata radar adatok alapján / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Blaskó Lajos, Tamás János
Dátum:2016
ISBN:978-963-318-570-4
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
sentinel-1
Tisza-tó
Vízállás
Megjelenés:Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában VII. : Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás / szerk. Balázs Boglárka. - p. 161-168. -
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM063582
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Szélsőséges vízháztartási helyzetek (belvíz, aszály) kialakulásának vizsgálata környezetinformatikai eszközökkel / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Blaskó Lajos, Bákonyi Vivien, Tamás János
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
belvíz
aszály
Corine Felszínborítás
AGROTOPO
NDVI
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 69 (2016), p. 79-86. -
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Bákonyi Vivien Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM061440
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:GIS supported available water content calculation for watershed in drought impacted areas / Gálya Bernadett, Tamás János, Nagy Attila, Riczu Péter, Stelian, Nistor, Fehér János, Bozsik Éva, Blaskó Lajos
Dátum:2015
ISBN:978-960-7475-52-7
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
soil water holding capacity
Tisza River Basin
border-less drought monitoring
GIS
Megjelenés:Proceedings of the 14th International Conference on Environmental Science and Technology Rhodes, Greece, 3-5 September 2015 / ed. T. D. Lekkas. - p. 1-5. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stelian, Nistor Fehér János (1952-) (hidrológus) Bozsik Éva (1988-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:GWP CEE Integrated Drought Management Programme
Egyéb
Norway Grants, Green Industry Innovation, and Implementation of Green Innovation in Food Industry (HU09-0015-A1-2013)
Egyéb
K105789
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM061433
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Risk assessment of drought management by land use changes in on the sandy soils of Nyírség Region / Gálya Bernadett, Tamás János, Baranyi Béla, Nagy Sándor, Petis Mihály, Blaskó Lajos
Dátum:2015
ISBN:978-973-53-1566-5
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
drought
NDVI values
biochar
PAI
SPI-3
land use changes
Nyírség
Megjelenés:Value changes in a transforming economy : Challenges in the Carpathian Basin : 12th Annual International Conference on Economics and Business 5-6th of June, 2015 Csíkszereda, Seklerburg, Miercurea Ciuc / ed. Andrea Csata, Gergely Fejér-Király, Ottilia György, János Kassay, Benedek Nagy, Levente-József Tánczos. - p. 229-238. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Baranyi Béla (1946-) (gazdaság- és társadalom) Nagy Sándor Petis Mihály (1947-) (agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2