Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM068870
Első szerző:	Sárvári Mihály (agrármérnök, mérnöktanár)
Cím:	Role of key agrotechnical elements in maize production in long-term experiments / Mihály Sárvári, Emese Seres
Dátum:	2014
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	The soil of our experimental projects was meadow soil. The project was to develop the technologies of maize, to increase the effectiveness of maize crop management, to work out and study the different crop models of different maize genotypes.So the importance of crop-rotation is increasing and we have to strive for using the appropriate crop rotation. The yields of maize in monoculture crop rotation decreased by 1-3 t ha-1 in each dry year during my experiment. The most favourable forecrop of maize was wheat, medium was the biculture crop rotation and the worst crop rotation was the monoculture.And there is a stronger, even significant correlation between sowing time and grain moisture content at harvest. There are great differences among the different plant density of different maize hybrids. There are hybrids sensitive the higher plant density and there are hybrids with wide and narrow optimum plant density.In the future, we have to increase the level of inputs, and have to apply the best appropriate hybrids with respect to the agroecological conditions, we can better utilize the genetic yield potential.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk soil fertility yields maize fertilization
Megjelenés:	Növénytermelés 63 : Suppl. (2014), p. 131-134. -
További szerzők:	Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM070509
Első szerző:	Seres Emese (növényvédő agrármérnök)
Cím:	Some agrotechnikcal factors of millet (Panicum Milliaceum L.) on yield quality and quality / Emese Seres, Mihály Sárvári
Dátum:	2014
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	The millet is a very special plant with good adaptation that gives the possibility for the late sowing and secondaryproduction. However the effects of late sowing modifies to the efficiency of the agrotechnological elements. The examinations - focused on this aspect - was conducted in the DU CAS RINY in the small plots in four replications in 2013. The largest effect was registrated in the sowing time of the examined factors (sowing time, nutrient supply, growing area). The effectiveness of the agrotechnological elements decreases under unfavourable circumstances caused by the late sowing.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk millet milling rate nutrient supply protein contetnt sowing time
Megjelenés:	Növénytermelés. - 63 : Supplement (2014), p. 127-130. -
További szerzők:	Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM068899
Első szerző:	Seres Emese (növényvédő agrármérnök)
Cím:	Termesztési tényezők hatása a köles (Pannicum miliaceum L.) termésére és minőségére / Seres Emese, Sárvári Mihály
Dátum:	2014
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	A köles rendkívül jó alkalmazkodóképességgel jellemezhető növény, ami lehetővé teszi a növény kései, illetve másodvetését. Azonban a megkésett vetés hatásai jelentkeznek a termesztéstechnológiai elemek hatékonyságában is. Erre irányuló vizsgálataimat a DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézet területén beállított, négy ismétléses, szántóföldi kisparcellás kísérletben végeztem 2013.ban. A vizsgált termesztéstechnológiai tényezők (vetésidő, tápanyagellátás, tenyészterület) közül legnagyobb hatást a vetésidő esetében tapasztaltunk. A késői vetés által okozott, optimálistól eltérő körülmények között a termesztéstechnológiai elemek érvényesülése jelentősen kisebb mértékű. Az a1,a2 vetésidők között (06.12, 06.25.) kismértékű, 181 kgha-1, míg az a3 (07.03.) vetésidőben az első két vetésidőhöz viszonyítva jelentősen csökkent a termés. A termés a 36 cm-es sortávolságnál alakult kedvezőbben, ami a vetésidővel is összefüggésbe hozható. A fehérjetartalom a későbbi (07.03.) vetésidőben volt kedvezőbb, ahol viszont a termésmennyiség jelentősen csökkent. A vizsgált tényezők hatása hasonló volt a fehérjetartalom és kiőrlési arány tekintetében egyaránt, ugyanakkor az extrém kései vetés egyértelműen a fehérjetartalom növekedését eredményezte.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk köles vetésidő őrlési kihozatal trágyázás, fehérjetartalom
Megjelenés:	Növénytermelés. - 63 : 2 (2014), p. 69-81. -
További szerzők:	Sárvári Mihály (1944-) (agrármérnök, mérnöktanár)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM078856
Első szerző:	Zsombik László (agrármérnök)
Cím:	Nitrogénkezelések őszi búza (Triticum aestivum L.) agronómiai paramétereire gyakorolt hatása savanyú homoktalajon / Zsombik László, Seres Emese
Dátum:	2018
ISSN:	0546-8191
Megjegyzések:	Őszi búza kísérletünk célja volt, hogy megvizsgáljuk egy tájfajta alapú extenzív őszi búza vonal (1401HK őszi búza vonal) nitrogén tápanyag-reakcióját gyenge tápanyagellátottságú savanyú homoktalajon a fontosabb termésképző elemek, illetve a biomasszatömeg és a termés vonatkozásában. A vizsgált évjáratok időjárásának kiegyenlítettsége között jelentős különbséget találtunk az őszi búza kritikus fenofázisaiban, mely a vizsgált paraméterekre is jelentős hatást gyakorolt. A kalászhossz, illetve a kalászonkénti magszám tekintetében az évjárat hatása az értékek nagyobb mértékű szórásában, illetve a paraméter csökkenésében is megmutatkozott a 2015/2016 évjáratban. A kalászonkénti magsúly vonatkozásában is nagyobb szórást tapasztaltunk a 2015/2016 évjáratban, ugyanakkor az évjáratok között statisztikailag igazolható különbség a mutató te kintetében nem volt. A nitrogénkezelések közül a nagyadagú nitrogén alkalmazása eredményezett statisztikailag igazolt növekedést a tulajdonság vonatkozásában. Az ezermagtömeg tekintetében a paramétert a szemtelítődés időszakának időjárása határozta meg. A 2015/2016 évjárat szélsőséges időjárása negatív hatást gyakorolt a bokrosodásra homoktalajon, mely a területegységenkénti kalászszám alakulását kritikus mértékben és negatívan befolyásolta, a 2014/2015 évjáratban a területegységenkénti kalászszámot az alkalmazott nitrogén hatóanyag-mennyiség növelése negatívan befolyásolta. A fajlagos biomassza-tömeg tekintetében a 2014/2015 évjáratban az alkalmazott nitrogén kezelések közül az 54 kg/ha hatóanyag-mennyiség alkalmazása eredményezte a legkedvezőbb értéket, 2015/2016 évjáratban a legnagyobb, 108 kg/ha nitrogén-hatóanyag alkalmazásakor értük el legnagyobb fajlagos biomassza-tömeget. A termés tekintetében mindkét vizsgált évjáratban szignifikáns műtrágyahatást tapasztaltunk, az alkalmazott hatóanyag-mennyiség növelésével nőtt a betakarított termés mennyisége. A vizsgált két évjárat közül a kedvezőtlen bokrosodási mutatókkal jellemezhető 2015/2016 évjáratban tapasztaltunk jelentősen alacsonyabb termést. A korrelációanalízissel vég zett összefüggés vizsgálatok eredményei alapján legtöbb pozitív vagy szoros összefüggést a területegységenkénti kalászszám vonatkozásában tapasztaltuk. A paraméter szoros pozitív korrelációt mutatott a fajlagos biomassza-tömeggel és a terméssel egyaránt. A kalászhossz a vizsgált paraméterek közül a kalászonkénti magszámmal mutatott szoros pozitív korrelációt, ugyanakkor a kalászonkénti magszám a kalászonkénti mag súllyal mutatott szoros pozitív korrelációt. A termés tekintetében meghatározónak bizonyult a fajlagos biomassza-tömeg, illetve a területegységenkénti kalászszám vizsgálatainkban, de a kalászhossz is pozitív korrelációt mutatott. A vizsgált paraméterek közül legkevesebb szoros összefüggést a kalászonkénti magszám, a kalászonkénti magsúly, illetve az ezermagtömeg esetében tapasztaltuk. Az ezermagtömeg közepes pozitív kor relációt mutatott a kalászonkénti magsúly tekintetében, ugyanakkor közepes ne ga tív korrelációt mutatott a területegységenkénti kalászszámmal. Legerősebb évjárat hatást a területegységenkénti kalászszám (78%), a biomassza-tömeg (71%) és a termés (69%) tekintetében tapasztaltuk. Az ezermagtömeg esetében a nitrogénellátás ha tása 40% volt, a kalászparaméterek közül a kalászhossz tekintetében 46%, a kalászon kénti magszám vonatkozásában 56% volt a nitrogén-ellátás hatása a két változót figye lembe véve. A legnagyobb műtrágyahatást a kalászonkénti magsúly tekintetében (82%) tapasztaltuk.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban homoktalaj nitrogén-ellátás őszi búza termésképző elem
Megjelenés:	Növénytermelés. - 67 : 2 (2018), p. 1-21. -
További szerzők:	Seres Emese (1984-) (növényvédő agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: