Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM074436
Első szerző:	Harangi-Rákos Mónika (gazdasági agrármérnök)
Cím:	Erdőgazdálkodás és logisztika / Harangi-Rákos Mónika, Oláh Judit, Antal Gabriella, Fróna Dániel
Dátum:	2017
ISSN:	1788-7593
Megjegyzések:	Az erdő először otthont adott az embernek, aki később felismerte hasznosságát, használhatóságát. A faanyag végigkíséri az embert élete útján, egészen a bölcsőtől a sírig. A fa a ma használatos természetes és mesterséges anyagok korában még mindig jelentős szereppel bír.Kutatásunk célja az volt, hogy bemutassuk egy erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozás gazdálkodását, valamint a logisztikai funkciók működésének hatékonyságát. Mint állami erdőgazdálkodónak, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, valamennyi erdőt használó élőlény,ember, növény és állat érdekeinek figyelembevételével is meghatározó. A hazai erdészeti logisztika működését nemzetközi összevetésben is tárgyaljuk annak érdekében, hogy a külföldi jó gyakorlatokhazai lehetséges adaptálását is elemezhessük.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban erdőgazdálkodás logisztika fenntarthatóság
Megjelenés:	Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 12 : 1-2. (2017), p. 127-139. -
További szerzők:	Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Antal Gabriella (1987-) (kertészmérnök) Fróna Dániel (1991-) (agrárközgazdász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM074413
Első szerző:	Harangi-Rákos Mónika (gazdasági agrármérnök)
Cím:	A tormatermesztés szerepe a Hajdúságban / Harangi-Rákos Mónika, Zilahi Kristóf, Novák Norbert, Oláh Judit, Popp József
Dátum:	2016
ISSN:	1788-7593
Megjegyzések:	A mezőgazdaság, ezen belül a növénytermesztési ágazat jelentős szerepet játszik, hiszen mind a növényi élelmiszerek alapját, mind pedig az állati takarmányozásra és állattartásra felhasználható terményeket, valamint a növényi maradványokat a növénytermesztés szolgáltatja.Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a tormatermesztéssel elérhető bevételek függenek a piaci áraktól, a termés hozamától és annak minőségétől. A termelők árelfogadóak, így bevételük nagysága a termelt mennyiségtől és minőségtől függ. A torma termesztése szerteágazó munkaszervezéssel, számos munkafázissal és magas költségráfordítással jár. A torma termesztése során jelentkező kiadások legjelentősebb hányadát a személyi jellegű költségek jelentik.Megállapítható, hogy a tormatermesztés előtt nagy jövő állhat, mivel a termelők lelkesek és mégszámos technológiai fejlesztési lehetőség van az ágazatban, mellyel a magas élőmunka-igénye csökkenthető lenne.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 11 : 1-2 (2016), p. 81-92. -
További szerzők:	Zilahi Kristóf Novák Norbert (1992-) (gazdasági agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Popp József (1955-) (közgazdász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM074412
Első szerző:	Oláh Judit (agrárközgazdász, logisztika)
Cím:	A raktártechnológia innovatív fejlesztése - esettanulmány / Oláh Judit, Szobonya Gabriel, Károlyi László, Harangi-Rákos Mónika, Popp József
Dátum:	2016
Megjegyzések:	Minden termelő vállalat életében nagyon fontos szerepet játszik a készlet és a raktár zavartalan működése, ezért elengedhetetlen a folyamatok folyamatos felülvizsgálata, új eljárások alkalmazása a hatékonyság növelése érdekében. A kutatás egyrészt a pallet shuttle állványrendszernek a kihasználtságával foglalkozik, másrészt fejlesztési lehetőséget is bemutat,amellyel a pallet shuttle rendszeren belül a raktározás és a komissiózás tevékenységét összevonjuk.Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a vizsgált vállalatnak megéri két mozgó kocsit vásárolni,ezáltal a pallet shuttle állványrendszerek kihasználása 60%-ról 72%-ra, a raktár teljes kihasználtságapedig 74%-ról 76%-ra növekedve. A pallet shuttle rendszeren belül a raktározás és komissiózás tevékenységének összevonása után megállapítottuk, hogy a targonca-vezető a raktározás után közvetlenül a komissiózás is elvégezhetné. A tevékenységek összevonása és az időtakarékosság lehetővé teszi, hogy műszakonként 4 helyett 3 targonca-vezető dolgozik
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban raktárgazdálkodás pallet shuttle rendszer komissiózás warehouse management pallet shuttle system order picking system
Megjelenés:	Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 11 : 2 (2016), p. 107-118. -
További szerzők:	Szobonya Gabriel Károlyi László Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Popp József (1955-) (közgazdász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM077990
Első szerző:	Popp József (közgazdász)
Cím:	A magyar mezőgazdaság teljesítménye 2004-2017 között / Popp József, Szenderák János, Fróna Dániel, Felföldi János, Oláh Judit, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:	2018
ISSN:	1788-7593
Megjegyzések:	Magyarországon a mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági szerepe az uniós csatlakozás után sem változott meg, 2004-2017 között a mezőgazdaság részaránya a GDP termelésben 3,0- 4,1% között ingadozott. A mezőgazdaság húzóágazata a növénytermesztés, így a teljesítményt nagyban meghatározza a növénytermesztési ágazat évenkénti kibocsátása és a növényi termékek áralakulása. Az ágazat beruházása a támogatási lehetőségekhez igazodott, ezért követi annak ciklikusságát. A mezőgazdasági beruházások részesedése az ország összes beruházásából 2000-ben 4,7%-ot tett ki, 2014-ben érte el a legmagasabb, 6%-os arányt, azóta viszont csökkent a beruházási kedv. A mezőgazdasági kibocsátás 2016-ban megközelítette a 2 600 milliárd forintot, a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték pedig az 1 100 milliárd forintot. A fizetett munkaerő-ráfordítás évek óta emelkedik, a teljes felhasznált munkaerő-mennyiség pedig csökken. A jövedelmek forrása a termelői áron számított bruttó hozzáadott érték mellett a növénytermesztés terméktámogatása, az állatok és állati termékek terméktámogatása és az egyéb termelési támogatások - termelési adókkal csökkentett - összege. A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és a termelői áraktól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is meghatározta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (munkadíj, bérleti díj és kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozott. Magyarországon az EU-csatlakozás után a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül nőtt a támogatások aránya. Az időjárástól függő kibocsátás ingadozása is számottevően befolyásolja a jövedelem alakulását. A jó terméshozamú években a jövedelem összetételében a támogatások szerepe csökken. 2016-ban 73% volt ez az arány, de a kevésbé jó termést hozó években ennél magasabb arányt tett ki a támogatás a vállalkozói jövedelmekben.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban támogatás mezőgazdaság munkaerő-felhasználás régió
Megjelenés:	Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - 13 : 3-4 (2018), p. 9-20. -
További szerzők:	Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Fróna Dániel (1991-) (agrárközgazdász) Felföldi János (1968-) (mérnök-közgazdász) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon: