CCL

Összesen 4 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM079913
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásal az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra / Popp József Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM078003
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A hobbiállat-eledel piac nemzetközi és hazai kilátásai / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Varga Edina, Tikász Ildikó Edit, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:2416-0555 2560-0362
Megjegyzések:Magyarországon az állateledel-gyártás a gabonatermeléstől és a húsipartól kezdve, a gépiparon át az építőiparig és a szaktanácsadással bezárólag globális iparággá fejlődött. Az állateledel-gyártás viszonylag fiatal iparág, amely ezért korszerű, környezetkímélő technológiát használ. Magyarországon a legfontosabb hobbiállatok létszáma mintegy 5 millió egyed. 2016-ban hazánkban 2,26 millió darab macskát, 1,8 millió darab kutyát, 438 ezer darab díszmadarat, 395 ezer darab kisemlőst, 82 ezer darab díszhalat és 62 ezer darab hüllőt tartottak. Az olcsó termékek iránt növekvő keresletet jelzi, hogy a forgalomba kerülő táp 80-85%-át a hiper- és szupermarketekben, a diszkont boltokban vagy a webáruházakban szerzik be az állattartók. A magyar piachoz nagy reményeket fűznek a gyártók, mert a kutyák és macskák tápanyagigényének egyelőre csak 20-30%-át elégítik ki állateledellel. A gyártóknak a jövőben alkalmazkodniuk kell kistestű kutyák arányának növekedéséhez. A hazai piacon kapható eledelek nagy része magyar termék, sőt az állateledel termelés jelentős része exportpiacra kerül.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Logisztikai trendek és legjobb gyakorlatok. - 4 : 1 (2018), p. 33-38. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078008
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásai az EU-ban, különleges tekintettel Magyarországra = outlook of compound feed production in the EU with special regard to Hungary / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A hús- és tejtermékfogyasztás növekedésével párhuzamosan nő az ipari keveréktakarmány-gyártás is, ennek mennyisége 2016-ban világszerte már elérte az egymilliárd tonnát, árbevétele pedig a 330 milliárd EUR (400 milliárd dollárt). A globális keveréktakarmány-gyártásban az EU aránya 16% körül alakul, ahol az állattenyésztés bruttó termelési értéke a mezőgazdasági kibocsátás 39%-át tette ki 2016-ban. Az EU-ban az állattenyésztés fehérjeigényének mintegy 70%-át a gabona és szójadara biztosítja, 15%-ban járul hozzá a repce- és a napraforgódara, míg az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipari melléktermékek aránya már eléri a 11%-ot. A takarmánykiegészítők piaci forgalma évi 11 milliárd EUR, ebből az aminosavak aránya 41%, a vitaminoké 20% körül alakul. Magyarországon 2016-ban takarmánygyártó tevékenységet 337 üzem folytatott, ahol 3,746 millió tonna tápmennyiséget állítottak elő. Ebből a baromfitáp aránya 51%, a sertéstápé 34%, a marhatápé 10%, egyéb táp aránya pedig 5% volt. A keveréktakarmányok mennyiségének 17,2%-át állította elő az öt legnagyobb takarmánygyártó üzem, 28,0%-át a 10 legnagyobb üzem és 37%-át a 15 legnagyobb üzem termelte meg. A magyarországi keveréktakarmány-gyártás üzemi struktúráját figyelembe véve a termelő-kapacitások tényleges kihasználtsága mintegy 60% volt 2016-ban. Az évi 3,746 millió tonna abraktakarmány összetételében a gabonamagvak 60%-ot, a fehérjenövények/olajmagvak és származékaik 22%-ot, a feldolgozóipari melléktermékek 11%-ot és az egyéb alapanyagok 13%-ot tettek ki 2016-ban. A magas minőségű keveréktakarmányok gyártásához elengedhetetlen a technológiai rendszerek vezérlésének fejlesztése, az elavult (10-20 éves technológiáról van szó a mélyinterjúk eredményei alapján) gyártóberendezések lecserélése, vagy a készletnyilvántartó szoftverek fejlesztése. A fejlesztési irányok tekintetében kiemelést érdemel a takarmányreceptúra változása, amit a környezetvédelmi politika is kikényszerít. Mindez hatást gyakorol a felhasznált alapanyagok összetételére és beszerzésére, például a szállításból származó CO2 csökkentése érdekében. A keveréktakarmány-feldolgozók előnyben részesítik a helyi energia- és fehérjehordozó takarmányokat. Az állattartó telepek számára igen magas hozzáadott értéket képviselő keveréktakarmányok készítéséhez egyre nagyobb szükség lesz a telepi kutatás-fejlesztési eredményekre alapozott receptúrakészítésnek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM077941
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásai Magyarországon, különös tekintettel az állattartás környezetterhelésre = outlook of compound feed production in Hungary with special regard to environmental pressures related to livestock production / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:2064-3004
Megjegyzések:Magyarországon a 337 üzemben előállított 3,7 millió tonna keveréktakarmány 50%- át a baromfitáp, 34%-át a sertéstáp, 10%-át a szarvasmarhatáp és 6%-át az egyéb táp tette ki 2016-ban. A keveréktakarmány mennyiségének 17%-át a TOP 5 takarmánygyártó üzem, 28,0%-át a TOP 10 üzem, míg 37%-át a TOP 15 termelte meg. A magas minőségű keveréktakarmányok gyártásához elengedhetetlen a technológiai rendszerek vezérlésének fejlesztése, a 10-20 éves gyártóberendezések lecserélése, vagy a készletnyilvántartó szoftverek fejlesztése. A fejlesztési irányok tekintetében kiemelést érdemel a takarmányreceptúra változása, amit a környezetvédelmi politika is kikényszerít. Mindez hatást gyakorol a felhasznált alapanyagok összetételére és beszerzésére, például a szállításból származó CO2 csökkentése érdekében. A keveréktakarmány-feldolgozók előnyben részesítik a helyi energia- és fehérjehordozó takarmányokat. Az állattartó telepek számára igen magas hozzáadott értéket képviselő keveréktakarmányok készítéséhez egyre nagyobb szükség lesz a telepi kutatás-fejlesztési eredményekre alapozott receptúrakészítésnek.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Journal of Central European Green Innovation. - 6 : 2 (2018), p. 13-42. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1