Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM080899
Első szerző:	Balogh Zsuzsanna (biológia környezettan tanár)
Cím:	Holtmedrek toxikus elemtartalmának vizsgálata üledékminták alapján / Balogh Zsuzsanna, Gyulai István, Baranyai Edina, Hubay Katalin, Harangi Sándor, Kundrát János Tamás, Braun Mihály, Korponai János, Simon Edina
Dátum:	2014
ISSN:	0018-1323
Megjegyzések:	A holtmedrek jelentős természeti értékekkel rendelkeznek, ezért szükségszerű természetvédelmi szempontból a holtmedrek feltárása, állapotfelmérése. A holtmedrek üledékének szerves és szervetlen szennyezők akkumulálódnak, ezért az üledék kiválóan alkalmas holtmedrek állapotának felmérésére és monitorozására. Az 5 vizsgált holtmedrek közül kettő természetvédelmi oltalom alatt áll (Foltos-kerti-Holt-Tisza, Boroszló-kerti-Holt-Tisza), három pedig nem áll védelem alatt (Gyürei-Holt-Tisza, Vargaszegi-Holt-Tisza, Lónyai-morotva). Vizsgálataink során a toxikus elemek (Al, Cd, Cu, Fe, Mn, Pb, Sr, Zn) koncentrációját mértük felszíni lágy üledékekből mikrohullámú plazma atomemissziós spektrométerrel (MP-AES). Főkomponens-analízissel (PCA) a felszíni üledékben mért toxikus fémek koncentrációja alapján a vizsgált holtmedrek teljes mértékben elkülönülnek egymástól. Az antropogén tevékenységtől mentes Boroszló-kerti- és a Foltos-kerti-Holt-Tisza között tapasztaltunk kisebb átfedést. Míg az antropogén tevékenységgel terhelt Lónyai-morotva a Vargaszegi-Holt-Tiszával mutat hasonlóságot. A toxikus elemek közül a Cu, Pb, Zn, Al, Fe, Mn és Sr koncentrációval jellemezhető a Foltos-kerti- és Boroszló-kerti-Holt-Tisza. A Zn és Pb koncentráció a Lónyai-morotvában, míg a Sr koncentráció a Vargaszegi-Holt-Tiszában volt a legmagasabb. Az Al koncentráció a Boroszló-kerti-Holt-Tiszában, a Mn koncentráció pedig a Foltos-kerti-Holt-Tiszában volt a legmagasabb értéket. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált holtmedrek jelentős mértékben ki vannak téve antropogén hatásnak, ugyanakkor ezen hatások monitorozására kiválóan alkalmas a felszíni üledék.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Hidrológiai Közlöny. - 94 : 5-6 (2014), p. 18-20. -
További szerzők:	Gyulai István (1980-) (biológus) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Hubay Katalin (1985-) (biológus, környezetkutató) Harangi Sándor (1982-) (agrármérnök) Kundrát János Tamás (1984-) (biológus-ökológus) Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus) Korponai János (1964-) (biológus) Simon Edina (1981-) (ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM057366
Első szerző:	Málnás Kristóf (biológus-ökológus)
Cím:	Nehézfém analitikai vizsgálatok a Felső-Tisza és Szamos folyó hazai szakaszán / Málnás Kristóf, Harangi Sándor, Balogh Zsuzsanna, Baranyai Edina, Braun Mihály, Dévai György, Simon Edina
Dátum:	2014
ISSN:	0018-1323
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Hidrológiai közlöny. - 94 : 5-6 (2014), p. 62-65. -
További szerzők:	Harangi Sándor (1987-) (vegyész) Balogh Zsuzsanna (1986-) (biológia környezettan tanár) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus) Dévai György (1942-) (ökológus) Simon Edina (1981-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM060453
Első szerző:	Türk Gábor (biológia környezettan tanár)
Cím:	Vízminőség-vizsgálata egy Felső-Tisza menti holtmederen / Türk Gábor, Balázs Boglárka, Harangi Sándor, Fehérné Baranyai Edina, Gyulai István, Szabó Szilárd
Dátum:	2014
ISSN:	0018-1323
Megjegyzések:	A folyókat kísérő holtmedrek fontos ökológiai szerepet töltenek be a növény és állatvilág szempontjából egyaránt. A hullámtéri oldalon elhelyezkedő "zöld folyosó" tulajdonságukat sok esetben veszélyezteti az ártéri gazdálkodás. Munkánkban egy nem szennyezett, halastavi hasznosítású Felső-Tisza-vidéki holtmeder, a gávavencsellői Kacsa-tó példáján keresztül mutatjuk be, hogy az ártéri gazdálkodás nyomán hogy alakulnak a vízminőségi paraméterek. Munkánkat 2013-ban kezdtük és 1,5 éven keresztül vizsgáltuk a vízkémiai változóit. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban a holtmedret nem érte jelentősebb szennyezettség. A 2012-es száraz év következtében a holtmeder 2 nagyobb felületű részét összekötő mederszakasz kiszáradt, aminek hatása a nátrium, az ammónium és a nitrát növekedése figyelhető meg. 24 órás méréssorozatunk szerint a mélység függvényében csökken a pH, és az oldott oxigén mennyisége, valamint növekszik a vezetőképesség. A növényzettel sűrűn benőtt és fedetlen területek oxigénviszonyait figyelembe véve szignifikánsan nem különböznek egymástól. Így a növényzet mellett az élénk mikrobiológiai aktivitás is szerepet játszik az oxigénviszonyok kialakításában.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Felső-Tisza holtmeder vezetőképesség oxigénháztartás vízminőség
Megjelenés:	Hidrológiai közlöny. - 94 : 2 (2014), p. 41-46. -
További szerzők:	Balázs Boglárka (1985-) (geográfus) Harangi Sándor (1987-) (vegyész) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Gyulai István (1980-) (biológus) Szabó Szilárd (1974-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 TÁMOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: