Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM080899
Első szerző:
Balogh Zsuzsanna (biológia környezettan tanár)
Cím:
Holtmedrek toxikus elemtartalmának vizsgálata üledékminták alapján / Balogh Zsuzsanna, Gyulai István, Baranyai Edina, Hubay Katalin, Harangi Sándor, Kundrát János Tamás, Braun Mihály, Korponai János, Simon Edina
Dátum:
2014
ISSN:
0018-1323
Megjegyzések:
A holtmedrek jelentős természeti értékekkel rendelkeznek, ezért szükségszerű természetvédelmi szempontból a holtmedrek feltárása, állapotfelmérése. A holtmedrek üledékének szerves és szervetlen szennyezők akkumulálódnak, ezért az üledék kiválóan alkalmas holtmedrek állapotának felmérésére és monitorozására. Az 5 vizsgált holtmedrek közül kettő természetvédelmi oltalom alatt áll (Foltos-kerti-Holt-Tisza, Boroszló-kerti-Holt-Tisza), három pedig nem áll védelem alatt (Gyürei-Holt-Tisza, Vargaszegi-Holt-Tisza, Lónyai-morotva). Vizsgálataink során a toxikus elemek (Al, Cd, Cu, Fe, Mn, Pb, Sr, Zn) koncentrációját mértük felszíni lágy üledékekből mikrohullámú plazma atomemissziós spektrométerrel (MP-AES). Főkomponens-analízissel (PCA) a felszíni üledékben mért toxikus fémek koncentrációja alapján a vizsgált holtmedrek teljes mértékben elkülönülnek egymástól. Az antropogén tevékenységtől mentes Boroszló-kerti- és a Foltos-kerti-Holt-Tisza között tapasztaltunk kisebb átfedést. Míg az antropogén tevékenységgel terhelt Lónyai-morotva a Vargaszegi-Holt-Tiszával mutat hasonlóságot. A toxikus elemek közül a Cu, Pb, Zn, Al, Fe, Mn és Sr koncentrációval jellemezhető a Foltos-kerti- és Boroszló-kerti-Holt-Tisza. A Zn és Pb koncentráció a Lónyai-morotvában, míg a Sr koncentráció a Vargaszegi-Holt-Tiszában volt a legmagasabb. Az Al koncentráció a Boroszló-kerti-Holt-Tiszában, a Mn koncentráció pedig a Foltos-kerti-Holt-Tiszában volt a legmagasabb értéket. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált holtmedrek jelentős mértékben ki vannak téve antropogén hatásnak, ugyanakkor ezen hatások monitorozására kiválóan alkalmas a felszíni üledék.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Környezettudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:
Hidrológiai Közlöny. - 94 : 5-6 (2014), p. 18-20. -
További szerzők:
Gyulai István (1980-) (biológus)
Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató)
Hubay Katalin (1985-) (biológus, környezetkutató)
Harangi Sándor (1982-) (agrármérnök)
Kundrát János Tamás (1984-) (biológus-ökológus)
Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus)
Korponai János (1964-) (biológus)
Simon Edina (1981-) (ökológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM057366
Első szerző:
Málnás Kristóf (biológus-ökológus)
Cím:
Nehézfém analitikai vizsgálatok a Felső-Tisza és Szamos folyó hazai szakaszán / Málnás Kristóf, Harangi Sándor, Balogh Zsuzsanna, Baranyai Edina, Braun Mihály, Dévai György, Simon Edina
Dátum:
2014
ISSN:
0018-1323
Tárgyszavak:
Természettudományok
Környezettudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:
Hidrológiai közlöny. - 94 : 5-6 (2014), p. 62-65. -
További szerzők:
Harangi Sándor (1987-) (vegyész)
Balogh Zsuzsanna (1986-) (biológia környezettan tanár)
Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató)
Braun Mihály (1966-) (vegyész, analitikus)
Dévai György (1942-) (ökológus)
Simon Edina (1981-) (ökológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM060453
Első szerző:
Türk Gábor (biológia környezettan tanár)
Cím:
Vízminőség-vizsgálata egy Felső-Tisza menti holtmederen / Türk Gábor, Balázs Boglárka, Harangi Sándor, Fehérné Baranyai Edina, Gyulai István, Szabó Szilárd
Dátum:
2014
ISSN:
0018-1323
Megjegyzések:
A folyókat kísérő holtmedrek fontos ökológiai szerepet töltenek be a növény és állatvilág szempontjából egyaránt. A hullámtéri oldalon elhelyezkedő "zöld folyosó" tulajdonságukat sok esetben veszélyezteti az ártéri gazdálkodás. Munkánkban egy nem szennyezett, halastavi hasznosítású Felső-Tisza-vidéki holtmeder, a gávavencsellői Kacsa-tó példáján keresztül mutatjuk be, hogy az ártéri gazdálkodás nyomán hogy alakulnak a vízminőségi paraméterek. Munkánkat 2013-ban kezdtük és 1,5 éven keresztül vizsgáltuk a vízkémiai változóit. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban a holtmedret nem érte jelentősebb szennyezettség. A 2012-es száraz év következtében a holtmeder 2 nagyobb felületű részét összekötő mederszakasz kiszáradt, aminek hatása a nátrium, az ammónium és a nitrát növekedése figyelhető meg. 24 órás méréssorozatunk szerint a mélység függvényében csökken a pH, és az oldott oxigén mennyisége, valamint növekszik a vezetőképesség. A növényzettel sűrűn benőtt és fedetlen területek oxigénviszonyait figyelembe véve szignifikánsan nem különböznek egymástól. Így a növényzet mellett az élénk mikrobiológiai aktivitás is szerepet játszik az oxigénviszonyok kialakításában.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Környezettudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felső-Tisza
holtmeder
vezetőképesség
oxigénháztartás
vízminőség
Megjelenés:
Hidrológiai közlöny. - 94 : 2 (2014), p. 41-46. -
További szerzők:
Balázs Boglárka (1985-) (geográfus)
Harangi Sándor (1987-) (vegyész)
Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató)
Gyulai István (1980-) (biológus)
Szabó Szilárd (1974-) (geográfus)
Pályázati támogatás:
TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.