CCL

Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM070360
Első szerző:Misik Tamás (biológus, ökológus)
Cím:A síkfőkúti cseres-tölgyes erdő cserjeszintjének fiziognómiai struktúra viszonyai 2002-ben = The physiognomical structure of shrub layer in the Síkfőkút oak-forest in 2002 : In: Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VIII. konferencia (Gödöllő, 2008. február 29.-március 2.) előadásainak összefoglalói / Misik Tamás, Jósvai Péter, Varga Katalin, Kárász Imre
Dátum:2008
ISSN:2064-4507
Megjegyzések:A Síkfőkút Project hosszú távú bioszféra kutatási programot 1972-ben alapították. A kutatás kezdetben azIBP és a MAB nemzetközi programokhoz kapcsolódva egy hazai klímazonális cseres-tölgyes erdőökoszisztéma struktúrájának, produkciójának és működésének vizsgálatára koncentrált. A globális környezeti tényezők megváltozása következtében 1979-től kezdődően az erdőben - hasonlóan az ország más cserestölgyes állományaihoz - jelentős mértékű fapusztulás indult meg. A kocsánytalan tölgy erőteljes pusztulása nyomán az erdő kinyílt, ennek következtében elsősorban a mezo- és thermofil cserjék tudtak megerősödni.Az erdő cserjeszintjének legfontosabb struktúra paramétereit az "A" négyzetben (48x48m) mértük meg. A negyedhektáros ?A? négyzetet zsinórozással 144 db 4x4 m-es kisnégyzetre osztottuk a felmérés megkönnyítése és a hatékonyabb adatfeldolgozás miatt. A legpontosabb eredmények elérése érdekében a cserjeszintet két alszintre, alacsony- és magas cserjeszintre bontva vizsgáltuk. Az alacsony cserjeszintbe az 1m-nél alacsonyabb, 1,2 cm-es törzsátmérőt és 0,5 m2-es lombvetületet meg nem haladó méretű egyedeket(talaj feletti hajtásokat) soroltuk, bármely paraméter esetén nagyobb méretekkel rendelkezőket pedig a magas cserjeszintbe. A magas cserjék magasságát 3 m-es farúd segítségével mértük, míg a törzsátmérőt tolómérővel a talaj szintje felett 5 cm-el. Az ?A? negyedhektárban a fajösszetételt, az egyedszámot, a borítási viszonyokat, a denzitást és a diverzitási értékeket vizsgáltuk. A legfontosabb eredmények a következők voltak: A mintaterületen 16 faj előfordulását regisztráltuk összesen 5502 hajtással. Mindegyik cserjefaj előfordult a magas cserjeszintben, de a Tilia cordata és a Rhamnus catharticus hiányzott az alacsony cserjeszintből. Az alacsony cserjeszintben az Euonymus verrucosus dominált 57,7%-al. A magas cserjeszint 50,6%-át az Acercampestre és az Euonymus verrucosus tette ki. Egy hektárra számítva 23874 cserje egyed volt a területen, ennek 83,5%-át az alacsony cserjék között találtuk és 16,5%-uk élt a magas cserjeszintben. A cserjeszint sűrűségének vizsgálatánál az évente erősen ingadozó tölgymagoncok számát nem vettük figyelembe. Egyetlenegy 4x4 m-es négyzetben nem fejlődött alacsony cserje. Olyan kisnégyzetet pedig egyáltalán nem találtunk, ahol nem nőtt magas cserje. A magas cserjék közül a legnagyobb átlagmagasságot az Acercampestre (5,88 m) egyedei érték el. A legnagyobb átlagos törzsátmérőt ugyancsak az Acer campestre (8,61cm) egyedeinél regisztráltuk. A tényleges borítás 67,5%-os volt, míg a szimplifikált borítás 106,5%-nak adódott. A magas cserjékről lombvetületi kartogramot készítettünk. Faj-talaj feletti hajtásszám, illetve fajborítás diverzitást számoltunk és megadtuk az ekvitabilitást is mind a faj-talaj feletti hajtásszám, mind a fajborítás esetében.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idézhető absztrakt
magas cserjék
átlagmagasság
Acer campestre
lombborítás
Megjelenés:Kitaibelia. - 13 : 1 (2008), p. 118. -
További szerzők:Jósvai Péter (1975-) (környezetkutató) Varga Katalin Kárász Imre (1949-) (biológia-kémia szakos tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1