Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM070394
Első szerző:	Misik Tamás (biológus, ökológus)
Cím:	A síkfőkúti cseres-tölgyes erdő cserjeszintjének fiziognómiai struktúra viszonyai 2002-ben / Misik Tamás, Jósvai Péter, Varga Katalin, Kárász Imre
Dátum:	2007
ISSN:	1789-0608
Megjegyzések:	The structure of an Quercetum petraeae-cerris oak forest ecosystem within the Síkfőkút research area (?Síkfőkút Project") have been studied 30 years by Authors. We registered the most important structural parameters of the forest's shrub layer in the ?A" quadrate (48x48 m). The perdition of dominant Quercus petraea tree individuals was heavy so the meso- and thermofil shrub species could be able to gain strength.The main results are the following:? Sixteen species were registered in the sample area. That all species could be find in the high shrub layer, but the Tilia cordata and the Rhamnus catharticus didn't live in the low shrub layer;? The number of shrubs individuals was 23874 per hectare, more then 16,5% lived in the high shrub layer;? The substantive foliage cover was 67,5% and the total foliage cover was 106,5%;? The Euonymus verrucosus dominated in the low shrub layer with 57,7%. The Acer campestre and the Euonymus verrucosus came out at 50,6% in the high shrub layer;
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban shrub layer individuals height shoot diameter oak decline
Megjelenés:	Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Sectio Pericemonologica 34 : 2 (2007), p. 71-80. -
További szerzők:	Jósvai Péter (1975-) (környezetkutató) Varga Katalin (1981-) (ökölógia) Kárász Imre (1949-) (biológia-kémia szakos tanár)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM070360
Első szerző:	Misik Tamás (biológus, ökológus)
Cím:	A síkfőkúti cseres-tölgyes erdő cserjeszintjének fiziognómiai struktúra viszonyai 2002-ben = The physiognomical structure of shrub layer in the Síkfőkút oak-forest in 2002 : In: Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VIII. konferencia (Gödöllő, 2008. február 29.-március 2.) előadásainak összefoglalói / Misik Tamás, Jósvai Péter, Varga Katalin, Kárász Imre
Dátum:	2008
ISSN:	2064-4507
Megjegyzések:	A Síkfőkút Project hosszú távú bioszféra kutatási programot 1972-ben alapították. A kutatás kezdetben azIBP és a MAB nemzetközi programokhoz kapcsolódva egy hazai klímazonális cseres-tölgyes erdőökoszisztéma struktúrájának, produkciójának és működésének vizsgálatára koncentrált. A globális környezeti tényezők megváltozása következtében 1979-től kezdődően az erdőben - hasonlóan az ország más cserestölgyes állományaihoz - jelentős mértékű fapusztulás indult meg. A kocsánytalan tölgy erőteljes pusztulása nyomán az erdő kinyílt, ennek következtében elsősorban a mezo- és thermofil cserjék tudtak megerősödni.Az erdő cserjeszintjének legfontosabb struktúra paramétereit az "A" négyzetben (48x48m) mértük meg. A negyedhektáros ?A? négyzetet zsinórozással 144 db 4x4 m-es kisnégyzetre osztottuk a felmérés megkönnyítése és a hatékonyabb adatfeldolgozás miatt. A legpontosabb eredmények elérése érdekében a cserjeszintet két alszintre, alacsony- és magas cserjeszintre bontva vizsgáltuk. Az alacsony cserjeszintbe az 1m-nél alacsonyabb, 1,2 cm-es törzsátmérőt és 0,5 m2-es lombvetületet meg nem haladó méretű egyedeket(talaj feletti hajtásokat) soroltuk, bármely paraméter esetén nagyobb méretekkel rendelkezőket pedig a magas cserjeszintbe. A magas cserjék magasságát 3 m-es farúd segítségével mértük, míg a törzsátmérőt tolómérővel a talaj szintje felett 5 cm-el. Az ?A? negyedhektárban a fajösszetételt, az egyedszámot, a borítási viszonyokat, a denzitást és a diverzitási értékeket vizsgáltuk. A legfontosabb eredmények a következők voltak: A mintaterületen 16 faj előfordulását regisztráltuk összesen 5502 hajtással. Mindegyik cserjefaj előfordult a magas cserjeszintben, de a Tilia cordata és a Rhamnus catharticus hiányzott az alacsony cserjeszintből. Az alacsony cserjeszintben az Euonymus verrucosus dominált 57,7%-al. A magas cserjeszint 50,6%-át az Acercampestre és az Euonymus verrucosus tette ki. Egy hektárra számítva 23874 cserje egyed volt a területen, ennek 83,5%-át az alacsony cserjék között találtuk és 16,5%-uk élt a magas cserjeszintben. A cserjeszint sűrűségének vizsgálatánál az évente erősen ingadozó tölgymagoncok számát nem vettük figyelembe. Egyetlenegy 4x4 m-es négyzetben nem fejlődött alacsony cserje. Olyan kisnégyzetet pedig egyáltalán nem találtunk, ahol nem nőtt magas cserje. A magas cserjék közül a legnagyobb átlagmagasságot az Acercampestre (5,88 m) egyedei érték el. A legnagyobb átlagos törzsátmérőt ugyancsak az Acer campestre (8,61cm) egyedeinél regisztráltuk. A tényleges borítás 67,5%-os volt, míg a szimplifikált borítás 106,5%-nak adódott. A magas cserjékről lombvetületi kartogramot készítettünk. Faj-talaj feletti hajtásszám, illetve fajborítás diverzitást számoltunk és megadtuk az ekvitabilitást is mind a faj-talaj feletti hajtásszám, mind a fajborítás esetében.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok idézhető absztrakt magas cserjék átlagmagasság Acer campestre lombborítás
Megjelenés:	Kitaibelia. - 13 : 1 (2008), p. 118. -
További szerzők:	Jósvai Péter (1975-) (környezetkutató) Varga Katalin Kárász Imre (1949-) (biológia-kémia szakos tanár)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: