CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM097779
Első szerző:Horváth Éva (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Effect of different N doses on maize yield and quality / Horváth Éva, Tamás András, Fejér Péter, Széles Adrienn
Dátum:2021
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:The effect of N doses on the yield and nutritional values of the Sushi (FAO 340) maize hybrid were analysed in three years (2018, 2019, and 2020). The analyses were performed at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen on calcareous chernozem soil, in a striped, small-plot, non-irrigated long-term field experiment. In the experiment, in addition to the non-fertilized treatment (A0), the N-fertilizer doses were applied as basic fertilizer and top dressing. The 60 and 120 kg N ha-1 dose (A60, A120) applied as spring basic fertilizer were followed by two phases of top-dressing in V6 (V690, V6120) and V12 (V12150, V12180) phenophases; the amounts were +30 and +30 kg N ha-1. Maize yields were affected to varying degrees by crop year. The highest yields in 2018 and 2020 were recorded in the same V6150 treatment, while in 2019 the highest yield was obtained in the A120 treatment. Increasing the N doses resulted in an increase in the protein content of the maize kernel. Depending on the fertilizer treatments and the crop year effect, the protein content of maize kernels varied between 6.2?10.2 g x 100 g-1. In all three years, the protein content was the lowest in the control treatment (A0) and the highest in the V6150 treatment. The starch content ranged from 70.7 to 77.9 g x 100 g-1 in the average of the three years. In 2020, it was significantly higher in all nutrient treatments than in the other examined two years. The highest starch content - except for 2020 (A120, 77.9 g x 100 g-1) - was recorded in the A0 treatment (74.2, 72.3 g x 100 g-1). The oil content of maize kernels varied between the values of 3.8 and 5.2 g x 100 g-1 in the average of three years. In terms of oil content, the results for 2018 and 2019 can be considered the same, while in 2020 it was significantly lower. Fertilizer treatments did not significantly affect the oil content of maize in any of the years. The fertilizer dose applied in the V12 phenological phase was not effective in terms of yield and nutritional content (protein, starch and oil content).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
maize
N fertilizer
quality
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2021), p. 97-101. -
További szerzők:Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Fejér Péter (1981-) (agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM108133
Első szerző:Radócz László (Növényorvos)
Cím:Analysis of the plant physiological effects of late, artificial corn smut infestation using remote sensing methods / László Radócz, Levente Sápi, Péter Zagyi, Éva Horváth, András Tamás
Dátum:2022
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 2022 : 2 (2022), p. 31-35. -
További szerzők:Sápi Levente Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM117901
035-os BibID:(cikkazonosító)100967 (Scopus)85182387773
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Precision agricultural technology for advanced monitoring of maize yield under different fertilization and irrigation regimes: A case study in Eastern Hungary (Debrecen) / Adrienn Széles, László Huzsvai, Safwan Mohammed, Anikó Nyék, Péter Zagyi, Éva Horváth, Károly Simon, Sana Arshad, András Tamás
Dátum:2024
ISSN:2666-1543
Megjegyzések:Precision agricultural (PrA) technology relies on the utilization of special equipment to access real time observations on plant health status, chlorophyll, nitrogen content, and soil moisture content. In this research new PrA technology (i.e., SPAD (Soil Plant Analysis Development), and UAV-based NDVI (Unmanned Aerial Vehicle-based Normalized Difference Vegetation Index) were used to monitor maize yield based on different filed trials in eastern part of Hungary. Our study aimed to examine the utilization of PrA technology specifically SPAD and UAV-based NDVI measurements for monitoring maize GY under irrigated and rainfed experimental setups in Hungary with varied nitrogen treatment for the year 2022. The results showed that the SPAD increased in all treatments (14.7 %; p < 0.05) from V6-V8 in the rainfed treatments, decreased significantly (p < 0.05) by 13.9 % (R1) and 30.6 % (R3). However, implementation of irrigation significantly increased the SPAD values in majority of treatments. Also, results reveal that, under irrigated and rainfed conditions the highest UAV-based NDVI value (0.703, 0.642) was obtained in V12 (A120 treatment) and highest NDVI value (0.728, 0.662) was obtained in Vn (A120 treatment). Remarekedly, irrigation led to significant differences (p < 0.05) of UAV-based NDVI values compared with none irrigated. On the other hand, implementation of 120 kg N ha?1 before sowing led to highest GY, especially under irrigated conditions (8.649 Mg ha?1). The overall mean GY under rainfed treatment was 6.256 Mg ha?1, while under irrigated treatment it increased by 37.2 % and reached 8.581 Mg ha?1 (p < 0.05). In conclusion, PrA technology will support farmers in making informed decisions regarding fertilization strategies and timing, which will in turn maximize yield and minimize risk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
nitrogen treatment
maize
drought
photosynthetic performance
Hungary
Megjelenés:Journal of Agriculture and Food Research. - 15 (2024), p. 1-16. -
További szerzők:Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Mohammed Safwan (1985-) (agrármérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Arshad, Sana Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00068/23/4)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM109784
035-os BibID:(cikkazonosító)689 (Scopus)85152002959 (WoS)000953872600001
Első szerző:Tamás András (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Cím:Assessment of NDVI dynamics of maize (Zea mays L.) and its relation to grain yield in a polyfactorial experiment based on remote sensing / Tamás András, Kovács Elza, Horváth Éva, Juhász Csaba, Radócz László, Rátonyi Tamás, Ragán Péter
Dátum:2023
ISSN:0551-3677 1338-4376
Megjegyzések:Remote sensing is an efficient tool to detect vegetation heterogeneity and dynamics of crop development in real-time. In this study, the performance of three maize hybrids (Fornad FAO-420, Merida FAO-380, and Corasano FAO-490-510) was monitored as a function of nitrogen dose (0, 80 and 160 kg N ha?1 ), soil tillage technologies (winter ploughing, strip-tillage, and ripping), and irrigation (rainfed and 3x25 mm) in a warm temperature dry region of East-Central Europe. Dynamics of the Normalized Difference Vegetation Index (NDVI) were followed in the vegetation period of 2021, a year of drought, by using sensors mounted on an unmanned aerial vehicle. N-fertilization resulted in significantly higher NDVI throughout the entire vegetation period (p < 0.001) in each experimental combination. A significant positive effect of irrigation was observed on the NDVI during the drought period (77-141 days after sowing). For both the tillage technologies and hybrids, NDVI was found to be significantly different between treatments, but showing different dynamics. Grain yield was in strong positive correlation with the NDVI between the late vegetative and the early generative stages (r = 0.80-0.84). The findings suggest that the NDVI dynamics is an adequate indicator for evaluating the impact of different treatments on plant development and yield prediction.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agriculture-Basel. - 13 : 3 (2023), p. 1-17. -
További szerzők:Kovács Elza (1976-) (okleveles vegyész, angol-magyar szakfordító, anyagmérnök MSc) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Radócz László (1996-) (Növényorvos) Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM101045
Első szerző:Tamás András (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Cím:A termesztéstechnológiai tényezők hatása a kukorica (Zea mays L.) terméseredményeire polifaktorális tartamkísérletben / Tamás András, Radócz László, Horváth Éva, Zagyi Péter, Ragán Péter
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A látóképi komplex talajművelési (vetésváltás x talajművelés x trágyázás x öntözés x tőszám x genotípus) tartamkísérletet Győrffy Béla akadémikus javaslatára Prof. Dr. Nagy János alapította 1989-ben, amely Európában is egyedülálló. A célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk a különböző faktorok hatását a kukorica terméseredményeire. A kísérletben három eltérő genotípusú hibridet vizsgáltunk. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az öntözés, a talajművelési módok, az eltérő tőszámok, a nitrogén dózisok szoros összefüggésben vannak a különböző genotípusú hibridek terméseredményeivel. Eredményeink alátámasztják, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az eltérő genotípusú kukoricahibridek műtrágya dózisának megválasztására. A hibridek környezeti stressztényezőkkel szembeni toleranciája növelhető eltérő N és állandó arányú PK kezelés kombinációval, továbbá aszályos évjáratban öntözés hatására. A maximális és gazdaságosan elérhető terméshozamok kedvező termelési években, alkalmazkodva a talaj tápanyagszolgáltató képességéhez, szoros összefüggést mutatnak a tőszámmal.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica
őszi szántás
sávos művelés
lazítás
öntözés
tőszám
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 1 (2022), p. 67-80. -
További szerzők:Radócz László (1996-) (Növényorvos) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
FIKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM114249
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Az eltérő vetésidő hatása a kelésdinamikára, növénymagasságra és termésre eltérő genotípusú kukoricahibridekben / Zagyi Péter, Horváth Éva, Simon Károly, Tamás András, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:A tanulmány a kukorica eltérő vetésidejének hatását vizsgálta a kelésdinamikára és a kukorica kezdeti növekedésére vonatkozóan 2022-ben. A kukorica homogén kelése, fejlődése, megfelelő egészségi állapota és stressztűrő képessége szempontjából nélkülözhetetlen az optimális vetésidő megválasztása. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén (47?33' É, 21?26' K) végeztük egy négyismétléses véletlen blokk elrendezésű kis parcellás szántóföldi kísérletben. Három vetésidőt (V-1, V-2, V-3) alkalmaztunk, a V-1 április 6-án, a V- 2 április 14-én, a V-3 május 2-án volt. A kísérletbe ugyanazon kukorica hibrideket (Merida- FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) vontuk be mindhárom vetésidő esetében. A hibridenként két ismétlésben elvégzett kelésfelvételezés során a parcellákban két méteres mintatereket jelöltünk ki két sorban. A kukorica kelésének első napjától számítva öt napon keresztül jelöltük eltérő színnel a kikelt egyedeket. Az öt nap letelte után felvételeztük a később kikelt egyedeket és a tőhiányt. Növénymagasságot V6, V8 és V10 fenológiai fázisokban mértünk. A V-1 vetésidőben a vetéstől számítva 20 nap elteltével, 52,35 C? hőösszeg felhalmozásával keltek ki az első egyedek. A hibridek átlagában a kelés első öt napjában az egyedek 80,7%-a, kelt ki (1. nap-9,3%; 2. nap-8,6%; 3. nap-32,1%; 4. nap-18,6%; 5. nap- 12,1%). Az öt napot követően az egyedek 15,7%-a kelt ki, valamint 3,6 % tőhiányt állapítottunk meg. A V-2 vetésidőben a vetést követően 16 nap után, 53,05 C? felhalmozott hőösszeggel kezdődött meg a kelés, az első öt napban a kikelt egyedek aránya 95,2% volt (1. nap-7,2%; 2. nap-44,0%; 3. nap-31,9%; 4. nap-7,2%; 5. nap-4,8%). A későnkelő egyedek és tőhiány aránya 3%, illetve 1,8 % volt. A V-3 vetésidőben a vetés után 6 napra, 46,55 C? hőösszeggel keltek ki az első növények. A kelés első öt napja során kikelt az egyedek 95,0%-a (1. nap-27,3%; 2. nap- 48,2%; 3. nap-15,1%; 4. nap-4,3%; 5. nap-0,0%), 2,2% volt a későnkelő, valamint 2,9 % a tőhiány. A V-3 vetésidőben vélhetően a kedvezőbb környezeti feltételek következtében kelt ki már az első két napon az egyedek 75,5%-a, valamint kevesebb hőösszeg is elegendő volt a kelés elindulásához. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a növénymagasság ? a hibridek és fenológiai fázisok átlagában ? V-2 vetésidő esetében volt statisztikailag igazolhatóan a legnagyobb (70,72 cm; p<0,05), a V-1 vetésidő során a legkisebb (55,02 cm; p<0,05). A V-2 vetésidő során tapasztaltuk a legnagyobb termést (8,607 t ha-1), melyet a Duncan-teszt alapján statisztikailag is igazoltunk (p<0,05). A kelésfelvételezés és növénymagasság- és terméselemzés eredményei alapján a V-2 vetésidő volt a legoptimálisabb.
ISBN:978-615-6457-23-3
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
hibrid
kelésdinamika
kukorica
magasság
vetésidő
Megjelenés:XXVI. Tavaszi Szél Konferencia 2023 - Absztrakt kötet / szerk. Hajdú Péter. - p. 513. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM112770
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A levél-felület index és a termés mennyiségének vizsgálata alap és fejtrágyázás hatására eltérő genotípusú kukoricahibrideknél / Zagyi Péter, Horváth Éva, Tamás András, Simon Károly, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:Három eltérő genotípusú kukoricahibrid (Merida-FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) bevonásával vizsgáltuk az alap- és fejtrágyázás, valamint az öntözés hatását a Levél-Felület Index (LAI) értékére és a kukorica termésére. A vizsgálatokat Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük egy másfél hektáros, kétszeresen osztott, kisparcellás elrendezésű, kétismétléses, 2011-ben beállított tartamkísérletben, 2022-ben. Arra kerestük a választ, hogy szélsőségesen aszályos környezetben a különböző műtrágyakezelések - öntözött és nem öntözött körülmények között - hogyan hatnak a növényekre, milyen az egészségi állapotuk, hogyan viselik a stresszt, és milyen terméseredmények születnek. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll, A_0) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N ha-1 dózist (A_60; A_120), kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban (V6_90; V6_150 illetve V12_120; V12_180), mennyisége +30 és +30 kg N ha-1 volt (V12_120; V12_180). A vizsgálati év eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V8, V10, V12, Vn, VT, R1 R3, R6) ? a hibridek és kezelések átlagában ? a LAI értékek a vegetatív fejlődési szakaszban növekedtek. A statisztikailag is igazolható legnagyobb értékeket a Vn fenológiai fázisban (öntözött 3,074?0,595; nem öntözött: 2,495?0,324) mértük (p<0,05). A műtrágya-kezelések hatását vizsgálva ? a hibridek átlagában - megállapítható, hogy a LAI és a terméseredmények a nagyobb műtrágya-dózisok hatására növekedtek. A legkisebb LAI értékeket az A_0 kezelésben (öntözött: 1,663?0,633; nem öntözött: 1,324?0,455), míg a legnagyobb értékeket öntözött körülmények között a V6_150 kezelésben (2,632?0,900), nem öntözött körülmények között pedig az A_120 kezelésben (1,702?0,622) mértük. Az eredményeket statisztikailag is igazoltuk (p<0,05). A fejtrágyázás hatására nem növekedett a LAI. A legkisebb műtrágyaadag (A_60) öntözött körülmények között 92,35 %-kal, nem öntözött körülmények között 64,72 %-kal növelte a termést a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N ha-1 alapkezelés további termésnövekedést eredményezett a 60 kg N ha-1 alapkezeléshez képest (öntözött: +19,80%; nem öntözött: +24,38%). A statisztikailag is igazolható legnagyobb termést az A_120 kezelés adta a hibridek átlagában (öntözött: 11,863?1,104; nem öntözött: 8,649?0,971; p<0,05). A LAI és termés között a fenológiai fázisok előrehaladtával hibridenként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Öntözött körülmények között a Merida hibridnél a Vn, az Armagnac hibridnél a VT, a Fornad hibridnél a R3 fenofázisban mért LAI értékek voltak a legnagyobb hatással a termés alakulására (r=0,78; 0,84; 0,89). Nem öntözött körülmények között a Merida hibridnél a VT, az Armagnac hibridnél a R1, a Fornad hibridnél a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,92; 0,89; 0,70).
ISBN:978-615-6457-18-9
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
kukorica
LAI
műtrágyázás
öntözés
termés
Megjelenés:I. Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziuma. / szerk. Hajdú Péter. - p. 79. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM107779
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Examination of the effect of basal fertilization and top-dressing on the vegetation index values and yield of maize hybrids of different genotypes / Zagyi Péter; Tamás András; Ibtissem Balaout; Horváth Éva; Simon Károly; Széles Adriennn
Dátum:2022
Megjegyzések:Three maize hybrids of different genotypes (Merida; Armagnac; Fornad) were involved to study the effects of basal fertilization, top-dressing and irrigation on the values of different vegetation indexes (NDVI and UAV NDVI) and yield in 2021. The studies were conducted at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen in Hungary. The experiment is two-replicate, one and a half hectare, two-plot, set up in 2011. In the field trial, nitrogen (N) fertilizer rates were applied as basal fertilization and top-dressing in addition to the nonfertilizer (control, A0) treatment. The 60 and 120 kg N ha-1 applied as spring basal fertilizer was followed by two top-dressings at V6 and V12 phenophases at rates of +30 and +30 kg N ha-1. When examining the effect of fertilizer treatments, averaged over irrigation and hybrids, the lowest NDVI value was measured in the A0 treatment (0.685?0.148), while the highest NDVI value was obtained in the A120 treatment (0.734?0.133). Averaged over irrigation and fertilizer treatments, the highest NDVI value among hybrids was obtained for the Fornad hybrid (0.718?0.145), which was statistically confirmed. A significantly lower NDVI value was measured for the hybrid Merida (0.703?0.149). The NDVI value of the hybrid Armagnac was not statistically different from the other two hybrids. Irrigation had a statistically significant effect on NDVI (+0.014). Linear regression analysis of treatments and irrigation showed that irrigation increased NDVI values in all cases except in treatments V12120 and V12180. Based on the tests, the correlation between NDVI and UAV NDVI values was moderately strong (r=0.72; R2=0.517) for the average of -fertilizer treatments and hybrids. The highest yield (12.03?1.09 t ha-1) was statistically provided by the A120 treatment in the average of hybrids and irrigation. It can be concluded that the NDVI values give a reliable overview of yield trends.
ISBN:978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
fertilization
hybrid,
irrigation,
maize,
vegetation index,
yield
Megjelenés:International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 229. -
További szerzők:Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM104576
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Correlation analysis of relative chlorophyll content and yield of maize hybrids of different genotypes / Zagyi Péter, Tamás András, Rácz Dalma, Fejér Péter, Radócz László, Horváth Éva
Dátum:2022
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:In 2021, correlation between relative chlorophyll content and yield in three maize hybrids of different genotypes was examined. The data were collected at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen located on the Hajdúság loess ridge in Hungary. The soil of the small plot field strip plot trial, which was set up in 2011, was calcareous chernozem. Apart from the control treatment (without fertilisation), N fertiliser is applied in the form of base and top dressing. The base fertiliser containing 60 and 120 kg ha-1 N of nutrient applied in spring was followed by top dressing containing +30?30 kg ha-1 N in V6 and V12 phenophases. SPAD values measured at different phenological stages of the growing season increased by an average of about 28% up to 10 leaf stage for all three hybrids. In the pre-silking period (Vn), the relative chlorophyll content decreased by 8% on average. After an average increase of 14% in the tasselling and silking period, SPAD decreased by an average of about 29% at full maturity (R6). For the different fertiliser treatments, higher N doses resulted in higher yields. In the basal fertiliser treatment, the A 60 N dose resulted in an average 34% increase in yield, and the A 120 N dose resulted in an average 94% increase in yield compared to the control. The 60 kg ha-1 N basal fertiliser (A60) increased in the V6 phenophase with an additional 30 kg ha-1 N resulted in an average yield increase of 26%. When 120 kg ha-1 N of basal fertiliser (A120) was increased by an additional 30 kg ha-1 N in the V6 phenophase, only the Merida hybrid showed a significant yield increase (7%). No further yield increase was observed when V690 and V6150 treatments were increased by an additional 30 kg ha-1 N in the V12 phenophase. The yield of the Armagnac hybrid decreased by almost 20%, the yield of Fornad by 3% and the yield of Merida by 1%.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
chlorophyll content
maize
SPAD value
yield
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2022), p. 211-214. -
További szerzők:Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Fejér Péter (1981-) (agrármérnök) Radócz László (1996-) (Növényorvos) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM104578
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A relatív klorofilltartalom és a termésmennyiség kapcsolatának vizsgálata eltérő genotípusú kukorica hibridekben / Zagyi Péter, Rácz Dalma, Tamás András, Vad Attila, Horváth Éva, Széles Adrienn
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A relatív klorofilltartalom (SPAD-érték) és termés közötti összefüggést vizsgáltuk két eltérő genotípusú kukorica hibrid bevonásával (Armagnac; Fornad), 2020 és 2021 évben. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük, 1,5 hektáros, kétszeresen osztott percellás elrendezésű, kétismétléses tartamkísérletben. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Mindkét év vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V6, V12, Vn, VT, R1 R3 és R6) és az eltérő genotípusú hibrideknél mért SPAD-értékek a vegetatív fejlődés szakaszban növekedtek. A legnagyobb értékeket a generatív szakaszban mértük. A relatív klorofilltartalom a teljes érés szakaszában a tejes éréshez képest csökkent (2020: 17%; 2021: 23%). A SPAD-értékek és a terméseredmények a nagyobb N-dózisok hatására növekedtek. A kontroll kezelésben mért átlagos SPAD-érték (40,32?5,56) a V12180 kezeléshez képest 18%-kal volt kisebb. A legkisebb műtrágyaadag (A60) az Armagnac hibrid termését 43%-kal, a Fornad hibrid termését 35%-kal növelte az évek átlagában a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N/ha alapkezelés átlagosan 49%-kal okozott további termésnövekedést a 60 kg N/ha alapkezeléshez viszonyítva. A relatív klorofilltartalom és termés között pozitív korrelációt igazoltunk. A fenofázisok előrehaladtával évjáratonként és genotípusonként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Az Armagnac hibridnél mindkét évben az R3 fenofázisban mért SPAD-értékek voltak a legjelentősebb hatással a termés alakulására (r=0,84; r=0,80). A Fornad hibridnél a 2020-ban az R1, míg a 2021-ben a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,87; r=0,79).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica hibridek
nitrogén,
SPAD-érték
termés
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 2 (2022), p. 101-120. -
További szerzők:Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Vad Attila (1981-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.