CCL

Összesen 4 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM117901
035-os BibID:(cikkazonosító)100967 (Scopus)85182387773
Első szerző:Széles Adrienn (okleveles agrármérnök)
Cím:Precision agricultural technology for advanced monitoring of maize yield under different fertilization and irrigation regimes: A case study in Eastern Hungary (Debrecen) / Adrienn Széles, László Huzsvai, Safwan Mohammed, Anikó Nyék, Péter Zagyi, Éva Horváth, Károly Simon, Sana Arshad, András Tamás
Dátum:2024
ISSN:2666-1543
Megjegyzések:Precision agricultural (PrA) technology relies on the utilization of special equipment to access real time observations on plant health status, chlorophyll, nitrogen content, and soil moisture content. In this research new PrA technology (i.e., SPAD (Soil Plant Analysis Development), and UAV-based NDVI (Unmanned Aerial Vehicle-based Normalized Difference Vegetation Index) were used to monitor maize yield based on different filed trials in eastern part of Hungary. Our study aimed to examine the utilization of PrA technology specifically SPAD and UAV-based NDVI measurements for monitoring maize GY under irrigated and rainfed experimental setups in Hungary with varied nitrogen treatment for the year 2022. The results showed that the SPAD increased in all treatments (14.7 %; p < 0.05) from V6-V8 in the rainfed treatments, decreased significantly (p < 0.05) by 13.9 % (R1) and 30.6 % (R3). However, implementation of irrigation significantly increased the SPAD values in majority of treatments. Also, results reveal that, under irrigated and rainfed conditions the highest UAV-based NDVI value (0.703, 0.642) was obtained in V12 (A120 treatment) and highest NDVI value (0.728, 0.662) was obtained in Vn (A120 treatment). Remarekedly, irrigation led to significant differences (p < 0.05) of UAV-based NDVI values compared with none irrigated. On the other hand, implementation of 120 kg N ha?1 before sowing led to highest GY, especially under irrigated conditions (8.649 Mg ha?1). The overall mean GY under rainfed treatment was 6.256 Mg ha?1, while under irrigated treatment it increased by 37.2 % and reached 8.581 Mg ha?1 (p < 0.05). In conclusion, PrA technology will support farmers in making informed decisions regarding fertilization strategies and timing, which will in turn maximize yield and minimize risk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
nitrogen treatment
maize
drought
photosynthetic performance
Hungary
Megjelenés:Journal of Agriculture and Food Research. - 15 (2024), p. 1-16. -
További szerzők:Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Mohammed Safwan (1985-) (agrármérnök) Nyéki Anikó (1989-) (agrármérnök) Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Arshad, Sana Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok)
Pályázati támogatás:TKP2021-NKTA-32
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00068/23/4)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM114249
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Az eltérő vetésidő hatása a kelésdinamikára, növénymagasságra és termésre eltérő genotípusú kukoricahibridekben / Zagyi Péter, Horváth Éva, Simon Károly, Tamás András, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:A tanulmány a kukorica eltérő vetésidejének hatását vizsgálta a kelésdinamikára és a kukorica kezdeti növekedésére vonatkozóan 2022-ben. A kukorica homogén kelése, fejlődése, megfelelő egészségi állapota és stressztűrő képessége szempontjából nélkülözhetetlen az optimális vetésidő megválasztása. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén (47?33' É, 21?26' K) végeztük egy négyismétléses véletlen blokk elrendezésű kis parcellás szántóföldi kísérletben. Három vetésidőt (V-1, V-2, V-3) alkalmaztunk, a V-1 április 6-án, a V- 2 április 14-én, a V-3 május 2-án volt. A kísérletbe ugyanazon kukorica hibrideket (Merida- FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) vontuk be mindhárom vetésidő esetében. A hibridenként két ismétlésben elvégzett kelésfelvételezés során a parcellákban két méteres mintatereket jelöltünk ki két sorban. A kukorica kelésének első napjától számítva öt napon keresztül jelöltük eltérő színnel a kikelt egyedeket. Az öt nap letelte után felvételeztük a később kikelt egyedeket és a tőhiányt. Növénymagasságot V6, V8 és V10 fenológiai fázisokban mértünk. A V-1 vetésidőben a vetéstől számítva 20 nap elteltével, 52,35 C? hőösszeg felhalmozásával keltek ki az első egyedek. A hibridek átlagában a kelés első öt napjában az egyedek 80,7%-a, kelt ki (1. nap-9,3%; 2. nap-8,6%; 3. nap-32,1%; 4. nap-18,6%; 5. nap- 12,1%). Az öt napot követően az egyedek 15,7%-a kelt ki, valamint 3,6 % tőhiányt állapítottunk meg. A V-2 vetésidőben a vetést követően 16 nap után, 53,05 C? felhalmozott hőösszeggel kezdődött meg a kelés, az első öt napban a kikelt egyedek aránya 95,2% volt (1. nap-7,2%; 2. nap-44,0%; 3. nap-31,9%; 4. nap-7,2%; 5. nap-4,8%). A későnkelő egyedek és tőhiány aránya 3%, illetve 1,8 % volt. A V-3 vetésidőben a vetés után 6 napra, 46,55 C? hőösszeggel keltek ki az első növények. A kelés első öt napja során kikelt az egyedek 95,0%-a (1. nap-27,3%; 2. nap- 48,2%; 3. nap-15,1%; 4. nap-4,3%; 5. nap-0,0%), 2,2% volt a későnkelő, valamint 2,9 % a tőhiány. A V-3 vetésidőben vélhetően a kedvezőbb környezeti feltételek következtében kelt ki már az első két napon az egyedek 75,5%-a, valamint kevesebb hőösszeg is elegendő volt a kelés elindulásához. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a növénymagasság ? a hibridek és fenológiai fázisok átlagában ? V-2 vetésidő esetében volt statisztikailag igazolhatóan a legnagyobb (70,72 cm; p<0,05), a V-1 vetésidő során a legkisebb (55,02 cm; p<0,05). A V-2 vetésidő során tapasztaltuk a legnagyobb termést (8,607 t ha-1), melyet a Duncan-teszt alapján statisztikailag is igazoltunk (p<0,05). A kelésfelvételezés és növénymagasság- és terméselemzés eredményei alapján a V-2 vetésidő volt a legoptimálisabb.
ISBN:978-615-6457-23-3
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
hibrid
kelésdinamika
kukorica
magasság
vetésidő
Megjelenés:XXVI. Tavaszi Szél Konferencia 2023 - Absztrakt kötet / szerk. Hajdú Péter. - p. 513. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM112770
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:A levél-felület index és a termés mennyiségének vizsgálata alap és fejtrágyázás hatására eltérő genotípusú kukoricahibrideknél / Zagyi Péter, Horváth Éva, Tamás András, Simon Károly, Széles Adrienn
Dátum:2023
Megjegyzések:Három eltérő genotípusú kukoricahibrid (Merida-FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) bevonásával vizsgáltuk az alap- és fejtrágyázás, valamint az öntözés hatását a Levél-Felület Index (LAI) értékére és a kukorica termésére. A vizsgálatokat Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük egy másfél hektáros, kétszeresen osztott, kisparcellás elrendezésű, kétismétléses, 2011-ben beállított tartamkísérletben, 2022-ben. Arra kerestük a választ, hogy szélsőségesen aszályos környezetben a különböző műtrágyakezelések - öntözött és nem öntözött körülmények között - hogyan hatnak a növényekre, milyen az egészségi állapotuk, hogyan viselik a stresszt, és milyen terméseredmények születnek. A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll, A_0) kezelés mellett a nitrogén (N) műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N ha-1 dózist (A_60; A_120), kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban (V6_90; V6_150 illetve V12_120; V12_180), mennyisége +30 és +30 kg N ha-1 volt (V12_120; V12_180). A vizsgálati év eredményei alapján megállapítható, hogy az eltérő fenológiai fázisokban (V8, V10, V12, Vn, VT, R1 R3, R6) ? a hibridek és kezelések átlagában ? a LAI értékek a vegetatív fejlődési szakaszban növekedtek. A statisztikailag is igazolható legnagyobb értékeket a Vn fenológiai fázisban (öntözött 3,074?0,595; nem öntözött: 2,495?0,324) mértük (p<0,05). A műtrágya-kezelések hatását vizsgálva ? a hibridek átlagában - megállapítható, hogy a LAI és a terméseredmények a nagyobb műtrágya-dózisok hatására növekedtek. A legkisebb LAI értékeket az A_0 kezelésben (öntözött: 1,663?0,633; nem öntözött: 1,324?0,455), míg a legnagyobb értékeket öntözött körülmények között a V6_150 kezelésben (2,632?0,900), nem öntözött körülmények között pedig az A_120 kezelésben (1,702?0,622) mértük. Az eredményeket statisztikailag is igazoltuk (p<0,05). A fejtrágyázás hatására nem növekedett a LAI. A legkisebb műtrágyaadag (A_60) öntözött körülmények között 92,35 %-kal, nem öntözött körülmények között 64,72 %-kal növelte a termést a kontroll kezeléshez képest. A 120 kg N ha-1 alapkezelés további termésnövekedést eredményezett a 60 kg N ha-1 alapkezeléshez képest (öntözött: +19,80%; nem öntözött: +24,38%). A statisztikailag is igazolható legnagyobb termést az A_120 kezelés adta a hibridek átlagában (öntözött: 11,863?1,104; nem öntözött: 8,649?0,971; p<0,05). A LAI és termés között a fenológiai fázisok előrehaladtával hibridenként eltérő mértékű összefüggést mutattunk ki. Öntözött körülmények között a Merida hibridnél a Vn, az Armagnac hibridnél a VT, a Fornad hibridnél a R3 fenofázisban mért LAI értékek voltak a legnagyobb hatással a termés alakulására (r=0,78; 0,84; 0,89). Nem öntözött körülmények között a Merida hibridnél a VT, az Armagnac hibridnél a R1, a Fornad hibridnél a V12 fenofázisokban mutattuk ki a legszorosabb korrelációt (r=0,92; 0,89; 0,70).
ISBN:978-615-6457-18-9
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
kukorica
LAI
műtrágyázás
öntözés
termés
Megjelenés:I. Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziuma. / szerk. Hajdú Péter. - p. 79. -
További szerzők:Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM107779
Első szerző:Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:Examination of the effect of basal fertilization and top-dressing on the vegetation index values and yield of maize hybrids of different genotypes / Zagyi Péter; Tamás András; Ibtissem Balaout; Horváth Éva; Simon Károly; Széles Adriennn
Dátum:2022
Megjegyzések:Three maize hybrids of different genotypes (Merida; Armagnac; Fornad) were involved to study the effects of basal fertilization, top-dressing and irrigation on the values of different vegetation indexes (NDVI and UAV NDVI) and yield in 2021. The studies were conducted at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen in Hungary. The experiment is two-replicate, one and a half hectare, two-plot, set up in 2011. In the field trial, nitrogen (N) fertilizer rates were applied as basal fertilization and top-dressing in addition to the nonfertilizer (control, A0) treatment. The 60 and 120 kg N ha-1 applied as spring basal fertilizer was followed by two top-dressings at V6 and V12 phenophases at rates of +30 and +30 kg N ha-1. When examining the effect of fertilizer treatments, averaged over irrigation and hybrids, the lowest NDVI value was measured in the A0 treatment (0.685?0.148), while the highest NDVI value was obtained in the A120 treatment (0.734?0.133). Averaged over irrigation and fertilizer treatments, the highest NDVI value among hybrids was obtained for the Fornad hybrid (0.718?0.145), which was statistically confirmed. A significantly lower NDVI value was measured for the hybrid Merida (0.703?0.149). The NDVI value of the hybrid Armagnac was not statistically different from the other two hybrids. Irrigation had a statistically significant effect on NDVI (+0.014). Linear regression analysis of treatments and irrigation showed that irrigation increased NDVI values in all cases except in treatments V12120 and V12180. Based on the tests, the correlation between NDVI and UAV NDVI values was moderately strong (r=0.72; R2=0.517) for the average of -fertilizer treatments and hybrids. The highest yield (12.03?1.09 t ha-1) was statistically provided by the A120 treatment in the average of hybrids and irrigation. It can be concluded that the NDVI values give a reliable overview of yield trends.
ISBN:978-83-966062-1-1
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
fertilization
hybrid,
irrigation,
maize,
vegetation index,
yield
Megjelenés:International Congress on Sustainable Development in the Human Environment- Current & Future Challenges ICSDEC 2022 : Proceedings book / eds. Anna Krakowiak-Bal, Atilgan Atilgan, Roman Rolbiecki, Hakan Aktas. - p. 229. -
További szerzők:Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Balaout, Ibtissem (1993-) (Agricultural water management engineer) Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1